Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-11 / 230. szám

1935 október TT. O'lMAGyARORSr^G 3 A város fokozni akarja a piacok forga'mát és megszünteti a „kocsibeállókat" Minden lanyai kocsinak a Mars-téren kell gyülekezni (A Délmagyarország munkatársától) A vá­ros jövőévi költségvetés-tervezetének tárgya­lássá val_ kapcsolatban többször elhangzott az a kívánság, hogy a városnak uj iövedelemforrár sokat kellene teremtenie, mert a kiadásokat tovább csökkenteni már nem igen lehet, a meglévő bevételek viszont állandóan összébb zsugorodnak- Föl is bukkant néhány terv. a k«több keresztülvihe tetlen. de akadt kőztük néhány, amely. foglalkoztatja az illetékeseket­Így például szívesen gondolnak a városházán az úgynevezett bicikliadó bevezetésére. amelynek gondolatát kívülről vetették föl- És foglalkoztatja az illetékes városi hivatalokat az a kúrdés is. hogy miiként lehetne növelni a piaci helypénzekből származó bevételeket a — helypánzek emelé­se nélkül, esetleg a helypénzek csökkentése ellenére, mivelhát a gazdaközönség sürgető követelése elől már nem lehet kitérni és előbb­utóbb le kell szállitani a helypénzeket­Így született meg az a gondola*, hogy fokozni kellene a piacok forgalmát. Ehhez a célhoz két ut vezet- Az egyik a tény­leges forgalomnövelés lemme. erre azonban a piaci helypénzek leszállítása nélkül gondolni sem Jeífoet. A másik ut már. kényelmesebb: a piacra kell kényszeríteni mindazokat, akik a piacra jönnek be a szegedi tanyákról, de — hogy elkerüljék a helypénzfizetési kötelezett­séget. kocsijukkal nem állnak a piacra, csak DontéScájukaJt rakják tó és ezután kevesebbet kell fizetniük, mint amennyit a kocsi után fi­zetnének­Dr- Katona István tanácsnok dr- Pdlfy Jó­asef polgármester megbízásából dolgozik azon a javaslaton, amely az október 19-én kezdődő közgyűlés napirendjére kerül és amelyben a hatóság a közrendészeti szabályrendelet mó­dosítását. helyesebben az érvényben lévő szabályrendelet egy uj szakasszal való kiegészítését fogja kérni- Ez az uj szakasz kategórikusan eltilta­ná az úgynevezett. kocsibeállást• tehát minden tanyai kocsi tulajdonosát arra kényszerítene­hogy a Mars-térre álljon és ott megfizesse a piaci helypénzt­Szegeden ezidőszerint nem kevesebb, mint huszonkét ilyen kocsibeálló létezik- Huszonkét udvar, vagy üres telek, ahová beállhatnak a tanyai kocsik és néhány filléres áldozattal, amelyet a telek. tulajdonosának fizetnek, meg­szabadulnak a piacra-állás kényszerétől- A ko­csibeállók ősidők óta működnek Szegeden- A hivatalos felfogás szerint a jövedelem a várost illeti meg. mert a piaci helypónzbevétel csök­ken miatta­De azért a szabályrendelet módosításának Szándékát nem ezzel indokolják, hanem közegészségügyi szempontokkal. A város hatósága legutóbb a főorvosi hivatal­lal megvizsgáltajtta a huszonkét kocsibeállót és megállapította, hogy azok egyáltalában nem elégítik ki azokat a követelményeket, amelye­ket közegészségügyi szempontból, különös te­kintettel a mostani tifuszesetekre. felállíthat a hatóság- Többnek nincs kövezete, ha van. kez­detleges. a tiszitasági rendszabályokat a legjobb akarat mellett sem lehet betartani rajtuk- Mivel pedig m'nd a huszonkét kocsibeálló a nagy­körúton belül. tehát a sűrűbben lakott város­BelvArosI Mezi Péntek, szombat Csúnya lány A legmulatságosabb magyar film. 5. 7, 9 Széchenyi Mezi Ma utoijáia BARCAROLA Qustav Frőhüch. és Llda Barrova 5, 7, 9. részekben van. fontos közegészségügyi érdek, hogy megszűnjenek. — mondja az illetékes in­dokolás­Különben is a váiros azért rendeztette nagy költséggel a Mars-teret, hogy könnyen tiszitit­ható helyet biztosítson a piaci kocsik számára­A tér elég r.agy. kényelmesen elfér rajta min­den tanyai kocsi, legfeljebb néhányszor for­dul elő egy-egy esztendőben, ilyenkor, gyü­mölcsszezonban, hogy a kocsik száma tuslmagy­De ezeken a napokon a Mars-térre már nem férő kocsikat a Nagykörútnak arra a szaka­szára terelik, amely kövezeftt. csatornázott és !gy szintén tisztán tartható­Mivel a módosítandó szabályrendelet végre­hajtására csak belügyminiszteri jóváhagyás után kerülhet a sor. amire pedig esetleg hóna pókig vagy esztendőkig kellene várni, a város hatósága a nemrégen kiadott közegészségügyi rendelet alapján azonnal életbelépteti az uj rendszert- Ez a rendelet ugyanis széleskörű felhatalmazásit ad a hatóságnak- foogy a szük­ségesnek tartott rendelkezéseket a saját hatás­körében megtegye­R harmadik évforduló (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken lesz gróf Klebelsberg Kuno ha­lálának harmadik évfordulója. Három év suhant el már a felejthetetlenül tragikus nap óta, amely a magyarságot leglelke­sebb, legkiválóbb kulturpolitikusától fosz­totta meg és amely árvaságra juttatta Sze­gedet. A