Délmagyarország, 1935. november (11. évfolyam, 246-269. szám)

1935-11-03 / 246. szám

T935 november 3. DÉ I. MAGYARORSZÁG A jód — az ember életében Érdekes megállapítások és uj kísérletek Goethe életrajzíróinak valamelyike részlete sen beszámol egyik munkájában arról, hogy a tizenkilencedik század nagy művésze Weimarban ámulatba ejtette a tudósokat a jód gázaival végzett kísérleteivelA jódnak- ennek a titokzatos elemnek rejtelme már Goethet is izgattaSzáz év alatt ezer meg ezer tudós kutatta titkát- Mi hát a jód? Fenn a Magas Tátra bércei között szerény el voroultságban él egy komoly tudós: Szász Emil doktor- Évek óta kutatja a jód titkát- Tudományos cikkei éppen ugy feltűnést ke'Aettek a berlini Medizinische Klinik hasábjain mint felolvasásai a berlini nemzetközi golyvakongreszszusonVele beszéltem erről a problémáról- Ezeket mondotta: — Mi a jód? Rejtelmes, titokzatos, felette szapora elem- ösanyag- Az eogedban — igy nevezi a tudomány azt a gázszerii ősamyagot. amiből összesürüsités után a föld keletkezett — már nagy szerepe volt a jódnak- Ez tette ki a spirális ?áz nagyrószét- Azután eloszlott a földön mindenfelé- MegállaDitotta a tudomány, hogy a földön nincsen sehol egyetlen atom> amiben ne lenne jód! A vizfoen. a levegőben, a tengerben- a fűszálban- az örök hó alatt meg bújó moszaton- a rózsabimbón, az országút porában: mindenütt ott van a jód--— Tisztán sehol se fordul elő- Csak vegyületeiben- Ha aztán a kémia tisztán állítja előakkor ibolyaszínű kristályokat kapunk, hasonlítanak a kálium hypenmaragánihoz- Kézre téve: gyorsan elpárolognak- Ibolyaszínű gázok alak jálban szállnak el a levegőben- Ez az ibolyaszín jellemzője a jódnak- Innen is kapta a nevét- Az ibolyaszín görög neve: jód--— Az ember életében nagy szerepe van a jódnak- Hogy azonban jód-hid*vagy jódtultengés okoz-e rendellenességeket: ezzel még nincsen tisztában a tudomány- Ahoí a jód nem normális mértékben jut el a szervezetbe- ott betegségek keletkeznek- Ezek a betetrv^'-: a golyva• a krenetizmus és az a hetessé?, amit általában Basedowkórnak nevezzük- Vámnak Svájcban egyes helyek, ahol a viz össtetétele olyan hogy a vidék egész lakossága golwá ban szenvedA százesztendős Basedow-kór — A pécsi egyetem tanársegédével. Sch"fter László doktorral évek óta párhuzamosan végzünk kísérleteket- Közöljük az anyagot és összhasonlitásokat végzünk- Ezek a kísérletek orvosi szempontból figyelemreméltó eredményekkel járnak— Száz éve van annak — folytatta Szász főorvos —> hogy Graves 1835"ben elsőnek irta le a Basedow-kórt- Az első klasszikus leírás, 1840ben lótott napvilágot- A betegség öreg: ismerték: más néven, még miielőtt a jódot felfedezték volna- A jódot egy párisi salétrom gyáros, Banr hardt Courtois állította elő elsőizben 1811-benTudjuk azonban, hogy a kínaiak jódtartalmú tengeri szivacsokat már évezredek óta eredményesen használnak Bacedo\vmegbetegedéseknél és tudjuk azt is- hogy Gallénns az asztmánál. Hypokrates pedig a sebkezelési bnsználta a jódot— A Basedow-kór nevét Bcsedow német örvöstől kapta, ö állította fel elsőizben a merseburgi-triász néven ismert szabályokat- A kór ismérvei: a kidülledt szem• a pajzsmirigy megáuzzaáása és a szívdobogás Mindezek következményei aima zavaroknak, amelyeket a jód dkoz az anyagcserében- Mi hát a szerepe a jódnak az ember életében? — Nehéz felelni erre a kérdésre- Egy bizonyos: életünk minden megnyilvánulásában szerepe van a jódnak- A jód Dttc"'a jelenléte élénkíti a vegyi folyamatokat. Megkönnyíti az oxidációt- Azok az emberek, akik sok zöld főzeléket eisznek: több jódot vesznek magukbaHol dolgozza fel a szervezet a jódot: ez még kérdés; bizonyos» hogy ennél a munkánál legfontosabb szerepe a pajzsmirigynek van- Bizonyos. hogy a könnyen élő' jókedélyü- optimista emberek nehezebben kapnak Basedow-kórt— Ha valaki hirtelen izgalomba jön: máris megkapta a Basedowkórt- Szeme kidülled- szive szaporán dobog- De: mindez az izgalom megszűntével eltűnik; Ez az egészséges emberek privilégiuma- Akinél a jód rendellenességet okoz: ott a kór állandósul- Mitől lehet