Délmagyarország, 1935. november (11. évfolyam, 246-269. szám)

1935-11-13 / 254. szám

io DÉLMAGYARORSZAC, 1935 november 12. Nemzeti Hitelintézet uszályából Rudolf téren la. száraz, kemény kőris-íSS^y-szil vastag dorong q-ként p, 3-ért kapható. A belüggminiszteriiin) fóvdhaggta a városi aűúhlvataf személgzeti átszervezését (A Détmagyarország munkatársától) Mint ismeretes, dr; Szhessy Lehei kormányfőtanácsos és társai indítványt nyújtottak be a város törvényhatóságához. amelyben kérték a városi adóhivatal fizetési osztályon kávül álló és évtizedes szolgálattal rendelkező adőgyakomokoknak fizetési osztályba, való sorozását és ezzel egyidejűleg 12 ellenőri állás szervezését• A törvényhatóság májusi közgyűlésén dr. Szivessy Lehel kiegészítő indítványa alapián az átszervezést egyhangúlag elhatározta és annak jóváhagyását kérte a belügyminisztertőlKedden a miniszter leiratában arról értesítette a város polgármesterét- hogy a közgyűlési határozatnak az állások átszervezésére vonatkozó részét jóváhagyta• E»ek szerint az adóhivatal seorosari vett 53-as 1létszáma a következőképen osztók meg: IX- fiz oszt-: 1 pénztárnok- 1 pénztárt elten ór> 12 ellenőrX- fiz osztály: 1- I- o- pénztárt tiszt. 13 I- oadó tisztXI fizetési osztály: 20 II. oszt- adótisatFizetési osztályon fáviü 5 gyakornokEzzel végre megszűntették az örökös gyakornoki intézményt és lefoertővé tettéfc hogy az arra érdemes tisztviselők 15—20 évi szolgálat után végre fizetési osztályba juthatnak A leirat a városházán osztatlan örömet keltett, valószínű, hogy az átszervezés alá került tisztviselők ügy« a következő közgyűlésen végleges rendezést nyerCsillárt, rádiót ÜIFTFÍIR Pcillárnvár Mí4t SZEGEDI uzieteben VÓSÓSKLILUn bbllldrilVdl roltenf Néhány tájékoztató ár: 4 léngu modem ebédlőcsiHAr 1» 17.Vlllamos vasaló 5 évt JótátléSSal ..... O.SO Állólámpa, modern 3.SO HETEOR villamossági és Csillár-Gtiár R. T. Szegedi Üzlete : KÁRÁSZ VCCA II. TECEFON. 33-7«. Kedpezó ftxclésl tettéieiek. Vntó ff8nyiiee»fc»«« Qavl bitet. KérfulcZO kirakatunk meqtektnteset Csütörtökön avatják a szegedi egyetem díszdoktorává dr. Szalay József nv. főkapitányt (A Délmagyarország munkatársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy november tizennegyedikén délben avatják a szegedi egyetemen a bölcsésztudományok díszdoktorává dr. Szalay József ny. kerületi főkapitányt, aki irodalmi munkásságával is országosan becsült nevet szerzett magának. A díszdoktor avatás iránt tudományos és irodalmi körökben is egyaránt élénk érdeklődés nyilvánul meg, Szalay József sokoldalú munkássága országszerte közismert. Dr. Szalay József 1870 február 17-én szúletet Békéscsaibán. 1892-ben Békésvánnegye szolgálatába lépett, ahol mint aljegyző és szolgabíró közel tíz évig működött Ekkor állásáról lemondott, bogy Orosházán szabadcvü párti programmal képviselőjelöltül léphessen fel, de kisebbségben maradit. 1902-ben Hódmezővásárhely főkapitánya nyává, 1908-ban Szeged helyettes főkapitányává nevezték ki, míg 1915-bn a város főkapitánya lett A rendőrség államositásakor, 1919-ben a minisztertanács a hét törvényhatóságra kiterjedő szegedi rendőrkeriilet főkapitányává nevezte ki. Szakbeli működésén kivül élénken résztvett a közgazdasági életben is. Kulturális tevékenységének gyümölcse volt a hódmezővásárhelyi városi közkönyvtár és néprajzi muzenm létesítése. Szegeden Móra Ferenccel és T o n e 11 i Sándorral évekig élén állott a muzieumbarátok egyesületének, mely a Somogyi-könyvtárt s a városi muzeumot gyarapítja a valósággal ösztönzője, hogy az állam és a város ezt a kultúrintézményt anyagilag jelentősen támogatja. Szeged közgyűléséin is értékes tevékeny munkásságot fejtett ki, mert a törvényhatóság választott tagja, ugy ott, mh*t a zenedei, színházi és muzeumi bizottsáEBÖS SZAKAINAK ÉBLÉKINV- BÖBHIK L_ IMI IMI I Ipercet BOROTVASZAPPAN Ipe.cf. gokban letginkább közművelődési kérdésekkel foglalkozott. 1912 óta tagja, majd 1917 óta elnöke az irodalom és tudomány művelése, pártolása, terjesztése és népszerűsítése céljából alakult DugonicsTársaságnak. Szalay József több, mint negyven éve forgatja a tollait. „Emlékbeszéd Horváth Károly és Harsányi Sándor felett." (Orosháza, 1901), „Deák Ferenc emlékezete" (Hódmezővásárhely 1903), „A mezőgazdasági cselédtörvény magyarázata", (Hódmezővásárhely, 1907), „A műgyűjtésről" (Szeged, 1912), „A városok szerepe a nemzeti életben" (Szeged 1912), „Széchenyi István emlékezete" (Szeged, 1917), „A könyvről és a könyvszeretetről" (Szeged, 1930), „A magyar katona a magyar költészetiben'- (Budapest, 1932), „A város" (Szeged, 1933). 