Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-22 / 238. szám

PELMAGYARORSZÁG Az Asmarába érkezett karavánok tagjai el­mondják, hogy ezidfazerint abesszin hadoszlopok vonnak út­ban az északi hadszíntér felé 1935 október 22. A csapatok egyrésze mérges gázt, így iberitet is visz magával Eddig mintegy 12.00« bensziil&ft hódolt meg az olaszoknak. •ZIVM figyelmébe I A héten Budápeattel egysrerr« mutatjuk be a legújabb magyar filmet, az ÉDES MOSTOHA -t A SXtCHENVIBEw. Irányárak bevezetéséi, a 48 órás munkahetet, a tanoncoktatás reformját és a kontárkérdés megoldását kivánják a bőrfeldolgozó iparosok (A Délmagyarország munkatársától.) A bór­feldolgozó iparosszakosztályok elnökei vasár­nap országos értekezletet tartottak Szegeden. A nagyszámban megjelenteket Bozó Gyula, a szegedi szakosztály elnöke üdvözölte. Az érte­kezlet elnöknek Sümegi Józsefet (Győr), jegyzőnek Stefándel Károlyt választotta meg. Első pontként az országos cipészirányárakról tárgyalt a gyűlés. Bozó Gyula ismertette a kéntfóst, kifejtette, hogy az ország bőriparosait csak a szakosztályok által kidolgozott kalkulá­ció és árszabály "törvényes védelme mentheti meg a tönkremenéstől. Az értekezlet elhatároz­ta, hogy sürgősen kéri a kormánytól oly ren­delkezel kiadását, mely a cipésziparosokat megvédi az indokolatlan árrombolástói. Stefándel Károly előadásban a 48 órás munkahétről és a minimális órabérek bevezeté­séről tárgyalt az értekezlet, amely elhatározta, hogy a 48 órás munkahét és a minimalizált óra­bérek bevezetését kívánja a cipésziparban is, de az irányárak felállításával és törvényes vé­lteimével együtt. Stefándel Károly ismertette a tanoncoktatás reformját. Kimondta az értekezlet, hogy a tan­időbe heti 2 órai mühelvgvakorlat beiktatását kivánja a tanonciskolával kapcsolatosan, ahol OT Ipartestület által kiküldött szakképzett Ipa­rosok tanítanának. A kontárkérdésről tárgyalt ezután az értekez­let, vitéz Barcánfalvi Ottlik Lajos ja­vaslatára elhatározták, hogy necsak a kontárt, hanem a kontárral dolgoztató büntetését is kivánják. Nyugdíjas önnálló ipart ne űzhes­sen, a még fennálló közmühelyeket szüntessék meg. Elhatározta az értekezlet, hogy feliratilag kéri a kormánytól az ipartörvény 4. és 47. pa­ragrafusainak eltörlését, továbbá a bőriparosok részére országos takarékegyesület felállítását, kötelező mestervizsga és mesterképző tanfolya­mok bevezetését a vidéken ls. Pék László (Baja) indítványára elhatároz­ta a gyűlés, hogy ezer pengőben kéri az adózta­tási létminimum megállapítását. Elek István (Makó) azt indítványozta hogy az OTI-járulék fizetésének kötelezettség«1 alól mentsék fel a kisiparosokat. Az értekezle ten többek hozzászólása után elhatározták, hogy az OTI-járulékok fizetésének megrefor­málását kérik. Az idő A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor. Időjóslat: Ertís szél, vagy eső. A magasabb helyeken valószínűleg hó, az or­szág keleti félében esetleg zivatar, nyugat felől hősűlyelés, a Dunántúlon éjjel már lehet fagy. lALESET ÉS HALÄL ESETÉRE! IZTOSITJn ELŐFIZETŐIT DÉLMAGYARORSZÁG Halálozás eselére az elsft előfizetési díj lefizetése után S0 P egy tvi előfizetés után 75 P két évi előfizetés után 100 P három évi előfizetés után .... 125 P. és évenként emelkedően 25 P-vel főbb Balesetből eredő halálozás után minden esetben 400 P Balesetből eredi teljes rotaitsüg esetére 400 P-t, mig részleges rokkantság esetén aránylagos összeget kap az előfizető. Csak 18-tól 55 évig terjedő életkor jogosit a biztosításra. Ahol a családfő idősebb, a család egy fiatalabb tagja javára lehet kötni a biztosítást. A biztosítás kezelési költsége havonként 10 fillér, őnmaddnok elienseüe, aki ezt az alkalmat nem ragadta me<* és nem lep a DÉLMAGYARORSZAG előfizetőinek sorába. ü DÉLN/IGYARORSZAG takarékossal akciófa havi 3-4 pengd megtakarítást Jelent minden családnak. il DÉLM&GYARORSZÁG 12 ezer kötetes KfflcsönkOniiv­í*m fillérekért áll az előfizetők rendelkezésére. Marólugos