Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)
1935-09-22 / 214. szám
DÉl. MAGYAR OR SZAG 1955 szeptember 714". Iskolai idényre intézeti fehérnemiiek és harisnyák minden minőségben legolcsóbban Poiiáh TestuareHnai annyi lenne már, hogy nem tudnád hovia tenni. — Ne féljetek. Akadna gazdája mindegyiknek. EL ajándékoznám valamennyit az angyaloknak, hogy azokon hárfázzanak. Szebb lenne akkor higyjétek el, odafönt a mennyország is — Ha én egyszer bojtárlegény lehetnék... Nincsen borzasztóbb, mint örökké csak tollat forgatni, csak betűket irni, mindig ugyanazokat. — No, és ha bojtárlegény tennél? — Nem imék, hanem elfurulyáznám azt, amit mondani akarnék. r , — De Ferkó, ki mesélne akkor nekünk? — Hát a pásztorsip. — De azt csak hallani lehet, olvasni nem. Mit olvasnának akkor unokáink, tetőled? — Bibasz nagy. Leírnátok. Azért van a toll. Nincs a világon annál drágább kincs Egyszer beállított Ferkóhoz egy jó ismerősének a fia Félegyházárói. — Akkor is a betűket rótta. Jobbról egy törött koponya, balról egy lábszárosont hevert az asztalán. Visszahőkölt a fiatalember. Nem akart ő halott csontokat látni, csak egy élő embert, akihez az apja a dresszálta, akitől üzenetet hozitt a Ferkónak. De Ferkó észre sem vette, hogy benyilt az ajtó. C'ak akkor észlelődött, mikor egy hosszú lábszár, csont végig gázoH a frissen irott sorokon és elpemécselte a betűket. Ekkor is csak ugy vette észre Ferkó az idegen lábatlankodót, hogy amikor mártani készült, tolla megakadt a csontban. — Ejnye, gyilkosteremtettét, de rám ijesztettél. — szólt megrökönyödve. Az hittem, valami ideSencsont lábatlankodik itt .. Aztán mit hoztál Ferkóbátyádnak Félegyházáról, öcskös? — Ezt-e, felelt a kujon, odatoíva a nagy darab Csontot. — Ez már úgyse igaz, János. Ez a csont egy órával ezelőtt itt volt még az asztalomon. Ennvl idő alatt tehát nem érhetett az Félegyházára, n<eg vissza. — Már pedig nézze Ferkó bátyám, itt van róla az Írás is; „Kedves FerkómT Itt küldöm ezt a rossz csontot fogadd magad mellé és faragj belőle embert". Móra Ferenc végignézett a rosszcsonton, aztán mosolyogva szélt: — Jánosom, ilyen csontból nem tudok én embert faragni... Ez ökörcsont. Mondd meg ezt otthon. KEDVES GAZDAM Móra Ferencnek legmegértőbb, Íegmeghittebb barátja, vagy amint azt ő mondani szokta — legkedvesebb gazdája — Somogyi Szilveszter dr. Szeszed város nagynevű polgármestere volt. De Ferkó tehát megmaradt a szeretetnek annál a határkövénél, amelynek a fölirata az volt: Kedves gazdám t.... A nagynevű polgármester pedig ennél a két szónál: Kedves Ferkóm. — De eme néhány szónál többet mondtak ők egymásnak, mint száz kötetre menő beszedes szavak. — Veszter, — mondta egyszer Ferkó —, ha en^em elhagy egyszer az én kedves gazdám, nem kell nekem többé Szeged városából egy göröngy se Visszarnék akkor a kunságra — bojtárlegénynek. A polgármester elmosolyogta magát a mindentmondó szavakra és tekintetével átölelte Ferkót, mint ahogy a szivárvány színe a mennyboltját. S többet modott a tekintete, mint a szava. — Nem lesz abból egy szó se igaz, Ferkó. — Te Szeged fia vagy, neked tehát itt muszáj meghalnod ís. — Hát azt is szivesen megtenném én, ha nem .