Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-25 / 241. szám

DÍLMAGYARORSZAG T935 október 23. ^ 3T NE VEGYENiROGEPET mig a RJEAfl^GTOAí-konszern európai gyártmánya RI7]|ffTAR'0éPel1 nem látta. Lényegesen olM%MZir» M \MM% csóbb ax eddigi Remingíongyárimdnyokndl. Az első szállítmány a közeli napokban megérkezik^« f>avi résxletre Is kap&aló Telefon: 22-21 • I í az öt nap alatt eltöltött bennünket Eí a vita jogot ad annak a feltételezésére, hogy oj kornak kezdődik, amelyben a városszeretet egyesit mindenkit. A polgármester ezután elrendelte a szavazást. A közgyűlés elfogadta a költségvetést. Az elnök ezután bezárta az ülést és folytatását péntek délután négy órára tűzte M, amikor a részletes vita kezdődik meg. Wivih és Rengeynél, áll. hogy csak a szabadtári Játék idegenforpalmi tényező, de nem osztja a polgármesteri expozénak azt a kijelentését sem. amely szerint helyes nyomon jáír az idegenforgalmi hivatal, amikor idegenforgalmait a jó szegedi kom+iával akar csinálni- Figyelmébe ajánlotta a polgármesternek a Mátyás-templom hatalmas fcultur- és idegenforgalmi értékét éis számítvahogy idegenforgailmi tényezővé lehetne fejlesztem'. « színházat• a Harmóniát. a filharmóniát, a sportot, de kfttőnösen a fntbatls portotKereskedő. Iparos és munkás részére a bevételek uj forrásait csak ez-zel az állandóan tevékeny idegenforgalmi pollitikáva! nyithatná meg a hatóság- Megemlítette itt még Pásztor, hogy bevezették a wlkemd-szűnetet. aimi helyes, de nem gondoskodtak wlkdnd!:'ránduldsl lehetőségekről és fejtegette eninek a módozatait IsFelszólalása végén hivatkozott Pásztor a polgármesteri expozé egy megjegyzésére» amely tiltakozást foglalt magiban állam! terhek áthárítása és városi jövedertmek elvonása ellem- A város lakosságának. legyen mesrgyőződve a polgármester, az a hang tetszik és a lakosság érdekeinek Ilyen gerinces képviseleténél fogja mtndiig magia mögött találni az érdekellek tudatára ébredit és gerincességét soha fel nem adó öntudatos lakosságotKorán*/i Jenő vaít a következő szónok- A nacfomalízálás kinövéseire mutatott rá beszédéhez Elmondotta. hogy a rókusi műhelyt meisrszütitottéik. pedig arra szüksége lett volna a osetnldí vasútnak- Ráadásul a imül;ely éoü'letdt is lebontották- pedig azok igiein alkalmasak lettek volna kiállítási csarnok céljaira- A KEAC" pályát 60 000 pengős költséggel Újszegedről áttelepítették Felsővárosra• A téglagyárak földbányái súlyos problémát jelenteinek- Egy hold földből 50 000 köbmétert bányásznak kiHa majd vissza akarja tölteni ezeket a terii'etetoet a város, egy-egy hold visszatöltése 70 ezer pengőbe fog kerülni. Ezuitán a népélelmezés kérdésével foglalkozva megállapítja, hogy Szeged környékén a lakosság nagyon hiányosan táplálkozik. A közvágóhídon tavaly 36-000 állatot vágtak | le. közte legalább 15-000 olyan állatott, amelynek vérét nem használták fel. pedig az állati vérben igen nagy táperő van- Súlyt kell helyezni a háztiipar megteremtésére- Pályadijat keltene kitűzni annak a jutalmazására, aki a legcélszerűbb háziipart meg tudfa határozni a szegedi lakosság számára• (Taps ) Ugl Géza következett ezután- Emelni kell a lelkészek létszámát — mondotta —• A lelkészek gyönge dotálásának javítását kén'be, mert a mai lelkész már nem