Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-22 / 214. szám

sícptcrnBcr DÉI M AG7AR0RSZ AG fcillAW mm Csllláröuár VwJlllIll M $0>a< szeaedl üzletében vásároiton! Néhány tájékoztató ár: 3 lAngn modern ebédlőctillár P 9. — Villamos vasaló 5 év! JótállAataí * , O.SO Allólómr •a, modorú • 3.so METEOR villamossági és Csillár-Öijár R. T. ^^ Szegedi üzlete : KARASZ ÜCCA 1«. TKLEFOM. 35-7«. KetfcecS ftxefisf feltételek. Unt A icBayvecsltéren (fart bttel. K«r/itk20 utratíatunK meqietctniése, MÓRA FERENC Irta HERKE MIHÁLY IL Hogy Móra Ferenc íftm ugaron szántogatott, hogy nem parlagon kaszálgatott, hanem televé­nyes földbe vetett magnak aratta le értékes gyü­mölcseit, bizonyltja az, hogy irói érdemeinek el ismeréséül a Ferenc József-tudomány Egyetem díszpolgárává avatta Ót fel, ezzel akarván kife Jezésre juttatni a kivételes iró tehetségének el­ismerését. De elismerjük Móra Ferencnek zsenijét ml Sze­gediek is mindannyian. És elismerik ezt csonka hazánkban mindazok, akik írásait olvasták. Móra Ferenc értékes munkássága és kedves egyénisége országszerte ismert volt. Sokszor hal­lottuk lebilincselő, megkapó előadásait, hallottuk a szavát felolvasó asztalok mellől. Előadták és felolvasták írásait ünnepélyeken. Mese-darabjá­nak, az Aranyszőrű báránynak meséje a füleinkbe eseng még ma is. A FÖLD VALLATÁSA. Móra Ferenc 17 esztendőn át volt a Somogyi­könyvtár és a szegedi muzeum igazgatója, amely­nek székét nagynevű elődjétől; Tömörkény Pistától vette át. A szegedi muzeum sok értéke az ő búvárkodá­sának köszöni létét. Hogy egy-egy történelmi em­léket és értéket föltárhasson, fáradhatatlanul, léltő gonddal túrta, ásatta és forgatta föl hói itt, hol ott az ezeréves magyar rögöket, hogy ujabb történelmi kincsekkel gazdagíthassa szeretett vá­rosa még szeretettebb múzeumát, az ő — mint mondani szokta — kincses kamráját. Nem egyszer mondogatta büszke mosollyal: — Nem tudnátok adni annyi kincset ezüstből, aranyból, amennyiért elcserélném az én kincses­kamrámat. ,r, — Ezüst, arany mind muló ékszer. — De amit a föld adott nekem évezredeken át rejtegetett ér­tékeiből: ezek minden ezüstnél és aranynál mara­dandóbbak. Ezek multat, népeket, kort és törté­nelmet tárnak szemeink elé, tehát uj történelmet csinálhatnak. Azok a csengő ércek azonban fé nyükkel vakítanak, s ha kelí, meghamisítják még a történelmet is. — Nem adom én az én éléskamrámat semmiféle kincseskamráért sem. — De vannak itt nekem ezekhez hasonló egyébér­tékeim is. Nézzétek itt ezt a megszámlálhatatlan be­tükincsekef... Papirosból, meg fekete festékből állanak,' de értékük mellett elszégyelheti magát akármelyik' ragyogó ékszer és egyéb földikincs. Mert ezekben nem muló értékek, de lelkek kín­oséi vannak halomra gyűjtve: az ész, a tudás, a mindent áttörő elme gyöngyei, kalárisai, száz, meg ezer halottnak élő emlékei: negyvenvalahány­ezSernyi könyv, ugyanannyi gyémántékszer, mind­megannyi emberi lelkeknek való értékek, nem pe­dig testi nyögök. _r Lássátok, nekem ki se kell mennem a teme­tőbe, mégis társaloghatok a halottakkal' élőnyel­ven... Itt vannak az ő élő szavaik papi­rosra fejtve ólombetűkkel. Ezek mindent elmon­danak a halottakról is, meg az élőkről is. Egy egész világot érzek magam körül, anélkül, hogy háborgatnának. Könyvek, irásók, halott multak élő emlékei ezek: at én Igazi kincseim. Ha minisz­ternek hívnának, én akkor is itt maradnék kőnyv­tarSrnek. bt Őrködhetek, amott pedig engem firtz­nónék... Most már mefiszünt Móra Ferenc élŐüyeivett • társalogni a halottakkal. Most már a maga nyel­vén köszönti azokat; Itt vagyok ... Fogadjatok jószivvel... Vigyázzatok szegedi testvérek. Az emlékezés ne a keresztfán éljen csupán, hanem a szivünkben fS! Móra Ferenc, a mi nagy fiunk rászolgált erre. Ne resteljétek szegedi véreim előszedni Móra Ferenc Írásait Mindenki talál azokban magának valót. Ha csak az Írások cimeit irom fs ide, nem kell már állításomhoz bizonyíték. Nézzétek, nem igy van-e? A vadember és családjai. Sokféle. Aranykoporsó. Beszélgetés a ferde toronnyal. Ének a búzamezőkről. Négy apának egy leánya Könnyes könyv. Nádi hegedű. Véreim Ezek1 az évek GtórtVngykertsés. Tul n paíánkon. Napok, holdak, elmúlt csillagok. Daru-ucéától a Mórá Ferene-uccáig. Elkallódott riportok. z z Parasztjaim, Űtazás a főldátattf