Délmagyarország, 1936. január (12. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-01 / 1. szám

K> DÉT MAGYARORSZÁG i—w mm in in n mim in»i mi n im—i 1936 január I. Minden led I y fi d £ a n klíftnoen ég < • Úszta és oazdasénos a dorogi saltolt koksz. I IACH, Tel. ll-2t A középkori és újkori filozófia története Beszámoló Bartók György könyvéről Baríék György, a szegedi egyetem k*vá*ó orafesszora- saiirfte hézagpótló munkára vállalkozóét, aimikor a közép- ós újkori filozófia nagyszerű földolgozásával végre világos» áttek*nrfihet8 s ugyanokkor a lögludományosa'bb igényeket is kielég'tő filozófiatörténettel ajándékozta meg a magyar érdeklődőket- Misszió voK ez s nemcsak pedagógiai szempontból — mórit 9Z egyetem' ifuság is nagy hiányát érezte egy ilyen átfogó és studiúlis célokra is kiváflóam alkalmas műnek —. hanem kulturális szempontból is. mert a nemzetiek történetének "sorozatos k*adasá «tán végre valóban itt voP az ¡KierJe, hogy a magyar olvasók is megismerjék az4» ami az emberiség eddigi históriájába« a legszebb és legértékesebb: a szellem és a gondolat heroikus küzdelmet az élet és az igazság megismeréséért csoda, hogy korunk summázó lázában, aimikor nap-nap után bukkannak fel egyre rövidebb s egyre csalk a lényeget firtató világtörténelmek. csak kevesen mérnek vállalkozni arra. hogy fölvonultassák előttünk az emberi érleltem kisértetóesion nagyszerű párviadalát az ismeretlennel, melynek minden egyes torpanása. meghátrálása uj korszakot nyithat az emberi sziellem történekében s uj támadásra tüzelheti a gondolat nehézfegyverzetü lovagjaitS a legkisebb botlás, melíésuhintás hány épülő rendszert roppant össne talán éppen a végső kiteljesülés előtt? A ffllozófia történetének megírására valóban nem vállalkozhatik mintíerrpki- ltl nincs gyorsaság és rekord-teljesítmény. itt minden fontos; itt nincs diplomácia» háttér és család5 politika, melynek kőveflkeaménwit viTá^rvéaeA felfogásokként 'ebet értékeim; itt várkonstrukciók vauinak, a gondolat önbe'el őzései, melyek függvénye' ugyan az időnek- de végső fokon mégis függetlenek *r>ke- Külön világ ez, melynek egyszerű körvonalazása elmélyült szakismeretet kíván s a .gondolatköz1 esnek olyan ké^zcógét. mely csakis alkotó filozófusnak tcliot adotfeága- Rar<óh professzor nem 'smer'cttehanem megszólaltatta az örök Gondolat vívódását. kifejezte a ma-ga elementáris élményszeritségében• imímt akinek xr. Igazság megismerése ugyanúgy ügye, befeő tartalma, m%tf akárkinek e könyv hősei közülS a filozófiatörténet csakis akkor áll hivatása magaslatán, ba filozófus 'rja meg, még pedig a ¿al a szándékkal, hogy a maga 5rányitó s örökösein uj összefüggéseket találó szelicmévefl fényjelezze müvéfi igazi tudománynyá- Mert sikertelen s főként> élménytelen lenne a rendszerek pozitivista ridegségü föltálalása. mely kromológikus sorrendben tárgyalná le az érteleim háborújának pillanatnyi helyzeteit- anélkül, hogy az 'ró a maga személyes jelenlétének sugalmávail rá ne vezetné az olvasót azokra a legmélyebb kapcsolatokra, melyek néha köt- látszólag távolálló gondolatrendszert is összefűznek- illetve egymás kiegészítésére rendelnekFkvdikus kölcsönhatások áramlanak egyik bölcselő világából a más'kba s a filozófiatörténet éppen akkor alkotás csupán. ha lapjai a szerző intuitív, maradéknélküli átéléséről tanúskodnakBariók professzor könyve — mely egyelőre, sajnos- nélkülöz' a keleti s az antik gondolkodás történetét —, akkor indítja útjára az ember' észt. mikor már a legönkinzóbb bizonytalanságban tévelygett