baziroahatja a stólajövedelemire a megélhetést- Végül arra kérte a város tisztviselőit, hogy gyakrabban látna:;«- ; sarak ki a perifériákra, mert ennek igen jó hatása vam- Sürgette az ujszegedí bajolk orvoslását.Háromnegyed nyolckor a polgármester vacsoraszünetet adott azzal, hogy a vitát pontosam 9 órakor folytatják* Az éiszakai ülés Pontosan kilenc órakor nyitotta meg a polgármester az éjszakai közgyűlést. A padsorok . igencsak üresen ásítoztak, később azonban fo- I kozatosan benépesedtek Az éjszakai ülés első szónoka Pa pp József volt, aki a röszkei sérelmekről beszélt. A röszkoi templom tatarozását sürgette és a járda költségek előlegezését kérte a várostól. Dr. Sőreghv Mátvás a háztulajdonosok sérelmére hivta fel a fígvelmet. Nem a féláru utazások ellen kell tiltakozni, hanem mozgalmat kell Inditani, hogv szállilsa le a vasút minden vonalon a tarifát. Máriaföldv Márton a statisztikai ügyosztály felállítását sürgette. Dr. Fa jka Lajos következett volna, de belelentette. hogy mivel már késő van és sok felszállás hangzott el, észrevételeit a részletes vita során mondja el. (Nagv taps.) Szsrányi Béla T

űszakí és városrendezési kérdésekről beszelt. r. 1932. évi legmagasabb áradás alkalmával megállapították, hogv Sreged védőtöltései látszólag megbízhatóak, de a rakpart téglafala nem kifogástalan. Könnven megtörténhetik, hogv nacyobb áradás alkalmával, ha erős szél lámád, meglazul a fal Gondoskodni kellene a fal megerősítéséről. Szeged árvédelmi helvzetét nem tartja megnyugtatónak. Ezen a téren nem szabad takarékoskodni. Ábrahám Imre tanvni kérdésekről beszéli (•s arra kérte a közgyűlést, hogv a t»nvai Ínségesekről és éppen olvan mértékben gondoskodjék, mini a városiakról. Végül a paprikiniae rendezését sürgette. Back Kfirolv volt a kővetkező szónok. A költségvetési tételek realitása legnagyobbrészt nem a várostól, hanem külső körülménveklől függ. Bizik abban. hogy a város hatósági biztosítani tudja a bevételeket, de arra semmi garanciát nem lát, hogy a város fokozottabb ütembeft indulhat el a közeljövőben a fejlődés utján. A terhek egv részét a jövő generációra kell áthárítani. A bérházak jövedelme kevesebb, mint az építésükre felveit kölcsönök kamata. Foglalkozni kell tehát a házak eladásának gondolatával. A ryugdijalap bevételei nem fedezik a kiadásait. Talán biztosítás utján ezen a téren is lehetne valamit enyhíteni. Konvertálni kell a városi kölcsönöket. Koncessziós alapon talán lehetne vállalkozót találni a külvárosok vízellátására és csatornázására is. A városfejlesztés egy másik módja az, ha a város különböző kedvezménvek biztosításával uj gyárvállalatokat csalogat Szegedre. Konzervgyár számára Szeged nagyszerű helv lenne. A mai gazdasági viszonyok között nem lehet a tisztviselői létszámot csökkenteni, még akkor sem, ha az adminisztráció tényleg túlméretezett. Az adminisztráció egyszerűsítéséről azonban gondoskodni kell. A tanvai viszonyok rendezése nagyon fontos, mert a tanvn sorsával áll, vagv bukik a város költségvetése. A költségvetést elfogadta. » Az általános vita utolsó szónoka dr. Hunyadi János volt. A hidvámok csökkentésénél az idegenforgalmi szempontokkal és az u ¡szegediek érdekeit kell elsősorban figyelembe venni. Az idegenforgalom érdeke követeli az