Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-25 / 241. szám

TO^ ol őher 25, DÉLMAGYARORSZÁG 3 A hét szenzációja I ^ * ^^ . — »* K* • Mariene Dittrich a NOSfcliy Ofdög Ötnapos tárgyalás, 45 felszólalás után csütörtökön éjszakai ülésen befejezték a költségvetés általános vitáját Délután 4-íől éjfélig íaríotí a közgyűlés viíája Szociális problémák, adó-képek, idegenforgalmi politika, fejlődési kérdések (A Délmagycrország munkatársától) A költsópetési vita ötödik napján, csütörtökön már sokan meg,elégelték a sok felszólalást- A polgármester. amikor négy óra után megnyitotta a közgyűlést, bejelentette, hogy ilyen esetekben, amikor a vita ennyire elnyúlik, a törvény lehetőséget nyújt a felszólalási idő korlátozására— A joggal élni nem kívánok — mondotta a polgármester —. de arra kérem a bizottság tagjait, hogy röviden mondják el véleményüket. hiszen a vita során már úgyis kimerült a témaA csütörtöki vita első felszólalója dr- Tóth ímre volit- Alsóváros hiányosságairól, majd tanyai problémákról beszélt- Beszélt az iskolaépületek lerongyoltságáról, az iskolai tejakció városi hozzájárulásának emelését kérteDr- Berkes Pál volt a következő szónokBeszédében azt fejtegette, hogy nem lehet minden jogos ós méltányos kívánság teljesítését a gazdasági helyzetre való hivatkozással megtagadni- A gazdasági válság ellen nem lehet állandó hátrálással védekezni- A város vagyonkezelése a régi. elavult módszerek skerinit történikDr- Ernyei István leplezetlen ingerültséggel hallgatta. Berkes fejtegetéseit, többször közbeszólt, mire a polgármester kérte, hogy ne zavarja a szónokot. Dr- Berkes Pál ezután megállapította, hogy a kövezésd alap 80 ezer pengős emelése nagyon labilis alavon történtA polgármester itt félbe szakította c, szónokot és kijelentette, hogy „eddig semmi konkrétumot nem mondott-" A jobboldalról zajosan helyeselték a polgármester megállapítását és amikor dr- Berkes folytatni akarta beszédét, Ernyei István ismét közbeszólásokkal zavartcf Dr- Berkes néhány pillanatig szó nélkül állt a helyén, figyelte a közbeszólásokat, de beszédét azután már ""f™ folvtathatta, mert a polgármester megrázta a csengőjét ós általános meglepetésre igy szólt: — Rózsa Illés következik! Rózsa Illés a bérlők helyzetéről beszélt és elismeréssel állapította meg, hogy az ellenzéki felszólalók igen helyesen látták meg a tanyai problémákat- Megállapította, hogy a tanyán a társasbérleti viszony mérgesítette el a helyzetet, mert a város egyetemlegesen teszi felelőssé a bérért a társbérlőket- Szüntesse meg a város a gazdasági szakértők alkalmazását # — mondotta —, ez olyan örömet fog kelteni a bérlők között, hogy azok örömükben talán még a hátralékukat is megfizetikKövetkezett dr- Csikós Nagy József, aki szintén bérlőkérdésekkel foglailkozoittLáfer Dezső volt a következő szónok- A szociáldemokrata párt képviselői osak 1929 óta tagjai a törvényhatóságnak — mondottaAzóta megváltozott a közgyűlés működése A törvényhatóság azóta szociális és népegészségügyi problémákkal is foglalkozik- A költségvetési vita során föltárultak a város sebei, de a költségvetés a pénzügyi fedezet hiánya miatt megakadályozza a a sebek gyógyítását. A felszólalók egyrésze az adózók sérelmeiről beszéltek, a nép képviselői a hiányosságokat konstatálták- A költségvetési bevételek között az egyenes adók összege lényegesen kisebb• mint a közvetett adóké• A nagyobb terhet tehát a legszegényebb népréteg viseli• Ez az oka annak, hogy a munkásság képviselői nem fogadhatják el a költségvetést— Hunyadi Vass Gergely emiitette, hogy javulás van- Adatokkal bizonyítja, hogy nincs javulás, sőt a visszaesés tovább tart- Több munkást foglalkozitaitnak ugyan, de kevesebb munkabérrel, minit ezelőtt- A polgármesteri expozé mestenmü volt aibbód a szempontból, hogy miképpen lehet a kritikát előre leszerelniEz a költségvetés a kövek költségvetése, — mondotta ezután Lájer- A pénzügyi bizottság minden erejével arra törekedett hogy a köveket, a burkolatokat megmenthesse a város a tönkremenéstől- Ugyanilyen gondoskodást kellett volna tanusitani az emberek dolgában is• mert nemcsak a kövek* hanem az emberek is tönkremennek• Nemcsak a minimális munkabéreket kell megállapítani, hanem be kell végre vezetni kötelező erővel a negyvennyolc órás munkahetet is minden vonalon- Példák igazolják, hogy ez megkönnyítené a város helyzetét is, # mert lényegesen csökkennie a munkanélküliek száma— Nem tudja elfogadni azt az optimizmust — folytatta —> aimiely az elhangzott felszólalásokból csendült ki, mert nem hiszi• hogy az előirt bevételek megvalósuljanak- A költségvetési tárgyalás szellemét nem a diktatúra, hanem a szabadság vágya lengte át, ami tényleg jogot ad az