Délmagyarország, 1935. november (11. évfolyam, 246-269. szám)

1935-11-03 / 246. szám

1935 november 3: DÉL-MAGYARORSZÁG SZEQEDI SPECIALITÁSOK HÁZA (A Délmagyarország munkatársától.) Szeget!' idegenforgalmi nevezetességeinek, száma, ha igaz, a jövő szezonban megszaporodik eggyel. Az idegenforgalmi hivatal vezetői az elmúlt nyáron többek között Kiskunhalason jártak és megállapították, hogy a halasi csipke nagyjelentőségű idegenforgalmi attrakció. A csipke lehetőségeit a város ugy használja ki, hogy felállította a csipkeházat és oda vezeti el az idegen vendégeket, akik saját szemükkel láthatják, mint készül a hires kézimunka. A tapasztalat azt mutatja, hogy az idegenek szívesen vásárolnak ilyen specialitásokat, de csak akkor, ha biztosak benne, hogy nem silány gyári tömegmunkát, hanem eredeti kézimunkát kapnak. Ez adta a szegedi idegenforgalmi hivatalnak a gondolatot, hogy Szegeden a halasi csipkeházhoz hasonlóan be kellene rendezni a szegedi specialitások házát, paprikaházat, tarhonyaházat és papucsházat. A hivatal tárgyalni kezdett az érdekeltekkel. Az érdekelt iparosok saját költségükön valósítják meg a tervet, felállítják a szegedi specialitások házát, amelyben árusitani fogják a szegedi paprikát, a papucsot és a tarhonyát, sőt berendeznek papucsmühe'yt és tarhonyakészitő műhelyt is, az idegenek belenézhetnek a specialitáAfrikábam dörögnek az ágyuk. Európában a meg-imegujuló békehírek mellett is háborús a feszültség; én az Íróasztal álló lámpájának fényében cigaretta füstibe burkolózva olvasom a világ pszihiáterorvosainak felhívását az államférfiakhoz. hogy ne csináljanak több háborút: A felhívás nagyon szép merített papírra van nyomtatva, amilyentől mi már régen elszoktunk. A felhívás alatt négyszáz-négyszázötven kiváló orvos- professzor, kórházigazgató és kutató neve a világ minden részéről- Kezdődik a névsor a tanjong-rambutani elmegyógyintézet igazgatójának nevével, aki Hátsó In Jiában. a maláj félszigeten gyakorolja mesterségét és végződik a hosszú sorozat egy rotterdami holland orvossal- Magyar név egy van a névsorban. Donáth professzoré BudapestrőlA körlevél, memorandum, vagy felhívás "Miniszter Ur!" megszólítással kezdődik és bevezető soraiban azit mondja el. hogy azok az orvosok- akiknek az a feladatuk, hogy elsősorban az emberiség lelki életének normális és patologikus jelenségeit tanulmányozzák, sajnálattal kénytelenek megállapítani, hogy mindenütt olyan lelkiállapot uralkodik- amely súlyosan fenyegeti a népek biztonságát és egyik napról a másikra ujabb kollektív háborús pszichózisban osucsosodhatik ki- Minthogy pedig d béke és háború kérdését nemcsak anyagi, hanem ezek mellett lélektani tényezők is döntik el. a lelki élet, jelenségeivel és kóros elváltozásaival foglalkozó orvosok szükségesnek látják, hogy a tudomány alapjára állva felemeljék komoly szavukait és arra kérjék az államférfiakat, elsősorban a minisztereket, akik irányítják az ügyeket, hogy ne csináljanak több háborút- A háború ugyanis vészes dolog, a háború megsok műhelytitkaiba. Valószínűleg <kostolót is berendeznek ebben a házban, hogy az idegenek megizlelheisék a tarhonyás és a paprikás ételeket. bontja az emberek lelki egyensúlyát s a hábo ruban ugyanazok a technikai eszközök pusztítják el az emberi életet, melyeiket az embernek teremtő zsenije hozott létreEzért a memorandumot aláíró tekintélyes orvosok a következő három pontba foglalt megfontolásokat ajánlják az államférfiak és miniszterek figye'mébe: „1. Az egyének békés hajlamai és a tömegek háborús akanathullámzásai közötti ellentét arr" a tényre vezetendő vissza, hogy az egyén másként gondolkodik és akarata másként reagál, ha egyedül van, mintha a tömeg befolyása alá kerül. Még a mi időnk kulturált egyéneinek lelki világában is ott lappanganak a pusztító, primitiv ösztönök