1933-ban a Szegedi Hét alkalmából megirta a város megbízásából a város múltjából vett „Történeti képeket". Gserzy Mihállyal együtt irt „Ugarimádás" cimü színmüvét a szegedi színház 1916-ban nagy sikerrel hozta szinre. 1934 és 1935 folyamán sajtó alá rendezte Móra Ferenc hátrahagyott müveinek tiz kötetét és két meséskönyvét s ez idő szerint további öt köteten dolgozik. S i k Sándor egyetemi tanárral együtt Tömörkény Isitván müveiből egy kötetre való novellagyűjteményt állított össze, mely rövidesen megjelenik. Félszázadon át köz«l tízezer kötetnyi könyvtárat gyűjtött, mely bár majd minden szakra kiterjed. de legbőségesebben a magyar szépirodalom első kiadásai szerepelnek benne. Specialitása, hogy ugy magyar, mint külföldi dedikált, szignált és kéziratokkal ékesített (grangerizált) könyvek és füzetek ezer számra találhatók benne. Szalay József ezenkívül számos irodalmi és közművelődési egyesület vezető tényezője. Tagja a sziegedi egyetemen működő államtudományi, államvizisgálati bizottságnak, a városi igkolánkivüli népművelési bizottságinak; alelnöke az országos kulturális szövetségnek. Tülaifl^nosa a n osztályú polgári hadi érdemkeresztnek; a kormtó.r^zó hulsisonötéves főkapitányi jubileuma a Hóiméból elismerésével az állami renrlőrség tízéves fönnállása ünnepélyén ujabb elismerésével, 1932-ben történt nyugdíjazásakor harmadszori elismerésével tüntette ki. Ahol napirenden vannak a tüzesetek Egy föidmfives-házaspár biztosítási csalási ügye a törvényszék előtt (A Délmagyarország munkatársától) Gál .János és feleség«' tömörkényi földműves-házaspár biztosítási csalás vádjával terhelten állott kedden a szegedi törvénys-zéik Apczytamáosa előtt- Az volt elemük a vád. hogy az előzetesen bebiztosított szailimakazlukait felgyújtatták, hogy a biztosítási összeghez hozzájussanak- A gyújtogatóst az asszony a tömörkényi csendőrök előtt beismerte. de a tárgyaíás alkalmá val visszavonta, vallomásátKihallgatta a biTÓság a tömörkényi csendőrÖrs vezetőjét, aiki a nyomozást vezette az ügyben- A esendő rörsrveTiető elmondotta, hogy Csanyteiek és Tömörkény vidékén szinte napirenden vannak a tüzesetek és legnagyobb százalékúik gyuftogatfáslból származik- Megáll apitották. hogy a múlt év folyamán a környéken 84 tüzeset fordult elő. ¿bben az évben pedig már 145 tűzvészről tettek ¡elöntést- Feltehető. hogy a tüzesetek nagy százai éfka gvtrftogwtásból ered- , .. „ A Sömörkényi földmű'«s-házaspar ügyeiben számos tanút hallgatott ki a biróság. végül a tárgy állást elnapolták b*zonyitáskiegészités dmém- n— n szatymazé orvos és a pos!a (A Délmagyarország munkatársától.) V irágh Vince szatymazi plébános vezetésévet küldöttség jelent meg kedden délelőtt dr. P á 1f y József polgármester előtt. A szatymaziaK küldöttsége az orvosi lak régóta vajúdó problémájának megoldását sürgette. Bejelentette a küldöttség, hogy most kedvező alkalom kínálkozik a kérdés megoldására. A régi szatymazi postamesternő ugyanis elmegy Szatymazról, az épület, amelyben jelenleg a postafiók működik és amely szintén a város tulajdona, kevés átalakítással alkalmas lenne orvosi lak céljaira. A polgármester közölte a küldöttséggel* hogy hétfőn személyesen megszemlélte a postafiók épületét és megállapította, hogy ilyen módon tényleg megoldhatná a város a kérdést. A régi orvosi épületet a város eladhatná, már jelentkezett vevó rá. A vételárból fedezhetné a város a postaépület átalakítási költségeit, viszont a posta mellett lévő üres telken felépíthetné mintegy hatezer pengős költséggel az uj postaépületet. Ez nem jelentene különösebb megterhelést a városra, mert a postamesterek bért fizetnek az épület használati jogáért, a bér tehát amortizálná az építési költségeket Ez a megoldás azt jelentené, hogy Szatymazon megvalósulna a közigazgatási központ, a posta, az orvosi lak, a templom, »a iskola, a vasútállomás egy helyen lenne. A polgármester közölte a küldöttséggel, hogy a legközelebbi kisgyűlés elé konkrét javaslatot terjeszt az ügyben, miután a szatymazi orvosi lak ügyében a közgyűlés már hozott régebben elvi határozatot. Záiopárverási hirdetmény. A Szegedi Kézműves Bank Zálogháza 7935évi november 15-én árverést tart• melyem mindazok a zálogtárgyak- me'yek 1935- évi október l'én lejártak és nem hosszabbítottak meg, a szegedi I- fc>ku iparhatóság közbejöttével elárvereztetnekMeghosszabbítások és kiváltások 1935- nov 15-én déli 12 óráig eszközölhetőkSzegedi Kézműves Bank ieazsatósága-