öngyilkosság, súlyos szerencsétlenség, a vasárnapi rendőri krónikában (A Délmcgyarorszdg munkatársától) A sze­gőd' rendőrségnek mozgalmas vasárnapja volt­A reggeli órákban feljelentést tett Bakó La­iosné Mars-tér 18- szám alatt lakó asszony is­meretlen tettes ellem, aki feltörte lakása szek­rényét és onnan 100 pe-ngőt ellopott- Bakóné a rendőrségen elmondotta, hogy néhány nappal ezelőtt beállított hozzá egy asszony, aki magát Répási Lukácsiénak mondotta és szállást kért. mert Szegeden több kézimimikiarendelést ka­pott és azt szeretné itt elvégezni- Aat állította, hogy Vásárhelyre való- Néhány napig csak­ugyan ott lakott és kézimunkázott, majd szombaton este eltávozott. Reggel aztán ész­revette Bakóné. hogy a szekrényéből eltűnt 100 pengő- A rendőrség megállapította, hogy Répási Luikácsné notórius tolvaj, aki legutóbb ötévi dologházat töltött ki- A rendőrség keresi­Súlyos szerencsétlenség történt a SzAK-pá­lya előtt- Az Ujpesit—Szeged mérkőzést a ko­osiutról is Tnaar tömeg figyelte- Arra ment oi­dalkoosis motorkerékpárján Wagner Pál szó­regi kertész, aki hiába tülkölt, senki sem moz­dult- Amikor fékezésre gondolt már késő volt- A kerékpár belefutott a tömegbe és el­ütötte Bába Ferenc vám kezelöt- Me®s«toesült a motorkerékpár utasa is. Herbert Lajosné- A vizsgálat megindult­Alsótanyán vasárnap délután öngyilkosságot kisérelí meg Szász Julianna 19 esztendős lány­Tettét észrevették ós idejében levágták a kö­télről- Azért akart meghalni, mert reményte­lenül szerelmes volt egy legénybe- aki vasár­nap tartotta eljegyzését egy másill lánnyal­Liszí Ferenc magyarsága L / A Dugonics-Társaság ülése A Dugonics-Társaság vasárnap délután fel olvasó ülést tartott nagy érdeklődés mellett ; városháza közgyűlési termében. Az ülés kereté ben tartotta meg székfoglaló előadását dr. Cse­key István egyetemi tanár, akit a társaság ia­nuárban választott tagjai közé. Csekey előadá­sának címe „Liszt Ferenc magyarsága" volt. A német propaganda következtében ennyire ak­tuálissá vált témáról többek között ezeket mon­dotta: — Liszt a nyugatmagyarországi Doborjánban született. Előbb francia nevelésben részesült és Párisban fejlődött ki zeneművészete. Aztán járja a világot, ugy, hogy kozmopolitává válik­Egy nagy esemény azonban elemi erővel ráz­za fel benne a hazáiára eszmélés addig szuny,­nyadó érzését. 1838-ban Velencében olvassa a Pestet elpusztító árvízkatasztrófát. „E benső iz­galmak és érzések utján nyilatkozott meg ben­nem a haza szónak értelme" — írja. Egész se­reg önvallomása igazolja mélységes hazafiúi vonzalmát Magyarországhoz. Bár Lisztért Fran­cia-, Német- és Magyarország egyaránt ver­seng, magyarságát kétségbe vonni nem lehet. A nemzetiségi érzés tisztán érzelem. Kik! olyan nemzetiségű, amilyennek vallotta mását Írás­ban és szóban, nyilvánosan és magánbeszélge­tésekben, müveiben és legszemélyesebb levelei­ben. Magyar volt szóval és tettel egyaránt. De legfőképeh az volt muzsikájában. Liszt zenéje maga a hangokba sűrített magvarság. Ezt az egész világ elismeri. Aki tehát Magyarországon született, aki atvjától magyar nevet kapott örökségbe, akinek atyai ősei életükben és haló­porukban összeforró!lak ezzel a gyönyörű ha­zával, aki magát mindenkor és mindenütt ma­gyarnak vallotta és munkásságának oroszlán­részét áldozatosan harfiának szentelte, az csak magyar lehetett, ha külső körülménvek miatt — amelyeket ő mn!;n fáfialt a legjobban —, a magyar nyelvet nem is tanulhatta meg. A nagv tapssal r«i'ndott előadás után Ku­tasi Ödön „Harc a földdel" cimü hangulatos elbeszélését olvasta fel, Tonel 11 Sándor az ősember után végzeit kutatások izgalmasan ér­dekes eredménveit ismertette. végül Banner János „A szegedi mammutvadász" címen tar­tott értékes régészeli előadást. ____ Ügvészl kinevezés. Budapestről jelentik: A VfirmánvzA az igazcftgflgyminíszter előterjesz­tésére dr. G o 11 n é r Dénetf szegedi járásbiró­3ági titkárt a szegedi ügyészéghez üKvéssaé ki­nevezte.

Next

/
Thumbnails
Contents