Basedowot kapni? Egy újságcikk keretében erről beszélni nem szeretnék- Elég- ha annyit mondok: tudok esetről, ahol egyszerű- jóddal végzett sebkezelés Basedowkórt okozott • • • Ui kísérletek• — A kísérletek, amiket Schiffer kollégával együtt végeztem, uj keretek között mozognakAzt kutattuk' hogy milyen utm és milyen mennyiségben távozik a jód az egészséges és c, beteg emberből• Készülékeink segítségével a távozó jód mennyiségét gammákban tudjuk mérni. A gama = a miligram ezredrésze, tehát egy határtalan kicsi, mikroszkópikus mennyiség- Ezek a kísérletek uj oldaláról igyekeznek megvilágítani a problémát és az eredmények, amiket elértünk, figyelmet váltottak ki orvosi körök ben— Megállapítottuk, hogy az egészséges ember jódbevétele fedezi a jódkiadást- Az egész; séges ember hetven óra alatt annyi jódot ad ki a tüdején, veséjén- bőrén és belein át> mint amennyit ugyanezen idő alatt a szervezete számára felvesz- A beteg, jód-mérlege oasszlv> a beteg töhb jódot ad ki-. mint amennyit beveszHonnét fedezi ezt a hiányt? A szervezetébőlÉs ez a passzivitás a betegségének az oka • • • — A kísérletek során más érdekes felfedezést is tettem- Megállapítottam. hogy a kiválasztás helye se egyezik az egészséges és a beteg embernél, ellenben: a golyvás ember jód; kiválasztása ugyanott történik- mint annál, aki Basedowban szenved és csak a kiválasztás mennyisége egyezik meg az egészséges ember által kiválasztott jód mennyiségével- A golyva tehát: középút az egészséges ember és a Bésedow-kór között• — Azt tudjuk jól. hogy a Besedow-kór kezelésénél már régebb idő óta érnek el örvendetes eredményeket a magaslati kúrával- Erről a terápiáról sok munka jelent meg- Azonban senki se hasonlította össze a magaslati helyek jód-kiválasztását a normális fekvésű helyek jód-kiválasztásávalMutatja a dolgozószobája falán lógó táblákat és magyaráz: — Tessék nézni: A Basedowos beteg a Tátrában a bőrön át jódmennyiséeének hét százalékát adja ki. ezzel szemben Pécsett harminchárom százalék jód távozik el tőle ezen a módon. A Tátrában a beteg szervez»*- '-'ad 122 gamma jódot. Péosett 219 gammát- Mi ennek az oka? Két tényező: az ovigémbon levegő és a fény- A Tátra levegőjének oxigénhiánya a szövetnedvek savanyu ve>~"'iiH^t a normális felé hajtja- Itt sokkal szaporábban kell lélegzeni az embereknek, mint ..odalenn"ennélfogva a lélegzés intenzívebben történik <t tüdőn keresztül- A jód ezáltal lekötődik- A l|rra •• i '' £ I r •• í páriái modellek után No! divat, TÜZO, fehérnemű, trikóaru MIMINHI «mm \ 7 kárász ucca 8. II. emelet m állami,városi tisztviselők és altiszte'4 a Remény, Szekeres és Ö halom uccában fizetési feltétellel családi hazat mmm a nemzeti H tfriintMi A legújabb TEL EFIIM KEN rádiókészülékeket díjtalanul házhoz szállítva készséggel bemutatja és répi készülékét becseréli FONYÓ SOMA R^dió- fis villamossági szaküzlete, K losev u. 4. Telefon 11-56 Minden hölgy GFB harisnyát visel! mert a leqsxebb, leglobb és lagolctóbb! Gyári lerakat: PolldK Testvére hnél NAVIMEMBRAN-ORSZÁG SKALA. Lakásán is készséggel bemutatja MARKOVICSnff T sza L. körű' 44. Teleion 30 20 Vételkényszer nélkül bemutatja és raktárról széllitja Csury Ferenc óra-, ékszer- és rádió szaküzlet, KARASZ UCCA 3. sz Díjtalanul bemutatja Kelemen Márton céa, Kelemen u. 11. KI Kapható Maltón és Csanádvármegyében Mlir^EC villamosán!vállalatnál nUV^CJ Széchenyi tér 8. Te'. 120. fénynek még nagyobb a gyógyhatása- Kísérleteim beigazolták azt, hogyha egv állatot állandóan sötét helyen> tartunk- akkor olyan pajzsmirigyet kap. amilyent a Basedow-betegeknél találunk- Tegyük ezt az állatot kvarclámpa fénye alá: a pajzsmirigye újra nn-nmális leszAz ultraibolya-fény. amelynek a Basedow-kór gyógyításánál jelentős szerepe van- fokozottan fordul elő nálunk- ez is egytik oka annak- hogy eredményeink aranyira különböznek a pécsiektől— Mi tehát az eredmény? Itt a Basedowbeteg kevesebb jódot ad ki. mint alacsonyabban és igy akaratlanul is jód-kurát végez, anélkül azaniban. hogy mesterségese" nra jődotMert ez: nagyon nehéz és körülményes munkaPaál lób