Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-11 / 230. szám

4 ÖECMÄGYÄRORSZÄG ÍQ35 október IT. Érdekes figurák a Dóm-téri órajáték műsorában (i MtaagyarorsBág mtmkn társától.) Akik a napokban a Dóm-téren jártak, érdekes látványban gyönyörködhettek. Az órajátékra felszerelték Klebelsberg Kihio fából készült szobrát éR még néhány figurát, azután működésbe hozták az órajáték: szerkezetét. A harang jelezte az órákat és a figurák megindultak. Egy-egy pillamntra eltűntek az órajáték kapujában, hogy azután ismét megjelenjenek. A téren, mintegy 20 méternyire a fizikai intézettől, kisebb bizottság figyelte a jelenetet; láthatólag meg voltak elégedve Tele a bizottság tagjai Az ónajátéfc »zoborfiguráit kisérletképen szerelték fel, próbának szánták, hogyan mozognak, a kisértetek eredménye kielégítő volt. Másnap újból leszerelték a figurákat, de majd osak jövő év tavaszán kerülnek oda vissza, ha valamennyi mobor készen lesz. K u 1 a y János szobrászművész dolgozik az óraJáték figuráin. Tudvalévőleg a rektor, a négy dékán, 12 diák és a pedellne figuráját szerelik fel az órajátékra. A tizennyolc szobor közül ezideig négy készült el: Klebelsbeig-figurája, az a rektort személyesíti meg. A napokban a két dékán figurájával vógziett a szobrászművész, B r a s s y SámueK és Hermann Ottót, a Ferenc József-Tudományegyetem két érdemes professzorát ábrázolják a szobrok. Tegnapra pedig elkészült A • d r á « Jánosnak, az egyetemi föpedellusnak figurája in. ö az egyetlen élő személy, akit megmintáztak az órajáték számára, A másik két dékán figurájáról még nem döntöttek. Nem tudták eddig még eldönteni, hogy aa egyetem régi tanárai közül kiket mintázzanak meg. Az elhatározással azonban már nem lehet sokáig késlekedrei, mert a szobrokat mintázni kellene, hogy a határidőre elkészüljenek. A diákok figuráját sem választották még ki. Az egyetemnek ax aa. álláspontja, hogy régi diákok figuráját szereljék fel az órajátékon és a szobrok ne hasonlitsanak senkire sem. Ezzel szemben sokaknak az a véleményük, hogy a diákok figuráját jellegzeites ós a magyar történelemben szereplő személyekről kellene megmintázni. A történelembe® számos diákhős előfordul, az ismeretlen figurák helyett, ezekről a nagy szerepet játszó alakokról kellene megmintázni a diákszobrokat. Gsiury Ferenc órásmester, <aiz órajáték kivitelezője legutóbb Bécsben ós Németországban járt s tanulmányozta az aurópaihiirü órajátékokat. A külföldi órajátékok figurái mind ismert, történelmi szereplőket jelképeznek, a szegedínéi is az ismeretlen alakok helyett jellegzetes történelmi férfiakról kívánják megmintázni a 12 diák figuráját. szer sérelme« az iparosokra- Az elől járóság az ügyben átír a tanonciskola igazgatóságához, hogy a rendszeren az iparosok érdeké/bem változtasson- Schönberger Károly konkrét esetek alapján kifogásolta az iskoláztatás jelenlegi rendszerétAz eflőljárőság ezután kisebb szakosztályi ügyeket tárgyaltŐSZI SÖRHŐSTOLÓ lese ma este a „nÁGr-ttfcremben. Ha ászlé turósesusza P 1.— Iskola, nevelés és gyermek \ Or. Várkonyi Hildebrend előadása (A Délmagyarország munkatársától.) Az Egyetembarátok Egyesülete rendezésében csütörtökön dr. Várkonyi Hildebrand egyetemi tanár „Korszerű nevelési problémák" címmel nagy érdeklődéssel kisért előadást tartott az egyetem aulájában. Az előadást dr. Csekey István szavai vezették be; köaölte, hogy a jövőben minden csütörtökön elő»dást rendez az egyesület. Dr. Várkonyi Hildebrand bevezetőiben elmondotta, hogy a nevelésben sok ellentétes vélemény van. Ennek az az oka, hogy nem ismerték1 kellőképen a gyermek természetét. A lélektani