s szintig mohón kapott a földerengő kereszténység uj csodái után- A görögség kimerült, megtorpant; a sok tanakodás, okoskodás után az emberek hitre szomjazlak- S a fiatal- kereszténység a maga legendás harcosaival, vértanúival- prédikátorainak egyszerűségével, keresed enségével detTonizáíta az agyoncs'szoH- fölékesített ^lorófiá1*. mely mindenre meg tudott fejelni• csak nem• ami az embereket mindenekfölött nyugtalanította: Mi n.z ember re>"deftctése? A hit lehetett naiv. a maga rrvegnv^latfc©z á sa i bn>n talán szegényes- tuljámbor. de csodát müveit: Az embereknek uj tairta'mat- ui értékelő szempontot s a megváltás kancsin tökéletes megnyugvást nyújtottMegrázóan izgalmas olvasmány a kereszténység e hőskorában a filozófia, küzdelme eredeti jogainak visszaszerzéséért később pedig — lassú behódolás után — a kereszténység keretein béliül való élethalál harcra- A ke resziténység a krinyilatkozást flsmerte d minden ismeret ősforrásául s mert ott hunyászkodott az És« az isfieni Mester trónusa mögött s szerény eredményeivel hozakodott elő minduntalan, mig a Tekintély hatalma előtt végkép térdre nem kényszerült- Ennek az eszközeitől megfosztott vizsgálódó, logikus Észnek az örökös lázongása, erőfeszítése. nekilendülése. az emberi történelemnek talán ter különösebb koraGnosztikus rendszerek burjánzanak szanaszét melyek melyek mind az igazságot fürkészik s verejtékes igyekezettel próbálnak Össz)han«oÉ teremteni az érteleim és a hit között Kriszti» millióféle fölfogása, melyek uj és uj vallás igónyeiveil lépnek föl, kigyi»tja a gondolkodó elméket s egy végleges. megd&n%etetlea világkép kialakítására öszWnzá- A görög filozófálási kényszer ott munkál a leghivőbb keresztény agyakban s előbb Platón. késöLb per dig Arisztoteles félelmes szeltemóiriása szab határt a megindul1 lólekáradásnak- A középkor minden törekvése ez: egyensúlyba hoztú a két megkeresztelgörög bölcs örökérvényűnek tetsző rendszerét S ez csak nagy sokára» Aqvinó' szent Tamásnak sikerült a XIII- században, amikor a skolasztika már bomlásnak is indult, hogy a reneszánsz frassitó léhelkte uj tavaszra ébressze a világotDe a tavasz se mindig rózsás- Az értelem ugyan kiszabadult a tek'ntély s a hit öleléséből» de magára maradva újra megriad* s irány itó szempontok hiányában hal önmaga tekintélyéhez- hol a világ érzékelhető megismeréséhez menekültA zsákveedk 'tt is kínálkoztak' az ész ide-oda táncolt nagy egyedBt valóságában « T)eskartes?ken> Bakerünkön* Letb'nzeken Keresztül hoJ bizakodva- hol kételkedve rót*a a maga útját. Hol ugy volt, hogy saját törvényeidből épit' fel a világot hoí ped*-? ugy, hory a világ lassú cs lelkiismeretes megfgyeíéséWÍ von következtetéseket a maga m^voítára- Jöft Kant s leverte a maga kilométerkövét- Az És« n3 böntöst öf'ött s Hegel felé vette utfát- Aztán jött az akarat sötétszavu filozófusa s az emberfeletti ember pTÓfétáfa- Töttek materia!!8«ták- bilogisták s most ojra mintha tisztalt szellem' 'deálok nyusrtslaflilamák a világot- A s»ellem mindenek föíöfisége ebben az anyagba temetkező korszakban- Talán ez azi -étlenjáték" uj egyensúly előjele. A szellem aj hegemóniájáé- mely újra a közönség kincsévé tes«f azt. ami ma már csak egyre szórványosában Jelentkező magányosok kiváltsága: a filozófiátBerezeli A 'Károly1ü POLLAK TESTVEREK |j az Alföld legnagyobb rövidáru, uri és női divaíizlete | Alapítva 1905-ben | Nagy férfikalap raktár K.IíIöiy kelengyeosztály GFB harisnyák gyári lerakaia (selymes n. 0. MindHCt fl/lfl (eiel6n|a: 18-55. Szechcngl tér 1?.