maradványai, amelyek teljes hatalmasságukban törnek elő, mikor valamely veszély látszik fenyegetni a társadalmi közösséget. Söt j állítjuk még azt is, hogy az emberben él a titkos és be nem vallott vágy, hogy büntetlenség esetén, ellenérték, vagy dicsőség reményében szabad folyást engedjen ezeknek a primitiv ösztönöknek és annak a hajlandóságnak, amely nagyban hozzájárul a háborús szellem ébrentartásához. Újra, meg újra le kell szögeznünk, hogy csak a szellem és az akarat fékezhetik meg ezeket a romboló szenvedélyeket. A destruktív erők, amelyek végzetszerű kaoszba sodorhatják a népeket, ba másként irányítják őket, az emberiség előrehaladásának szolgálatába állíthatók. 2. Nyugtalanító az a fatalizmus és közönyösség, melyet a népek a háborúval szemben tanúsítanak. A polgári egyém nem vet számot a háború borzalmaival. Békeidőben a katonai felvonulások és parádék meghamisítják a lelkében élő fogalmakat. Hasonlóan nyugtalanító a hadseregszállítók intrikáival és cinizmusával szemben mutatkozó közönyösség is. Megengedhetetlen, hogy skrupulus nélküli egyének milliókat keressenek embert lények millióinak lemészárlásán, Fel kell ébresztenünk a tömegekben a valóság iránti érzéket és a megíevő értékek megtartásának ösztönét, amelyek a vallási és erkölosi érzéshez hasonló szövetségeseink a háború elleni küzdelemben. 3. Némely államférfiak beszédeiből az derül ki, hogy a háborúról éppen olyan leegyszerűsített képet alkotnak maguknak, mint a kispolgárok tömege. Az olyan klisé-frázisok, mint „a háború Darwin tanainak logikai következése," vagy „Mars az Olimpus uralkodó istensége," kárhozatosak és ostobák. Ezek a háborús és imperialista ösztönökből fakadnak és hozzájárulnak a tömegek háborús szellemének felcsígázésához, melyekhez intézik őket. Az államférfiak ilyen megnyilatkozásainak nagy szuggesztív ereje van. A támadó szenvedélyeket, ha egyszer már kirobbantak, nehéz lecsillapítaná. Elég, ha emlékezetünkbe idézzük az 1914-ben kirobbantott jelszót : „A haza veszélyben van!" és azt az elektromos hatást, melyet ez a jelszó minden népből kiváltott. Amint az egyes egyéneket fel lehet zaklatni veszélyt hirdető mondásokkal, egész népeket háborús kalandokba lehet kergetni a félelem felkeltésével1, szenvedélyek felidézésével és tökéletesen hamis, sőt kóros képzetek felvázolásával. Ez je lenti a pusztulást rájuk és másokra is. Mi orvosok, abban a meggyőződésben élünk, hogy tudományunk feladata azoknak1 a rugóknak feltárása, melyek a valóságokból erednek, hogy meg lehessen különböztetni őket a zavarosban halászni akarók felforgató törekvéseitől és fel lehessen ismerni azokat a tudat alatti tényezőket, melyek végzetszerűen irányítják az államférfiak cselekedeteit is. A történelem fog ítélni azok fölött, akik azon a jogcímen militarizálják népeiket, hogy a békét szolgálják, ök lesznek elsősor ban felelősek azokért a szerencsétlenégekért, melyeket uj háború kirobbanása árasztana az emberiségre." Ezek a megállapítások- És a következtetés? Ez kettős lehet- Lehetnek olyan államférfiak, akik azt hiszik, hogy a béke megszervezése még nem ért el olyan fokot, hogy a jövő biztosítékul szolgálhatna- Ezektől azt kérik az orvosok. hogy legalább aintnyi erat és anya?; álcloMinden kályhában kttUnöen é g^M^M^MMHaf | tiszta és gazdaságos a dorogi sajtolt koksz!! t^rnKmmK^mmmmmmm^mmmmarn^ tmmmmmmm^mmmmmmmmm nx.cn. h-m J rcillÁri WOPCslliargQár \j ^y A M. M. Ui M safál $ze£edl üzletében vásároifon! Néhány tájékoztató ár: 3 lAngu modern ebédlőcsillár . . Villamos -vasaló 3 évi Jótállással Állólámpa, modern P 9." 11.„ 6.SO 3.SO METEOR villamossági és Csillár-6uár R. T. S * eged Uz ete : ICIA II. TKlEFO*. 3S-7J. Kedvező flzetó-sl íei/éieie.t. Vmo icönyi)ecsí£ére6 6avt btiel. Kói f k 20 kirakatunk megteMnt&sét Pszihiáíerek a háború ellen Irta TONELLI SÁNDOR