csapás súlyosságát ez az eltelt idő mutatja meg a legjobban. A kábulat­ból, amelybe Klebelsberg Kuno váratlan halála döntötte Szegedet, ez a város még ma sem ocsúdott föl és még ma is ugyan­olyan fájó, eleven seb az életén felmérhe­tetlen vesztesége. Szeged teljesen Klebelsberg Kuno váro­sává vált, hiszen Klebelsberg jelölte ki a jövő fejlődés irányát, ő tűzte ki a város­politikai célokat, ő telitette tervekkel, el­gondolásokkal a város levegőjét és az ő akarata adta vissza az életbe vetett hit erejét is ennek a városnak, amely a tria­noni végzet beteljesedése után egyre erő­sebben érezte halálraitéltségét. Az évfordulón, amely már harmadik a felejthetetlenül szomorú gyász óta. Sze­ged társadalma őszinte gyásszal zarándo­kol el a város legnagyobb barátjának sír­jához, amely némán, de azért eleven erő­vel őrködik a fogadott város fölött. Pénteken délelőtt 11 órakor ünnepélyes rekviem lesz a fogadalmi templomban. A gyászmisén testületileg jelennek meg a szegedi hivatalok, intézmények tisztvise­lőkara, az egyetem és a középiskolák ta­nári kara és ifjúsága, képviselteti magát a helyőrség tisztikara. Résztvesz a gyász­istentiszteleten dr. József Ferenc főherceg és felesége, Anna főhercegasszony is, akik háromnegyed tizenegy órakor autón ér­keznek Szegedre és a püspöki palotából mennek a templomba dr. P á 1 f y József polgármester és Nagyszombathy Miksa altábornagy, vegyesdandárparancs­nok társaságában. A város hatósága és közönsége nevében a polgármester koszo­rút helyez el a mise után Klebelsberg kriptájára. Gömbös Genfről és németországi útjáról »Magyarország olasz- és németbarát politikát csinál lengyel és osztrák barátsággal kapcsolatban« Budapest• október 10- A Nemzeti Lovardá­ban csütörtökön délelőtt alakult meg a NEP országos tanácsa- A gyűlésen Gömbös minisz­terelnök beszédet mondott­. — Az az ellenzék- amely személyeskedve igyekszik a tekintélyeket elgáncsolni ós sajtó­ján keresztül állandóan defetizálja. mételyezi a közvéleményt — mondotta — negativ. tehát a magyar közéletből minden körülmények kö­zött kiküszöbölendő munkát végez- A mi pár­tunk a keresztény nemzeni alapot választotta ós szomorúan állapítom meg. hogy a másik párt• amelyet eddig testvérpártnak tiszteltünk; távol tartja mását a közös épitőmunkától- Mi uj magyar világot hirdetünk, magyar közvéle­mény szabad megnyilvánulásának utján• alkot­mányos uton akarjuk érvényesíteni politikai terveinket­— A külpolitikában — folytatta — Magyar­ország helyesen itóli meg a helyzetét, amikor a béke munkásává szegődik- Mi valóban a béke politikaiját kívánjuk folytatni- Nekünk alkal­mazkodnunk kell azokhoz a viszonyokhoz­amelyek körülöttünk adódnak- Mi az igazsá­gunkat is a béke evolúciós utján keressük­Tegnap este te a béke őszinte szolgálatában foglaltunk állást Genfben a Népszövetség azon közgyűlésén, amely az Olaszország elleni szankciók ügyében határozott- Mi ugyanis a szankciók alkalmazásában nem a béke szol­gálatát'•> hanem háborús konfliktusok felidézé­sének lehetőségét véltük felfedezni- Egyrészt tehát azért foglaltunk állást a szankciók ellen• mert ezzel szolgálhatjuk legjobban a béke ügyét, másrészt azért- mert így k'vánja tő'iink az az erkölcsi alap> amelyen a magyar külpo­litika fel van épitve. — Szilárdan meg vagyunk győződve arról és reméljük, hogy a Népszövetség nem egyes hatalmi csoportoknak, hanem az egész embe­riségnek és a béke ügyének szolgálatába ál­Htja tekintélyét­— Amikor két egymással. szembenálló fél ügyéről volt szó: egy afrikai állam ügyéről és a mi olasz barátainkról csak természetes, hogy a magyar hiiség és becsület legyében nem sza­vazhattunk Olaszország ellen- Amikor olyan a helyzet, mint amilyen most. a barátság szent fogalmával nem volna összeegyeztethető az a felfogás, hogy elhagyjuk barátainkat- Gazda­sági érdekeink is amellett szóltak, hogy Olasz­ország mellett foglaljunk állást­— Németországi utammal kapcsolatban — folytatta Gömbös — sok mindenféle kombiná­ció ós pletyka terjedt el- Megállapítom, hogy a békeszerződés egyetlenegy pontjában sincs olyan intézkedés- hogy én ne vadászhassam Rominzenben és ne cserélhessek eszmét más országok államfcrfiáival­— Magyarországhoz közel fekvő nagy né­met birodalom barátságára szükségünk van­Közlöm sokak megnyugtatására, h'ogy a III­Birodalom megerősödött' a béke szolgálatában fejlődik- hatvannyolcmillió életerős embernek az elhatározása nem lehet irreleváns a magyar nemzetre- A külpolitikát nem érzelmek szerint vezetjük, hanem reális szemszögből és ezt az elgondolást ugy értjük, hogy Magyarország olasz- és németbarát politikát csinál lengyel és osztrák barátsággal kapcsolatban• Sem én. sem Magyarország külügyminisztere katonai szövetségről nem tárgyaltunk

Next

/
Thumbnails
Contents