Délmagyarország, 1935. november (11. évfolyam, 246-269. szám)
1935-11-13 / 254. szám
io DÉLMAGYARORSZAC, 1935 november 12. Zománcozott edény HÍM és kávéfirlG Konyhamérleg Lőszerek leszállttól! árban BRUCKNER VASUDVARBA M. Szabadlábra helyezték a tiltott műtétek elkövetésével vádolt masszírozónőt Öngyilkosságot követett el az asszony férje (A Délmagyarország munkatársától) A rendőrség Hódmezővásárhelyen letartőstatta Horváth Jánosné masszírozónőt. aki a vád szerint állítólag a tiltott míitétek egész sorozatát követte el- Az asszonyt vasárnap beszállították a szegedi ügyészség fogházába, ahonnan azonban kedden szabadlábra helyezték az eljárás azonban tovább folyik ellene Horváthné ellen nemrégiben Vásárhely tiszti főorvosa is feljelentést tett kuruzslás cimén- A feljelentés szerint a masszirozi'rtiő a betegségek legkülönbözőbb tojWma/k -gyógyításával" foglalkozott és ezért a tevékenységéért áltHőíag véaxt tor gadott elA tiltott műtétek elkövetésérvel vádolt aszszony sorsában a tegnapi napom fordulat állott be. A délelőtti órákban jelentették a rendőrségen. hogy a masszirrow'mő férje. Horváth János 53 éves malomelőmunikás öngyilkosságot követett el- Horváth az éjszaka folyamán Vásárhelyről kigyalogolt Mártélyra és ott beleugrott a Tiszába• Holttestét a halászok fogták ki. a csendőrség a halott ruhájában talált iratokból állapította meg a személyazonosságtrtVilágmárka összes gyári rádiók legújabb 2x1 rádió 98 P. részletre. - Mielőtt vásárol kérjen ajánlatot, diitalan bemutatást . KELEMEN MÁRTONNÁL Kelemen-n. 11 Szegediek szegedi c^otfll vAortrol'nnwk „Az Ingatlaneladás gondolatával foglalkozni kell" — mondja a polgármester Városi földek, vagy bérházak eladáséval fontos városi problémákat lehetne megoldani (A Délmagyarország munkatársától.) A háború befejezése óta állandóan kisért a várospolitikában a városi földek eladásának gondolata. Volt idő, különösen az inflációé időkben, amikor komoly követelés formájában merült föl a gondolat: eladni a városi földeket és a pénzt jövedelmezőbb beruházásokba fektetni. Dr. Somogyi Szilveszter polgármesterben megvolt az erő, hogy szembeszálljon ezzel a törekvéssel és megmentse a városi vagyon egy reális alapját Az utóbbi időkben ismét fel-felbukkan a ELLEN NINCS ORVOSSÁG! 3 Dólmagyarország mégis blzto sitfa minden elöílzeWé baleset és halál esetéra ezt el barátainak éa limerőtelnek földeladás gondolata. Valahányszor olyan helyzetbe kerül a város, hogy valami nagyobbarányu beruházásra lenne szükség, mindig a földeladás gondolatával állnak elő azok, akik igy kívánnak fedezetet teremteni a beruházásokhoz. Legutóbb akkor merült föt a kérdés, amikor a költségvetési vita során a magasnyomású vízvezeték kiterjesztését követelték egyes felszólalók. Komoly adatokkal bizonyították be állításukat, amely szerint a magasnyomású vízvezeték kiterjesztése igen hasznos vállalkozás lenne, mert megsokszorozná a város vizdijbevételét és busásan visszatérítené azt az összeget, amennyit a hálózat és a vizmütelep kibővítése emésztene fői. Dr. Pálfy József polgármester most érdekes nyilatkozatot tett ebiben az ügyben. — A földeiadós gondolatával foglalkozni kell — mondotta —, mert kétségtelen, hogy vannuk olyan városi problémák, amelyeknek megoldására ez nyújtaná az egyetlen lehetőséget a mai áldatían pénzügyi viszonyok között. Arra természetesen gondolni sem szabad, hogy a város elidegenítse általában a földingatlanait, legfeljebb arról lehetne szó, hogy azokból a bérfőldekből, amelyeken a legszegényebb bérlökategóriák gazdálkodnak, kellene kis- és középbirtokokat létesíteni. Ezt nem csak a város anyagi érdeke kívánná, hanem a szociális szempont is. A kérdéses kisbérlök ugyanis nincsenek abban a helyzetben, hogy bérletükön idegen munkásokat Is alkalmazzanak. Ha ellenben ezeken a helyeken tőkeerős kis- és középbirtokok keletkeznének, munkaalkalom kínálkozna azok számára, akik ma nem igen juthatnak megélhetéshez. A kérdés elbírálása és elintézése terén mindenesetre a legnagyobb óvatossággal kell eljárni, mert különben Szeged is olyan helyzetbe kerül, mint más városok, Így például Kecskemét. Kecskemét földjeinek jelentékeny részét eladta, de a vevők nagyrésze máig sem tudta megfizetni a vásárolt föld vételárát. A város tehát földjét is elveszítette, de a pénzét sem kapta meg. Általában tehát a városnak ragaszkodnia kell földingatlanaihoz, inkább a bérházak eladásának gondolatával kell foglalkozni, mert ezekben az épületekben igen sok pénz fekszik, jövedelmük ellenben bizonytalan. Asz olvasó rovata Mélyen tisztelt Szerkesztő nrl Iparosember vagyok, aki nehéz munkával keresem kenyerem és a napi munka után fáradtan is a színháznak. Csütörtökön este is a munkámból nagyon késve siettem a színházba, hogy verejtékes munkával keresett fillérjeimmel megváltsam a jegyemet AZ előadásra. Szerény keresetemhez mérten földszinti állóhelyét kértem, a pénztáros azonban II-odik emeleti állót adott azzal a megjegyzéssel, hogy az érvényes a földszinti állóra is. Elmentem a földszinti állóhoz, a jegyszedőnek átnyújtottam a jegyet és be akartam menni, mire az megfogta a kabátomat és visszarántott, hogy ez a jegy nem oda szól. Megmagyaráztam neki hogy milyen megjegyzéssel kaptam a jegyet a pénztárnál. Erre durván lehordott és nem engedett be. Felháborodásomban lementem a pénztárhoz panaszt tenni. A pénztáros sz éppen ott tartózkodó titkár úrhoz utasított, aki jegyemet aláirta és elküldött, hogy most máT az ő alá írásává;! ellátott jegyet ad jam át a fegyszedónek, amivel be fognak engedni. A jegyszedő azonban, ahelyett, hogv beengedett volna, válogatott szidalmakkal illetett, amit tovább már nem volt türelmem hallgatni és eltávoztam, mert féltem, hogv az általam eddig oly nagyra becsült színházban jogosan elégtétélt veszek megsértett becsületemért. Hál kérem, ilyen körülmények mellett ne | csodálkozzon senki azon. ha nem meanelí színházba, amikor ilyen alkalmazottak áJfek: nak rendelkezésre a vendégeknek, í Tisztetettet laláirfiaj