tudomány előrehaladásával egyre világosabbak letznek a nevelési szituációk; kezd tisztulni a% » káosz, ami a gyermek nevelése körül keletkezett A gyermek lelkének mélyebb megismerése nagyban elősegíti az embert abban, hogy a kérdést a megoldáshoz vezesse. Ezután a szelekcióról beszélt, amely már az iskolákban is érvényesül. De sem az állam, sem a társadalom nincs abban a helyzetben, hogy a kiválasztást teljes egészében megvalósítsa. Elsősorban a protekció gátolja meg a szelekció érvényesítését. Lipcsében tizennyolc lélektani próba alá vették a gyermekeket az érettség megállapítása érdekében. A psziohologusok már be tudják bizonyítani azt, hogy egy gyermek, aki az elemi iskolába jár, mikor érett arra, hogy magasabb iskolai, középiskolai oktatásban részesüljön. Ezután az egyetemre való lépés problémájáról beszélt a professzor. Nálunk is kísérlet történt arra, hogy az érettségi bizonyítvány adatait magasabb lélektani szempontból vizsgálat alá vegyék. A túlterhelés problémájával kapcsolatban kijelentette, hogy ez már 1870 óta foglalkoztatja a pedagógusokat. Eleinte a túlterhelés okával foglalkoztak anélkül, hogy a lényegét megtalálták volna. Ez a kérdés még mindig nincs tisztázva. A fáradtságot ma már meg lehet mérni. A legfárasztóbb tananyag a felsőbb matematika, amely a legtöbb energiát használja fel. A terhelést egységekre osztották fel. Eszerint a matematika 100, a latin 91, a görög és a torna 90, a történelem és földrajz 85, az elemi számtan 82, az élőlények é.s a természettudomány 80, a vallás-, a rajz és a zene 77 egységet kiván, Riesbach szerint. Mostanában arra törekednek, hogy egy délelőtt, vagy délután 2—3 tantárgynál többel ne terhfcljék meg h diákokat. A túlterhelés oka a pedagógia szerint a kevés üdülés, a túlságos sok szellemi elfoglaltság, a „magolás*1 következtében beállott mozdulatlanság, a gyermek egyéniségének figyelmen kivül hagyása. — A középiskolának az iis feladata — folytatta __ hogy meg kell tanítani szellemileg dolgozni a diákokat. A tanulással függ össze a szellemi munka és a szabadság. Montessori szerint lel kell szabadítani a gyermeket az iskolák járma alól; a gyermeknek mozgásra van szüksége; Montessori kidobatta az iskolapadokat. Keresni kell olyan tevékenységet, olytain foglalkozást, amely a gyermek szükségletének megfelel. Ezt az elvet vallják az amerikai iskolákban. Ha a gyermek hajlamait, szükségletét figyelembe vesszük, akkor a nevelés eredményes, mert igy nem lesz túlterhelve. Az erkölcsi nevelésül kapcsolatban megállapította a professzor, hogy az erkölcsi nevelés hatalmasan előrenyomul a régi iskola tisztán értelmi törekvéseivel szemben. A testi fenyítés nem engedhető meg, mert nem objektív, a végrehajtó indulatától függ és a gyermek önérzetét lealacsonyítja, belső ellenállást fejthet ki benne, kétózinü lehet. A büntetést nem lehet kiküszöbölni, de humanizálni és individualizálni kell. Az értékes előadásért dr. Csekey István Dondott köszönetet dr Várkonyi Hildebrandnak, akit a közönség melegen megtapsolt. Az inségmunka és az inséfadő az Ipartestület csütörtöki elóljárósági ülésén (A Délmagyar ország munkatársától-) A sze0edi ipartestület elöljárósága csütörtökön délután tartotta októberi ülését, amelyen napirend előtt Vörös Józisef alelnök szóvátette, hogy némelyik adóvégrehajtó tulerélyesen és nem elég körültekintéssel jár el az adóbehajtásoknál Javaisla/tára az elöljáróság átttr az adóügyi hatóságokhoz- hogy az adóvégrehajtókat méltányosabb eljárásra utasítsaA jeftantésijk ismertetése után dir- Gyuris István tiitlklár bejelentette- hogy az ipartestület mtenziven készül