Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-22 / 214. szám

DÉl. MAGYAR OR SZAG 1955 szeptember 714". Iskolai idényre intézeti fehérnemiiek és harisnyák minden minőségben legolcsóbban Poiiáh TestuareHnai annyi lenne már, hogy nem tudnád hovia tenni. — Ne féljetek. Akadna gazdája mindegyiknek. EL ajándékoznám valamennyit az angyaloknak, hogy azokon hárfázzanak. Szebb lenne akkor higyjétek el, odafönt a mennyország is — Ha én egyszer bojtárlegény lehetnék... Nincsen borzasztóbb, mint örökké csak tollat forgatni, csak betűket irni, mindig ugyanazokat. — No, és ha bojtárlegény tennél? — Nem imék, hanem elfurulyáznám azt, amit mondani akarnék. r , — De Ferkó, ki mesélne akkor nekünk? — Hát a pásztorsip. — De azt csak hallani lehet, olvasni nem. Mit olvasnának akkor unokáink, tetőled? — Bibasz nagy. Leírnátok. Azért van a toll. Nincs a világon annál drágább kincs Egyszer beállított Ferkóhoz egy jó ismerősének a fia Félegyházárói. — Akkor is a betűket rótta. Jobbról egy törött koponya, balról egy lábszár­osont hevert az asztalán. Visszahőkölt a fiatalem­ber. Nem akart ő halott csontokat látni, csak egy élő embert, akihez az apja a dresszálta, akitől üze­netet hozitt a Ferkónak. De Ferkó észre sem vette, hogy benyilt az ajtó. C'ak akkor észlelődött, mikor egy hosszú lábszár, csont végig gázoH a frissen irott sorokon és el­pemécselte a betűket. Ekkor is csak ugy vette észre Ferkó az idegen lábatlankodót, hogy amikor mártani készült, tolla megakadt a csontban. — Ejnye, gyilkosteremtettét, de rám ijesztettél. — szólt megrökönyödve. Az hittem, valami ide­Sencsont lábatlankodik itt .. Aztán mit hoztál Ferkóbátyádnak Félegyházáról, öcskös? — Ezt-e, felelt a kujon, odatoíva a nagy darab Csontot. — Ez már úgyse igaz, János. Ez a csont egy órával ezelőtt itt volt még az asztalomon. Ennvl idő alatt tehát nem érhetett az Félegyházára, n<eg vissza. — Már pedig nézze Ferkó bátyám, itt van róla az Írás is; „Kedves FerkómT Itt küldöm ezt a rossz csontot fogadd magad mellé és faragj belőle embert". Móra Ferenc végignézett a rosszcsonton, aztán mosolyogva szélt: — Jánosom, ilyen csontból nem tudok én embert faragni... Ez ökörcsont. Mondd meg ezt otthon. KEDVES GAZDAM Móra Ferencnek legmegértőbb, Íegmeghittebb barátja, vagy amint azt ő mondani szokta — leg­kedvesebb gazdája — Somogyi Szilveszter dr. Sze­szed város nagynevű polgármestere volt. De Fer­kó tehát megmaradt a szeretetnek annál a határ­kövénél, amelynek a fölirata az volt: Kedves gaz­dám t.... A nagynevű polgármester pedig ennél a két szónál: Kedves Ferkóm. — De eme néhány szónál többet mondtak ők egymásnak, mint száz kötetre menő beszedes szavak. — Veszter, — mondta egyszer Ferkó —, ha en­^em elhagy egyszer az én kedves gazdám, nem kell nekem többé Szeged városából egy göröngy se Visszarnék akkor a kunságra — bojtárlegény­nek. A polgármester elmosolyogta magát a mindent­mondó szavakra és tekintetével átölelte Ferkót, mint ahogy a szivárvány színe a mennyboltját. S többet modott a tekintete, mint a szava. — Nem lesz abból egy szó se igaz, Ferkó. — Te Szeged fia vagy, neked tehát itt muszáj meghal­nod ís. — Hát azt is szivesen megtenném én, ha nem .