<«kem kellene sírni... Mert akkor én már sírni se tudnék... Móra Ferenc szavára elborult a nagy polgármester homloka. (Akkor már mind a ketten harcban álltak a — véggel... Ezüst ködön át mosolygott már feléjük a halál.) Belenyilalt a lelkébe vaíami névtelen, nehéz, bánatos érzés, amilyet akkor érzünk, amikor nem tudunk még semmit, de érezzük, hogy valaminek jömti kell. S ez az érzés úgy hatott rá, mint az éjfélt járó kuvikmadár hangja, ha bezúg az a sötét szoba ablakán. De azért mosolyra csúszott az ajka. — Szavadnál foglak, Ferkó. S amit mondasz, a szó legyen egyúttal fogadalom is. Ha nem neked kell majd sírnod... — Akkor nem sírok. — vágott közbe mosolyogva Ferkó —, de te se ám kedves gazdám. — Hó-hó, Ferkó! Én a gazdád vagyok, a polgármester. Nekem te nenl perancsoísz. De én teneked, igen. Fogd azt a poharat és igyunk mindketten, szebb jővönk reményében. S ha mégegyszer ilyen borús gondolatokkal jösz nekem elő, felfüggesztelek az állásodtól. Neked dolgoznod kell. Azért fizet a város, nem azért, hogy meghalj. Mikor Móra Ferenc újra felépült és ismét „viruíó" egészségben köszöntötte a gazdáját, a nagy polgármester igy fogiadta: — No látod, Ferkó, ha rád nem ijesztettem volna a felfüggesztéssel, még bolondot csináltál volna. — Köszönöm a kedves gazdám jóindulatát, — szólt Móra Ferenc a szivarja végét szopogatva, — de én már csak megmaradok a szándékomnál. — Es ez? — Elhagyom Szegedet. Mert van ám az én gazdámnál még nagyobb ur is itt; csakhogy az odafönt lakik... Ez pedig azt parancsolja nekem, hogy menjek már. Csak ezt jöttem el megmondani az én kedves gazdámnak. És Móra Ferenc csakugyan elment. De nem Szegedről, csak közülünk... Renitenskedett a gaz. dájával szemben, igéretét beváltotta; Szeged fia maradt. Szegedi hantok takarták el.,, Sírja fölött Szeged népének kegyelete virraszt. Platánfák levelei susognak fölötte lássa ehmilásról, de soha el nem felejtésről. Mikor esténként bügva kondiul a Dóm harangja, a távolból, a sárga buzakaJá/szok ringó táblája felől pacsirta füttye szálí felé pirospipacs színével, búzavirág Illatával, s valaki nádíhegedüvel, furulyaszóval köszönti. Mikor a polgármester elsiratta halottját maga elé merengve halkan mondta: — Egyszer felejtette csak el, hogy a gazdája vagyok. Azonban akkor sem sikerült rajtam kifognia. — Még azt merte mondani, hogy én se... Hát azért is megmutattam neki, hogy igen. A gazdája voltam, tehát ugy lett, ahogy én akartam — Megsirattam... Mikor azonban elmotyogta ezt a polgármester, mosolya — melyet ajkaira rajzolt lelkének humora —, könnyekbe fulladt... Ki gondolta volna akkor, hogy az a kuvik madár nemsokára bekiált egy másik ablakon ls? És bogy a sirat óból siratott lesz? Mert szemeink előtt egymásután futott le Szeged egéről két ragyogó csillag. RAKUSI KMJPSZBLON ¥o«u«h lavos suaárut 21, OSZI TnnJnTlíniaperTnBg^ érkezte*! órláal választék, hihetetlen olcsó árak. T5öT?nér?! kalapal akitás P 1.50 KOZMETIKA A hajápolásról A szépség Koronája a baj és a női Tej egyik legszebb ékessége az egészséges, szép hajból gon" dosan készült frizura. A nők ezt jól tudva, rengeteg időt és fáradtságot szentelnek a hajkulturának, ennek dacára nagyon ritka az a nő, akinek egészséges a hajia, mert a legtöbb nőnél a szépen ondolált és „dauerolt" frizura a fontos, nem pedig az egésziséges haj és fejbőr. Kozmetikai szempontból a haj ápolása tulajdonképpen a fejbőr ápolását célozza elsősorban. Csak akkor lehet szép, egészséges a hajunk, ha a fejbőrünknek megfelelően ápoljuk azt, vagyis ha tudjuk, hogy hajunk állapota milyen gyakori és milyen természetű ápolást bír el. A nők vagy nem tudják, vagy nem akarnak tudomást szerezni azon megállapított tényről, hogy a haj milyensége, állapota szoros összefüggésben van a fejbőr faggyumirigyeinek