Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-26 / 242. szám

DCLMSG7ARORSZ1SG i935 októKf*! 26. Ismét szünetre ment a parlament Naplrendeltiífi vita a minisztert felelősségről (Budapesti tudósítóul telefonjelentése.) Pénteken úgynevezett csendes napja volt a képviselőháznak annak ellenére, hogy Rupert Rezső napirend előtt szóvátette Lázár Andor Iga z.s ágii gyminiszter minapi elszólását. A folyosó is megléhetftsen osendes volt. Korin J|nypá|rtl körökbnn számítottak ugyan arra, hogy » képviselőház már pénteken befejezi a gazdnvédelml Javaslat tárgyalását, de nem sikerült a feliratkozott szónokokat lebeszélni, sőt előreláthatóan a november 5-én összeülő képviselőházban a gazdavédelmi Javaslat viitája megélénkül és ai úgynevezett parlamenti nagyágyuk felszólalása még várható; Rassay és Éckhardt minden körülmények között felszólal a javaslat ellen. Az ellenzék egyébként a folyosón pénteken tiltakozott a Ház ujabb elnapolása ellen. A kormány tagjai kedden minisztertanácsot tartanaik, amelyen megállapítják az őszi munkaprogramot, amint ennek pénteken hire terjedt. A november 5-én összeülő képviselőház folytatja a gazdavédelmi javaslat tárgyalását, amely után a bortörvényjav a slaitot, a féinjelaési javaslatot és néhány apróbb javaslatot tárgyalnak. Ezután kerül sor az angol—magyar jogsegélyegyezményre és a hitbizományró! szóló törvényjavaslat tárgyalálsáira. Értesülésünk szerint ez a kormánynak karácsonyelőtti programja, mert december közepén «Jobb hosszabb szünetre bocsátják a Házat. A képviselőház pénteki üléséről részletes Jelentésünk a kővetkező: A képviselőház mai ülését 4 óra után nyitotta meg Bobory Gvörgv alelnök. Bejelentette, hogv Rupert Rezső napirend előtt kíván felszólalni. . Rupert Rezső felszólalásában Lázár Andor igazságügyminiszternek a miniszteri felelősség tárgyában tett kijelentését tette szóvá. Az igazságügyminiszter nyiltszinen olyan kijelentést tett, amely ellen tiltakozni kell. A Kormányzó nevét nem lett volna szabad a miniszternek belekeverni a dologba, Antal István; Rassay vitte bele. Rupert ezután azt fejtegette, hogv a képviselőháznak joga van a minisztert felelősségre vonni ténykedéseiért, még ha a kormányzó is irja alá a kinevezési okmányt. Ez a miniszteri felelősség elve. Bobory György alelnök felszólította Ruoert Rezsőt, hogy a kormányzó nevét kapcsolja ki beszédéből. Rupert Rezsó a minisztertől megnyugtató nyilatkozatot kért. Lázár Andor igazságügyminiszter azonnal <álaszolt a felszólalásra. — Azt hiszem, sem kimagyarázkodásra, sem ünnepélyes nyilatkozattételre nincs szükség. Kizártnak tartaná, ha a magyar igazságügyminiszterrel szemben a magyar alkotmányt akarná valaki megvédeni. Mindenki tudja, mit jelent a miniszteri felelősség gondolata. El sem képzeltem, hogy lehessenek olyanok, akik oly módon akarják elferdíteni nyilatkozatomat, mintha a miniszterek parlamenti felelősségét akartam volna elvitatni. A Ház ezután rátért a napirenden szereplő gnzdaadóssági törvényjavaslat tárgyálására. Gróf Pálfy-Daun József az egvéni rendezés ellen foglalt állást. Rámutatott arra, hogy milyen áldozatokat hozott a mult években a mezőgazdaság. A mezőgazdaság tönkrement, a bankok és az iparvállalatok meggazdagodtak. A törvényjavaslatot elfogadta. Láng Lénárd szerint a gazdatartozásokat arányosítani kell a keletkezésük idejében fennállott árak szerint. Kéri, hogy a gazdaadósságok