Magyarországon. Az itt felsorolt írások mindegyike nemcsak ékességei a magyar foltnak, de irodalmunknak igazi értékei is Hogy ez így van, ezt bizonyítják Móra Ferenc olvasói és Bizonyítják ezt az ennek megítélésére hivatottak is, akik egyúttal mindig meghajtják zászlójukat Móra Ferenc zsenije előtt VIHARBAN. Móra Pere rí <5 égy&físégSré égész különleges bé­lyeget sütött a fcomöíy munka, különösen a búvár­kodás. Ahol és amikor ő munkában volt, neki min­dig ott volt az egész lelke ís. — Amikor ő dolgo­zott, neki nfem volt más világa, esak az fi munka­köre. Tői'e akkor süvíthetett a szél, ágaskodhatott, bömbölhetett a vihar, csapkodhatott a menykő, Ő abból annyit sem hallott, mint más ember a tü­csök csiripeléséből. — Te Ferkó — mondta egyszer neki egyik jóba­rátja, akit a vihar ott kapott el a kultúrpalota előtt és beugrott hozzá — te csak dolgozol és nem hal­lassz semmit se? Olyan Ítéletidő van, hogy hozzá­nézvést a pokol ordítása angyalok báli harsonája. És te csak dolgozol anélkül, hogy észrevennéd hogy forog a világ. Nem állhatván tovább a beszédet, föltekintett mosolyogva és szólt a különös ember; — Hogy venném fezre, mikor nem körülöttem, de velem forog a világ. . Te taíán észrevennéd, hogy forog a föld, ha tudnád, hogy muszáj ennek forogni? — szólt és lehajlott ujra a muoki Ja fölé. Nemsokára egy szörnyűt villámlott, aztán lecsapott akkorát, hogy megrezdült belé a palota, az ablakok recsegtek. — Te Ferkó. — mondta amaz megrettenve — itt csapott l'e a villám. — Nem igaz, Jáinos, akkor hallottam volna. NÁDI HEGEDŰ Móra Ferencnek egész élete a munka- és «öte­lességteljesitésből állt. Egész lelkivilága a mun­kára volt berendezve. S mint ilyen, beszélni rsak akkor szeretett, ha — muszáj volt. ö mentes volt minden kicsinyes emberi gyarlóságtól. Csak egy­nek volt lekötött rabja: a szivarnak. De annak is esak ugy, ha jó vastag volt az. A vékonyat nem szerette. Nem lehetett azon nagyot harapni. Már pedig efajta eset sürün megesett nála. Ha valaki, vagy valami felingerelte, felütötte fejét s nagyot ha­rapott a szivarján. Aztán már dl is mult a harag­ja és mosolygott kedvesen. Csak annyit mondott a fogai közt: Ha én menykő lehetnék, söba se csap­nék másba mint ürgelyukba, amikor «*• 4res az. Mért bántanak hét mégis engem? Amikor azonban kiszabadította magát egy-egy időre a munka békóiból és lelke a világiak felé fordulhatott nyftgözetleníl, Ilyenkor bíboros, ara­nyos volt Móra Ferenc kedélye. Vidám, ked­ves, nádi hegedűs volt, a füzfafurulyás Móra Freeac, aki vesszőparipán, fűzfasippal most tért meg a híres Kunságból egy tarisznya — mesével. Ilyenkor aztáii hárfás volt a hangjai — Csiak még egyszer gyermek tehetnék 1 vessző­paripán, füzfasippal nyargalnék bt a pusztába bojtárlegénynek. Eluntam már a városi életet. Négy fal közt hivatalbam Mnt, csillagos ég helyett füstös mennyezetet nézni, rét Virága. mez£ tlíafa helyett szivarfüstöt szívni, habsolni és róni ugyanazon egyhangú életet reggeltől estig; aztán irni a betűket fekete tintával fehér papirosra; ugy Jön ez nekem el®, mintha mindig gyászjelentést Ír­nék. Többet ér a toll-wál a pásztorsíp... Ezt, ha fojja áz émber, esak szuszog®! kell hozzá. Ha én pásztor­legény lehetnék, csak furulyáznék, meg pásztor­sípot faragnék egész életemben. — Azfám mit csinálnál azokkal, Ferkó? Utóbb at •o I s •« % s •es . a Nem az ér, <*anem a minőség leszi ólcsóvá az árut! Oszt Menüre atániom Összes texMctkkekel dúsan felszereli raktáramat Naöy választék tflfalSCltjein éS mttselvem árakban, Úgyszintén bel- és kai­fö drftőí és fé fi Kaftötfceimeh és ftltöntrszftvetekben. — \ legfőbb hazat ís angol fertlsz<hrefeM»3l állandóan nagv raktárt fsrtoh. SzOnuegek, garnitúrák, mindennemű divatcikkek a leofutánuosabb szabott árakon Kurucsev Sándor dlvalárukereskedő, Széchenyi tér 4. sz. Nem az 6r, h^nem a ram őség teszi 6 1 c s 6 v 6 az árul! • »> 3 3­t* m 9 N t. "1 I; Szegediek találkozó helye ax 3 | litván Király szálloda Kyngati pályaudvar m9n,tt) - Telefon (Interurbán) 302—48., 294-84. - Sürgönyeim HOTELI3T. '' SxoböinJi drdl mérséKeUUK. B lapra hhatkMft 90<fc engedményt kapnak. Központi lUtés, folyó hideg-meleg vlx, Uft, telefonos izobdK. Teljes komfort i [s A szállodában étterem, kávéház éa amerlcan bar

Next

/
Thumbnails
Contents