működésével. A nők soha a hajukat olyan mostoháin nem kezelték és annak ápolásában annyi hibát nem követtek el, mint az utolsó évtizedben, miöta a rövid hajviselet a divat. A panasz pedig a legtöbb nőnél az, hogy „nem normális a haj." Hogy a haj szépségét meg lehessen őrizni, legfontosabb már a serdülés évében szakembernek megmutatni és véleményt kérni tőle, hogy milyen hajápolást igényel a haj természete. A „zsiros haj" legtöbbször rocsz szagú, összetapad és korpás és ezeket a jelenségeket néha kírzó, viszkető érzés kíséri. Született hajlam mellett generációkon keresztül előfordulhat gyakran nőknél is, hogy annyira megritkul a haj, hogy ez már kopaszságnak is beillik. A legintelligensebb nők is éveken át mást nem tesznek ennek megakadályozására, mint legfeljebb azt, hogy ecettel öblítik, amivel még jobban ártanak. A fellépő zsirosságot csökkenteni lehet, a melléktümeteket, a viszketést és korpázást pedig véglegesen meg lehet szüntetni. Nagy általánosságban a házi tennivaló: a hajat zsírt oldó szappanokkal mosni, ezenkívül specifikus hajápolószerek szisztematikus használata és kvarc besugái zások. A „száraz haj" tüneteiben éppolyan kellemetlen, mint a zsiros, csak könnyebben kezelhető és sokkal hamarabb szépíthető. A száraz baj sprőd, vagy színtelen, élettelen, a hajszálvégek töredezettek és több ágba hasadóak, néha apró szürkés csomöoskák vannak rajta, amit köznyelven „molynak" neveznek. Redszerlnt későn veszik észre a haj szárazságát s azt fokozzák a helytelen an dotálással és a sütéssel. Házi tennivaló; ritkán vizzel mosni, gyakran nem avasodó olajok' kai zsírozni és az elterjedt tévhittel ellenkezően nagyon sokat levegőn és napon tartózkodni. A haj ápolása tulajdonképpen a fejbőr ápolását célozza elsősorban. A haj korpásodása, ami a fejbőr pikkelyes hámlását jelenti, már egyúttal beteges állapot, amit kóros hajhullás követhet. A leggyakoribbak azok a hajhullások, melyeknek előzetes tünete a fejbőr korpásodása. A haj célszerű ápolása éppen ezért elsősorban a korpásodást kell, hogy megszüntesse megfelelő haj és fejmosás utján Dr. Reiter Oszkárné. KOZMETIKAI ÜZENETEK. Előfizető: Végezze arcápolását a kapott utasítások szerint és igy bőre még szebb és még egészségesebb lesz. Makó. Cimére levélben válaszoltunk. S. Margit. A mitesszerek és a pattanások a zsíros bőrnek a következményei, ami nagyon sokszor a bőr helytelen ápolására vezethető vissza. Kétségbeesett. Lehet rajta segíteni. A szőrszálakat el lehet távolítani véglegesen, nyom nélkül diatermiás és elektrolitikus kezeléssel. N. N. Könnyen felszívódó zsíroskrémet használjon, púder alá pedig krémpótlót krém helyett. Fiatal asszony. Manapság már nem igen használnak kőruzst, hanem krémruzst A divatos szín a mandarin. Emma. Az ön arcának speciális összetételű der kell. * Parcellázás. A Kecskemét—Lajosmizse—Budapest ny. u. u. vasuli vonal mentén Kisnyir állomás mellett 33 kint. hold jelenleg nagyobbrészt tölggyel erdősült, Kecskemét th. város tulajdonát képező terület cca 1 kat. holdas parcellákban eladásra kerül. Az egyes parcellák erdővel, vagy anélkül vásárolhatók. Az eladás nyilvános szóbeli árverés utján történik. A parcellák a helyszínen megtekinthetők. Az állomás melletti erdőaltiszti laknál félvilágositátesal és útbaigazítással szolgálnak. Az állomáson posta és telefon. Részletes felviágositást, tájékoztatást, térképet (esetleg levélben 40 fi 11 postabélyeg beküldése mellett) a városi erdőhivatal, Kecskemét (Városháza) ad. El