terheit hozzák egyensúlyba a mezőgazdasági termények árával. Elismeri, hogy a javaslat egy lépéssel tovább megy a segités terén, de mégsem oldja meg a problémát. A javaslatot nem fogadja el. I Próféta-étterem * újonnan átalakított i tel 1 hcltiiségci megnyílt. Kitűnő ételek, italok. Szolid polgári árak. :i WnMWrtliliiWlUIMM MMHMMMMM MMMIIIIM—I Csikvándi Ernő hangoztatta, hogy ai egyesek Által követelt pénzleértékelés semmlkepen sem lenne segítségére a gazdáknak. Vitéz M a k r a y Lajos szerint a pénzügyminiszteri rendeletek nem vitték nyugvópontra a gazdaadósságok rendezésének kérdését, mert csak a védett gazdákon segítettek. Egyedüli megoldás az lenne, ha valamennyi adósságot kötvényesitenék. A törvényjavaslatot nem fogadta el. Vitéz Arvátfalvy Nagy István hangsúlyozta, hogy a nagytőke nem részesülhet nemzeti ajándékban, eziért a hitelezők részérói is bizonyos áldozatokat kell követelni. Csór Lajos helyesnek tartja, hogy a Javaslat véglegesen rendezi a kérdést és megengedi az állam beavatkozását Sajnálja azonban, hogy ezeket az elveket a törvényjavaslat nem valósítja meg következetesen. Á javaslat az igazságtalansások halmazata. Az elárverezett birtokok tulajdonosainak adják meg a védettségbe való visszatérési lehetőségét Nem szabad megfeledkezni a kisbérlőkről sem, akik • kisbirtokosoknál is súlyosabb helyzetben vannak. ötven holdig elfogadja az állami beavatkozást, azonfelül azonban el kellene rendelni a kényszeregyességet. A törvényjavaslatot nem fogadta el. Ezután K o r n i s s Gyula elnök napirendi indítványt tett A napirendhez szólva Propper Sándor azt javasolta, hogy a Ház szombaton Is tartson ülést és a munkanélküliség elleni biztosítás kérdésével foglalkozzék. F a b i n y i Tihamér pénzügyminiszter felszólalása után a többség elfogadta az elnök napirendi indítványát, kimondva, hogy legközelebbi ülését november 5-én tartja a Ház. Az ülés 8 óra után néhány perccel ért véget ft földeáki képviselőválasztás kulisszatitkai a törvényszék előtt Volt-e bojkoítmozgalom a Nep~szavaz6k ellen — 2000 pengO Ara szavazat.•. (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes ügyet tárgyalt pénteken a szegedi törvényszék Vadai-tanácsa A Földeáki Független Kisgazdapárt elnöke, Tamási Antal és titkára, Szakács Mihály gazdálkodók kerültek a vádlottak padjára az elmúlt képviselőválasztásokkal kapcsolatban. Földeákot a lezajlott választás erősen felkavarta. A Néppárti V é g v á r y József állott szemben ar. Csorba János kisgazdapárti jelölttel. Az ügyészség a két ellenzéki gazdálkodót azzal vádolta ípeg, hogy — a választójog szabad j gyakorlása elleni vétséget követtek el azáltal, 1 nogy a Nep-szavazókra bojkottot mondottak j ki. A vádirat szerint a kisgazdapárt körhelyii ségében külön listára kifüggesztették a Nep! párti kereskedőket és iparosokat azzal a celj zattal, hogy azoktól az ellenzéki gazdák ne i vásároljanak. Azután április 8-án gyűlést is tartottak, amelyen elhatározták, hogy azokat a kereskedőket é iparosokat, akik Végvéryra szavaztak, nem támogatják. A pénteki főtárgyaláson a két vádlottat a kisebbségben maradt dr. Csorba János védte. A vádlottak tagadták a terhükre rótt cselekményeket. Előadták, hogy a jegyzéket csupán tájékoztatásul függesztettek ki, hogy abból mindenki megtudja, hogy van-e szavazati joga. A bojkottmozgalmat tagadták. Tamási elmondotta, ho£y ő azon a gyűlésen bejelentette, hogy