Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-23 / 239. szám

I93Q október 22. DÉLMAGYARORSZÁG 3 • || • •• JT • MM A legremekebb Jon! Ez edes mostoháéi A szegedi polgárság, az iparosság, a háztulajdonosok és a bérlők helyzete o városi költségvetés 1¿eddi vitájában \ pártkeretek és az alkotmányosság szelleme — Szerdán folytatják a költségvetés tárgyalását (A Délmqgyarország munkatársától ) A költségvetési vita keddi harmadik napján erősön megcsappant az érdeklődés• Az ügyrend szerint a költségvetés tárgyalásánál a határozatképessebhez legalább husz választott bizottsági tag jelenléte szükséges- Négy órakor, amikor mez kellett volna kezdeni az ülést, mindössze nvolc választott városatya tartózkodott a közgyűlési teremben- Negyed 5 órakor már elég népes volt a terem, amikor a főispán megnyitotta a folytatólagos közgyűlést- A keddi vita első szónoka Körmendy Mátyás volt Az általános vita eddigi szónokai kivétel nélkül a gazdaközönség nehéz helyzetével foglalkoztak — kezdte- De nem lehet véka alá rejteni az iparosság nehéz helyzetét sem- Három évvel ezelőtt léptették életbe a gazdavédelmi rendeleteket, de ezeknek hatását az ipar meg egyáltalában nem érezi• I?y pedig lassanként elpusztul az iparostár sadalomMeg van . győződve arról, hogy a költségvetést a legletk ismeretesebben állították össze, de sajnálattal állapítja meg- hogy az építőipar számára nem gondoskodik munkáról a költségvetés- Ugyanez észlelhető az állami költségvetésben Minden város áldozatot hoz az idegenforgalomért- Szeged is hozott áldozatot a nagy sikerrel megrendezett szabadtéri j.itékokért- Folytatni kellene az áldozathozást a a strand felépítésével• Az ipari vásár eddigi szép eredményeit a saját erejével érte el- Az •s idegenforgalmi lehetőség és megérdemli a támogatást- Nem a várostól kér támogatást, hanem a szegedi közönségtől, a város tehetősebb polgáraitól- A bérlőkérdést enyhíteni lehetne. ha rászoktatnák a bérlőket a háziiparraKeressen módot a polgármester arra- hogy Kemenesy népjóléti tanácsnok háziipari szakértőkkel járja végig a tanyákat- A költségvetésben egyetlen ipart szolgáló tétel nincs. de ismerve a kényszerhelyzetet- a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja- (Taps-) A következő szónok dr. Singer István a háztulajdonosok helyzetével foglalkozott- A városnak 32 millió pengő értékű háza van, ebből fele jövedelmező- A magánháztulaidonosokat a válság tétlenségre kárhoztatja- Szegeden a házat 40-84 százalék adó terheli- Hasson oda a város, hogy a rendkívüli pótlékot töröljék el. hiszen annakidején azt a terhet csak egy évre hozták be- A háztulajdon megadóztatása szempontjából is óriási hátrányban vannak a vidéki városok Budapesttel szemben- A polgármestert kéri, iniciálja a városok kongresszusán a mozgalmat, hogy arányosítsák a házadókulcsot- De ezen a téren értékes szolgálatokat tehetnek a városok országgyűlési képviselői is. valamint a pénzüqyigazgatókFoglalkozott ezután dr. Singer a iárdakér déssel- Kifogásolta, hogy a város éppen a mai súlyos időkben terhelte meg a idrdaiavitds költségeivel a túlterhelt háztulajdonosokatA háztulajdon a mai közterhek mellett ujabb terhet, csatornázási hozzájárulásit, közmüköltséget serrrmiesetre sem bir el- A városi vízvezeték fejlesztésével nagymértékben lehetne szaporítani a város jövedelmét- Foglalkozott ezután a szegénységi bizonyítványok kérdésével- A költségvetést elfogadtaDr. Dettre János szólalt fel ezután- A költségvetési vita nivóját az elhangzott felszólalások és a felvetett problémák komolysága az eddiginél sokkal magasabbra emeli. A vitában nem érezhető a pártversengés. hanem a városi érdekek komoly mérlegelése- Ennek az oka az alkotmányosság szellemének viszszatéréseA közgyűlés tagjai meg vannak győződve arról. hogy érdemes eszmékkel előállni, mert a város vezetőségében megvan a jószándók ezeknek a gondolatoknak az alkalmazására- Mindenki azon fáradozik- hogy pártkereteken feliiiemeikedve szolgálja a várost- Köszönet illeti a ••'Mgármestert nemcsak azért, mert azokat hallgatia meg. akik nincsenek a teremben> hanem azokat is- akik itt vannak• (Derültség ) A költségvetést az elmúlt évek árnyékolják beSzegednek meg kellett hozni az áldozatot az egyetemért, fel kellelt építeni a tanyai vasutat is— A város önkormányzati jogát elsorvasztotta a rendszer- A költségvetés nem más ma. mint adatgyűjtés a miniszteri tisztviselő szá mára- aki majd dönteni fog- A kormányzat megvonta a városoktól azt az anyagi alapot, amely biztosítaná a lehetőséget, hoery a városok teljesíthessék történelmi és