optimizmusra- De ha mégis bekövetkezne az, hogy a magyar nép jármot kívánna a nyalkába, az ország jövője kétségbeejtő lenne- A költségvetést nem fogadja el, mert az nem honorálja a lakosság jogos igényeit(Helyeslés a baloldalon-) A polgármester szünetet rendelt el- Szünet alatt odamenit a szociáldemokraták csoportiához és tréfásan engesztelni igyekezett őket. amiért dr- Berkes Pált nem engedte végigbeszélni— Tudjátok — mondotta —> r.zért .csináltam- mert igy akartam fegyelmezni a fiatal és uj városatyákat- Hadd szokják meg a fegyelmezést ••• „., De szünet közben más is történt. Sftvoy Kálmán megegyezett a pártok vezetőivel, hogy befejezik az általános vitát- még pedig ugy, hogy megszavazzák az éjszakai ülést. Szünet után Schmidt József mondotta eí beszédét- Nem helytálló a polgármesteri expozénak az a megállanitása. hogy a mérnöki hiiivatal túlméretezett- A baj az, hogy a költségvetés nem nyújt lehetőséget a mérnöki hivatal kellő foglalkoztatására- Arra hívta fel a polgármester figyelmét, hogy a felsőiparlskola végte Széchenyi Mail Ma és mindennap Az édes mostoha A legszebb magyar fi m 5, 7, 9 visszakaphatná régi épületét de anyagi okok miatt az iskola nem költözhet be- Kérte a polgármestert, hogy írjon fel ebben az ügyben a kormányhoz Ezután vitéz dr- Shvoy Kálmán meginditványozita az éjszakai ülést. A közgyűlés kimondotta, hogy addig marad pénteken együtt, amig az általános vita végei nem érPásztor József volt a következő szónok- Kifogásoltak hogy az elnök nem hallgatta végig kellő türelemmel Beikes Pál felszólalását, maid jellemezte az eddigi tárgyalást, megemlítve, hogy az nem vita volt, a felszólalók legnagyobb része, vagy nem, vagy távollevőkkel vitatkozott, el kell azonban ismerni, hogy sok megszívlelésre késztető gondolatot vetettek feá- ö a költségvetés keretei között marad- Ez az első bejelentése A második pedig az. hogy a költségvetést nem fogadja el Dogmatikus felfogás szerint ebből az következnékhogy teljesen bizalmatlan a hatóságggal szemben- Ezit a felfogsát ilyen mereven annyival kevésbé tudná vállalni, mert a költségvetés megszavazásától olyan világnézeti okok is visszatartják, amelyek a hatósági munkától^ tervektől, vagy elgondolásoktól teljesen függetlenek- Mecreimliti például, hogy a borfogyasztási adó. igaz, nem a városi hatóság intézkedése folytán, az 1932-ben beszedett 617-000 pengővel szemben 340-000-re leszállították, tehát majdnem a telére mérsékelték- Ezzel szemben a vízfogyasztási adót, tehát annak a legelemibb életszükséglet} cikknek az adóját amelyet vagyoni helyzetétől vagy életstandardjától függetlenül mindenkinek fogyasztani kell, meghagyták a régi szédítő magasságban és 180.000 pengőt szed be a város azoktól, akik isszák a vizet. A húsfogyasztást adó az 1932-ben fizetett 147 ezer pengővel szemben felemelkedett 160000 pengőre és a városi fogyasztási adók — igy szól a költségvetési tétel — <35 ezerről 53 ezer re emelkedtek- Százalék szerint a legnagyobb megtakarítást a költségvetésiben az elemi iskolák fűtésénél lehet találni- Az 1934-es költségvetésben 29 ezer pengő szerepelt ezen! a címem és 1936-ra már csak 19 ezer pengőt irányoztak elő— Uj kályhákat szereltek be — szóitok többen közbe — Tudom, hogy beszereltek uj kályhákat — folytatta Pásztor —> de az iskolaszék ülésein többször volt alkalmam a télen a tanítóknak azt a bejelentését hallgatni, hogy a gyermekek fáznak az iskolában. — Kizárólag a hatósági munka is szolgáltat azonban okot arra, hogy megnyugvással ne lehessen a költségvetést elfogadni- Még mindig vannak nyugdíjasok, sőt vannak magasállásu nyugdijat élvező urak, akiket jól dotált állásokban foglalkoztat a város, elvonván ezzei a tömérdek minik anélküli tői az alkalmaztatás lehetőségétMég mindig szerepelnek a költségvetésben jutalmak és jutalékok. — Az állami költségvetésben is szerepelnek — szólt közbe valaki— Ez gyönge indok ilyen tételek mellett — folytatta Pásztor- A szegedi _ költségvetésből sok ilyen tételt gyomláltunk ki mi- akik kél évtizede folytatjuk itt a harcot a fejlődésért és a közéleti tisztaságért, de mindig voltak, mini most is vannak, a meglévőbe beletörődők- Azt hiszem, nem vitás- hogy a város és a lakossá? érdekeit és a közérdekeket nem ők szolgál iák Hivatalát minden tisztviselőnek jól el kell 1'tni, ezért a fizetési osztályszerinti fizetést kapja, milyen elmen jutalmaznák egyesieket ezen a fizetésen tul, amikor nincs pénz tejre- tüdővészelleni küzdelemre? A tandijkezel'-si jutalékot. amelynek természetével nem fér össze hourv intalék címén adják annak, aki a tandíjat az iskolában kezeli, szintén m-g kell szüntetniEzuitán ,, , idegenforgalmi kérdesekke! foglalkozott Pásztor- Veteménye sízerinl nem