<«kem kellene sírni... Mert akkor én már sírni se tudnék... Móra Ferenc szavára elborult a nagy polgár­mester homloka. (Akkor már mind a ketten harc­ban álltak a — véggel... Ezüst ködön át mosoly­gott már feléjük a halál.) Belenyilalt a lelkébe va­íami névtelen, nehéz, bánatos érzés, amilyet ak­kor érzünk, amikor nem tudunk még semmit, de érezzük, hogy valaminek jömti kell. S ez az érzés úgy hatott rá, mint az éjfélt járó kuvikmadár hangja, ha bezúg az a sötét szoba ablakán. De azért mosolyra csúszott az ajka. — Szavadnál foglak, Ferkó. S amit mondasz, a szó legyen egyúttal fogadalom is. Ha nem neked kell majd sírnod... — Akkor nem sírok. — vágott közbe mosolyog­va Ferkó —, de te se ám kedves gazdám. — Hó-hó, Ferkó! Én a gazdád vagyok, a pol­gármester. Nekem te nenl perancsoísz. De én te­neked, igen. Fogd azt a poharat és igyunk mind­ketten, szebb jővönk reményében. S ha mégegy­szer ilyen borús gondolatokkal jösz nekem elő, felfüggesztelek az állásodtól. Neked dolgoznod kell. Azért fizet a város, nem azért, hogy meg­halj. Mikor Móra Ferenc újra felépült és ismét „viru­íó" egészségben köszöntötte a gazdáját, a nagy polgármester igy fogiadta: — No látod, Ferkó, ha rád nem ijesztettem vol­na a felfüggesztéssel, még bolondot csináltál volna. — Köszönöm a kedves gazdám jóindulatát, — szólt Móra Ferenc a szivarja végét szopogatva, — de én már csak megmaradok a szándékomnál. — Es ez? — Elhagyom Szegedet. Mert van ám az én gaz­dámnál még nagyobb ur is itt; csakhogy az oda­fönt lakik... Ez pedig azt parancsolja nekem, hogy menjek már. Csak ezt jöttem el megmonda­ni az én kedves gazdámnak. És Móra Ferenc csakugyan elment. De nem Szegedről, csak közülünk... Renitenskedett a gaz. dájával szemben, igéretét beváltotta; Szeged fia maradt. Szegedi hantok takarták el.,, Sírja fö­lött Szeged népének kegyelete virraszt. Platán­fák levelei susognak fölötte lássa ehmilásról, de soha el nem felejtésről. Mikor esténként bügva kondiul a Dóm harangja, a távolból, a sárga buza­kaJá/szok ringó táblája felől pacsirta füttye szálí felé pirospipacs színével, búzavirág Illatával, s valaki nádíhegedüvel, furulyaszóval köszönti. Mikor a polgármester elsiratta halottját maga elé merengve halkan mondta: — Egyszer felejtette csak el, hogy a gazdája vagyok. Azonban akkor sem sikerült rajtam ki­fognia. — Még azt merte mondani, hogy én se... Hát azért is megmutattam neki, hogy igen. A gazdája voltam, tehát ugy lett, ahogy én akartam — Megsirattam... Mikor azonban elmotyogta ezt a polgármester, mosolya — melyet ajkaira rajzolt lelkének hu­mora —, könnyekbe fulladt... Ki gondolta volna akkor, hogy az a kuvik ma­dár nemsokára bekiált egy másik ablakon ls? És bogy a sirat óból siratott lesz? Mert szemeink előtt egymásután futott le Sze­ged egéről két ragyogó csillag. RAKUSI KMJPSZBLON ¥o«u«h lavos suaárut 21, OSZI TnnJnTlíniaperTnBg^ érkezte*! órláal választék, hihe­tetlen olcsó árak. T5öT?nér?! kalapal akitás P 1.50 KOZMETIKA A hajápolásról A szépség Koronája a baj és a női Tej egyik legszebb ékessége az egészséges, szép hajból gon" dosan készült frizura. A nők ezt jól tudva, ren­geteg