kulturhivatásukat- Ugyanaz a kormányzat, amelynek _ elnöke szép szavakkal határozta meg a vidéki városok hivatását. Szegedtől évi 2-400000 pengőt vont el és igy lehetetlenné tette ernnek a hivatásnak a teljesítését — Nem feltétlen ellensége a jelszavaknak — folytatta —» mert tudja, hogy sokszor jelszavas küzdelmek hozták m^ft a reális eredménytilyen jelszó vezette a költségvetés vitájában az illetékeseket: a polgárság teherviselő képességének megőrzése- Követelni kell a forgalmi adórészese-dés mértékének felemelését. — A közigazgatás túlméretezésének talán előzménye, de nem oka a rengeteg rendelet és Széchenyi Mozi Szerdán utoliíra EPIZÓD iU aHKBRsaHBMnwraHnai Belvárosi Mesl Szerdán és csütörtökön Szerelmesek szállodáfa Pazar vipiáték. F6sz Mermann Ttilmlg. 5, 7, 9 mmmmmmmmammmmmmmmmmmmmma uj törvény- A közigazgatásban az aktaintézés sokkal nagyobb szerepet játszik, mint az ügyintézés- Az adóhivatal hajtja be a fogyasztási adóhivatal járulókait olyan körülményesenami már a komikumba fullad- 1 sornyi érdemi elintézés sok-sok sor bürokratikus kisérő intézkedést igényel- Egy 3—4 bizottsági tagból álló kis felügyel őosoport értékes eredményeket tudna elérni a megtakarítás terén— A haszonbérprobléma megoldható lenne ha nem előre megállapított összegekkel operálna a városA -bérpengő" helyett a föld értck& hez keli alkalmazni a béreket A föld árának ingadozását sokkal könnyebb követni, mint a terményekét. A haszonbérlő az aratás után kialakuló földár bizonyos százalékát fizesse bér gyanánt- Térjen át a város ^ev 500, vagy 1000 holdas parcellán kisérletképen erre a rendszerre— Az országos politika hangoztatása meg akadályozza a közgyűlésben az eredményes rmunkéit A kíilbígvetés az élet egy esztendejének menetrendje- Belőle egész életünknek nyers képe tükröződik- Két asztalt teritünk: a? egyiket a tisztviselőknek. a másikat a hitelezőknek- Ami morzsa gyanánt ezekről leesikiut a többi célra- Egyedül vigasztaló a polgár ság akaratereje és alázatos türelme. A szeged polgár a városházától várja hitének meeerősitését, bátorítást, remánytkeHcst- De a városházáról csak két plakát néz le reá- „Selymes Blau"- Ez a szegedi polgár megérdemli, hogy a költségvetéssel és annak vitájával arra törekedjünk- hogy szolgáljuk a város és annak mir.den polgárát- Ez érzéssel eltelve- életében először, elfogadja a költségvetést- (Nagy taps-) Az elnöklő főispán ezután tízperces szünetet rendelt elNegyed 7 után nyitotta meg ismét a főispán az üléstDr. Winkler Eleméi felszólalása következett. Kívánatosnak tartja, hogy a vitából a szónokok továbbra is kapcsoljanak ki minden személyi és pártszemportotA költségvetést, mint Dettre. ő is bizonyos melankóliával nézi- Nem tud túlságosan örülni a 68 százalékos pótadónak, de változtatni nem lehet rajta, mert az adófizető tényleg elérkezett teljesítőképességének maximumáig- Azzal, hogy nem emelik a népkonyhai adagok számát, egy adózó évi 16 fülért takarít meg Az egyensúlyszemponton kívül vannak más. fontos szempontok is- A betegeknek kórház kell. a munkáscsaládok gyermekeinek napközi otthon, a hívőknek templom, az éhezőknek élelem- Ezután a kegyúri terhek kérdésével foglalkozva megállapítja. hogy a költségvetésnek alig egy százalékát teszik ki a kegyúri személyi kiadások A munkaképesek ellátása állami feladat és a város szinte erején felül vállal részt ebből a teljerből. de azért nem valószínű, hosv elegemdő lesz a rendelkezésre álló fedezet. A főispánnak- a polgármesternek és a város országgyűlési képviselőinek vállvetve kell kiharcolniuk a további kormánysegélytDr. Schultz Károly szólalt rel ezután- Az idegenforgalom nagy lelentőségéről beszélt- A nyugati városok jövedelmei között igen jelentós szerepe van az idegenforgalomnak- Örömmel állapítja meg, hogy az idegenforgalmi jelentőségél a polgármesteri expozé is elismerteSzegednek a belföldi idegenforgalomra kell baziroznía programját. amint azt a szabadtéri játékok nagyszerű sikere is mutatja Újszegedet üdülőteleppé kell kifejleszteni- Tömörítse. szervezze meg az idegenforgalmi hivatal az összes idegenforgalmi _ érdekeltségeketAz idegenforgalmi hivatalt nyilt. uccai üzlethelyiségben. könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni- Felhívja a polgármester figyelmét arra, hogy a MABI Budapesten szállóépitésekre nagy kölcsönöket folyósít- Talán Szeged is tudna kölcsönt szerezni egy Újszegeden építendő- olcsó turistaszálló építéséhez Végül a városi strandfürdő építésének szükségességét hangoztattaDr- Ernyei István is a strand mielőbbi felépítését sürgette, majd az anya- és csecsemő-