állomás környékének sürgős rendezését. A költségvetést elfogadta. A polgármester tizenegy óra 10 perckor befejezettnek jelentette ki az általános vitát. Megállapította, hogv a vitának 45 szónoka volt. A felmerült kérdésekről jegyzeteket készített. Az elhangzott jótanácsokat, kívánságokat komoly tárgyalás alá veszi. Ami a város javára megvalósítható, azt igyekezni fog meg is valósi tani. — Rám most az a kötelesség hárul, hogv ugv a magam, mint a hatóság és a város egész közönsége nevében köszönetet mondjak a közgyűlés minden tagjának azért a városszeretetért, amely minden felszólalásban megnyilatkozott. Szinte meghatott az a megértés, amely ez alatt II vasmunkások a legkisebb munkabérek megállapítását kérik Gyü'és a Munkásotthonban (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi vasmunkássá^ csütörtökön este a Munkái-otthonban nagygyűlést tartott- Dári Jánosa vasmunkások szakmai csoportjának ellnöke nyitott meg a gyűlést és kifejtette, hogy a vasmunkásság helyzete rendkívül leromlott aa utolsó órában meg kell teremteni azokat az állapotokat. amely a régi szintre emeli felLájer Dezső azzail kezdite besizédét. hogy a kenyér árát éppem tegnap emelték fel Móniként 6 fillérrel, de megdrágult a burgonya. zsir> liszt ós m'nden közszükségleti cikk is> A szegedi vasipari munkások munkabére azonban nem változott, még most is szégyenteljesen kevésAz asztalosiparban nemrégen bevezetett 48 órás munkahétről és a minimális órabérekről beszélt ezutám és kifejtette, hogy ezek a rendelkezések egyszer már érvényben volLak a vasiparban. de ellenállás hiányában megszüntették azokatEzután Csapó Sámuel, a Magyarországi Viasés Fémmunkások Szövetségének főtitkára szólalt fel- Elöljáróban arról baszélb hogy az egész országban Szegeáen a legalacsonyabbak a vasipari munkásság órabérei- Itt 8 és 10 fiiérés órabérek is vannak. holott Budapesten ennek nyolcszorosát-tizszeresét fizetik- Kimutatást olvasott fel. hogy a budapesti vasipari gyáraik milyen órabéreket fizetnek- Szegedem — mondotta — a legmagasabb munkabérek is •lattá maradnak a legkisebb fővárosi flralbéreknek- Hasiomló a helyzet a lafcatosiparbam VsCsapó Sámuel ezután a vasmunkás szövetség célját ismertette. majd szervezkedésre Uvta fel a megjelenítek figyelmét- Javaslatára a gyűlés a következő határozati Javaslatot fogadta el: i — A szegedi vasipari munkások vezetősége | kéri az iparügyi minisztériumot• hogy a vasiparban is rendelje el a legkisebb munkabérek megállapítását- Felkéri a Vlais- ós Fémmunkások Szövetségét, indítson akciót a kőtelező 48 órás heti munkaidő életbeléptetéséértA javaislait indoklása mejfállapitja. hogy Sziegedan az átlagos heti munkaidő egyes üzemekben a 60 óráit is meghaladja- Ugyanekkor a vasmunkások Jelentéketny résae nam képes munkához jutni, ennek követfcezimányek hogy a vasiparijain Szegedem a heibi keresetek átlaga még a 10 pengőt sem éri elA nagygyűlés Dáni JAmos zárószavával éri végetBútorszövet, mafracvászon, kérpitoskellékek nagy választékban gyári áron, Varga HShály cégnél, Aradi u. 4. BUDAPESTEN legolcsóbb és a pályaudvarokhoz legközelebb fekszik a HUNGÁRIA gőz, kád! ürdörvizgyógyinlezet (VII., Dohány-ucca 14. szám) %itás i regiéi 5 órakor. — Göx> és kidíörrf* ífaPI..- Khxolsáláal dlj csak lOfIII.