az október 20-i jubileumi ünnepségre- Az elnökség a szakosztályok vezetőivel élénk kontaktust tart ós a leerészletesébfoen kidolgozzák az ünnepség programjátBejelentette Gyuris titíkár. hogy ar iparosok körében sérelmezték, hogy az MFTR személy- és teherhajóH a téli időben Csongrádra vontatja fel és ott telelteti- Ezáltal a szegedi ácsiparasok jelentős munlka alkalomtól esnek el- Az ipartestület fefkérte vitéz dr- Shvoy Kálmán országgyűlési képviselőt, hogy interveniáljon a hajók egyrószének Szegedon való telcltatése érdekében- Az intervenció eredménnyel jártezentúl az MFTR a hajók felét Szegeden fogja, teleltetniIsmertették ezután az iparügyi minisz'jriumr rrak az ipartörvfny módosítására vonatkozó tervezetét- A tervezet több szakmában felemeli a tanonc- és segédidöt és megnehezíti a vizsgáztatást ÍS- vitéz Csdnyi János a tervezetet helyesnek tartja. Bary Dezső az -.igérefihegyék" után örömmel fogadja a rendelettarvezatet- de hiányosnak találja azt- Fontosnak találná az ipartörvóny ommíózus 4- és 47- paragrafusainak eltörlését- amelyen a kereskedők ipari munkavállalásáról intézkedikAz elöljáróság Wirth István indítványa kapcsán még a tavasszal áitirt a polgármesterhez és kérte, hogy a leventeköteles ipari alkalmazottakat mulasztás esetén ne munkalapon büntessék meg elzárássalA polgármester válaszában kifejtette, hogy ez nem vihető keresztül- hanem az iparosok hassanak oda- hogy a tanonook eleget tegyenek leventekötelességüknekAz ¡indítványokat tárgyalták ezután- Vörös József kifogásolta, hozy -a közületek semmit , sem tesznek a munkabér lerombolásában- a ' munka és a munkás lezüllesztésében elöljáró inségmunka megszüntetése érdekében " — Mindent el kell ölkvetni — mondja az indítvány —> hosry a város haladéktalanul szüntesse be az inségmunka-rendszert és a már összeállított inségmunka keretében elvégzendő téli munkálatokat az amúgy is ezer gíonddal és munkanélküliséggel küzködő iparosoknak és vállalkozóknak adja kiAz elöljáróság elhatározta, hogy átiratot küld a polgármesterinekMásik indítványa igy szólt Vörös Józsefnek: — Hivatkozással a vonatkozó miniszteri rendeletre, az 500 pengőn aluli árumennyiséggel rendelkező, különben teljesem vagyontalan kisiparosai*, tekintet nélkül a rájuk kivetett ¡kereseti adók összegére, az inségadó fizetése alól mentesittessenekAz elnökség az indítvánnyal szentben navt rendretérést javasolt, mart a kereseti adóalap mértéke az. amelynek alapján al lehet birálni az iparosak karasetét ós ezután vetik ki az ínség-adót- Ha. a keresti adóalap 500 pengőn alul van. akkor itiségtadót nem vetnek tóVörös Józisef magindokolta indítványát és kifejtette, sok iparos van. akinek 2—300 pengő értékű árukészlete van csupán 6s mégis Misé gj árulókat vetnek ki rájuk- mert a kereseti adójuk eléri a törvényes minimumot. Az adóalap leszállításának keresztülvitele pedig szerinte hosszadalmas, ezért méltányos volna, ha tekintet nélkül a kares/eti adóalapra. mentesítenék a vagyontalan iparcr sokat az inségjárulék fizetése alólStefcnidel Károly szerint is tarthatatlan az inségadó mai rendszere- Vitéz Csányi János tiltakozott mindenféle ipari munkának az inségmunka keretében való elvégeztetése ellenBary Dezső a közszállitási szabályzat szigorú betartása érdekében emelt szótStefandel Károly indítványára az ipartestület átir az adóügyi hatóságokhoz, hogy az inségadókötelas adó összegét 500 pengő adóalapról 1000 pengőre emeljék fel Klein Ottó szóvátette, hogy az iparostanonciskola egy és ugyanazon időben kötelezi iskolalátogatásra azokat a tanoncokat- áknik egy iparosnál vannak alkalmazásban- Ez a rend-