a sa.iát személyében nem ad azoknak munkát, akik a kisgazdákat cserben hagyták és így a borbélyát már is otthagyta. A vádlottak az ügy hátterét érdekesen világították meg. Előadiísuk szerint a Nep-isták 2000 pengőt ajánlottak fel arra az esetre az iparosoknak, ha együttesen Végváryra szavaznak. Az iparosok maguk körében az ajánlatot elfogadták, csekély kivétellel és rászavaztak a kormány jelöltjére, azonban a pénzt nem kapták meg. Ebből keletkezett azután az ellentét, a felzúdulás. A bíróság sorban kihallgatta a sértetteket, akik elmondották, hogy a választások lezajlása után egyik-másik kizgazda-kuncsaft otthagyta őket, de ezek javarésze azóta visszatért. Pontosan nem emlékeztek arra, hogy volt-e bojkott-mozgalom valójában, de hogy erről szó volt, azt hallották. Dr. Csorba János védő tett fel kérdéseket a sértettekhez, hogy miképpen került ez az ügv a csendőrökhöz, vájjon ók tettek-e feljelentést? Az elnök erre vonatkozólag később megtiltotta a felteit kérdésekre a felelet-adást azzal az indokolással, hogv nem tartozik a bünügy keretébe ennek a kinyomozása, különben is a csendőri jelentés erre vonatkozólag felviláflogitást nyújt. Az elnök ezután Ismertette a csendőri jelentést, amely szerint a bünügy megindulásának az alapja a sértettek szóbeli feljelentése volt. A sértettek erre vonatkozólag kijelentették, hogy ők nem tettek feljelentést a vádlottak ellen, csupán panaszkodtak a forgalmuk megcsappanása miatt. A védő szerint a sértettek nem tettek feljelentést, őket tulajdonképpen egy más ügyből kifolyólag tanukként hallgatták ki. De meg azért is felmentendőnek tartja a vádlottakat, mert a kuncsaftok azonnal otthagyták a sértetteket, a „bojkottot" kimondd gyűlés pedig csak azután zajlott le. Tehát a vádlottaknak nem volt szerepük a forgalom megcsappanásában. A bíróság tanácskozásra vonult visza, azonban nem hozott ítéletet. Az elnök közölte, hogy a feljelentés ügyét tisztázandónak tartja a bíróság. Ezután sorra megkérdezte a sértett iparosokat, hogy tettek-e feljelentést a vádlottak ellen, kivánták-e az eljárás lefolytatását és a vádlottak megbüntetését? A sértettek egyöntetűen azt felelték, hogy nem, ók csupán a községházán panaszolták a dolgot, azután pedig • csendörök hivatták őket de ott sem tettek feljelentést a vádlottak ellen. Az egyik sértett elmondotta, hogy őt egy csendöröniagy hallgatta ki és az a csendőr, aki a jegyzőkönyvbe szerepel, esnpán a jegyzökönyvet vezette. — A jegyzőkönyvbe az áll. hogy maga feljelentést tett. — szólt az elnök. — Nem tettem — felelte a sértett. — Ki volt az az őrnagy, aki magát kihallgatta? — Nem tudom, nem ismerem, — felelte a sértett. — Szóval nem Kovács Gábor őrmester hallgatta ki? . _ Nem. az csak a jegyzőkönyvet irta Az elnök megnézte a csendőri íegvzókönyV6t. — Hát ki az a Bokody csendőr? _ Azt én nem is láttam ott... — És ezek a községi esküdtek? _ Azokat sem láttam — felelte határozottan a. sértett. A bíróság ezután dr. KleitscK Imre ügyész javaslatára a tárgyalást elnapolta; a következő tárgyalásra megidézi a csendőröket a feljelentések tisztázására, mert a törvény értelmében a bűncselekmény üldözéséhez szükséges az, ho«v a sértettek a választás lezaílása után legkésőbb 30 napon belül felíelentés» tegyenek és kérjék az eliárás megindítását, már pedig a sértettek a főtárgyaláson eskü alatt vallották, hogy ők nem tettek feljelentést 4 csendőrségnél.