időt és fáradtságot szentelnek a hajkultu­rának, ennek dacára nagyon ritka az a nő, aki­nek egészséges a hajia, mert a legtöbb nőnél a szépen ondolált és „dauerolt" frizura a fontos, nem pedig az egésziséges haj és fejbőr. Kozmeti­kai szempontból a haj ápolása tulajdonképpen a fejbőr ápolását célozza elsősorban. Csak akkor lehet szép, egészséges a hajunk, ha a fejbőrünk­nek megfelelően ápoljuk azt, vagyis ha tudjuk, hogy hajunk állapota milyen gyakori és milyen természetű ápolást bír el. A nők vagy nem tudják, vagy nem akarnak tu­domást szerezni azon megállapított tényről, hogy a haj milyensége, állapota szoros összefüggésben van a fejbőr faggyumirigyeinek működésével. A nők soha a hajukat olyan mostoháin nem kezelték és annak ápolásában annyi hibát nem követtek el, mint az utolsó évtizedben, miöta a rövid hajvi­selet a divat. A panasz pedig a legtöbb nőnél az, hogy „nem normális a haj." Hogy a haj szépsé­gét meg lehessen őrizni, legfontosabb már a ser­dülés évében szakembernek megmutatni és véle­ményt kérni tőle, hogy milyen hajápolást igényel a haj természete. A „zsiros haj" legtöbbször rocsz szagú, össze­tapad és korpás és ezeket a jelenségeket néha kírzó, viszkető érzés kíséri. Született hajlam mellett generációkon keresztül előfordulhat gyak­ran nőknél is, hogy annyira megritkul a haj, hogy ez már kopaszságnak is beillik. A legin­telligensebb nők is éveken át mást nem tesznek ennek megakadályozására, mint legfeljebb azt, hogy ecettel öblítik, amivel még jobban ártanak. A fellépő zsirosságot csökkenteni lehet, a mel­léktümeteket, a viszketést és korpázást pedig véglegesen meg lehet szüntetni. Nagy általános­ságban a házi tennivaló: a hajat zsírt oldó szap­panokkal mosni, ezenkívül specifikus hajápoló­szerek szisztematikus használata és kvarc besu­gái zások. A „száraz haj" tüneteiben éppolyan kellemetlen, mint a zsiros, csak könnyebben kezelhető és sok­kal hamarabb szépíthető. A száraz baj sprőd, vagy színtelen, élettelen, a hajszálvégek törede­zettek és több ágba hasadóak, néha apró szürkés csomöoskák vannak rajta, amit köznyelven „molynak" neveznek. Redszerlnt későn veszik észre a haj szárazságát s azt fokozzák a helyte­len an dotálással és a sütéssel. Házi tennivaló; ritkán vizzel mosni, gyakran nem avasodó olajok' kai zsírozni és az elterjedt tévhittel ellenkezően nagyon sokat levegőn és napon tartózkodni. A haj ápolása tulajdonképpen a fejbőr ápolá­sát célozza elsősorban. A haj korpásodása, ami a fejbőr pikkelyes hámlását jelenti, már egyúttal beteges állapot, amit kóros hajhullás követhet. A leggyakoribbak azok a hajhullások, melyeknek előzetes tünete a fejbőr korpásodása. A haj cél­szerű ápolása éppen ezért elsősorban a korpáso­dást kell, hogy megszüntesse megfelelő haj és fejmosás utján Dr. Reiter Oszkárné. KOZMETIKAI ÜZENETEK. Előfizető: Végezze arcápolását a kapott utasí­tások szerint és igy bőre még szebb és még egészségesebb lesz. Makó. Cimére levélben válaszoltunk. S. Margit. A mitesszerek és a pattanások a zsí­ros bőrnek a következményei, ami nagyon sok­szor a bőr helytelen ápolására vezethető vissza. Kétségbeesett. Lehet rajta segíteni. A szőrszá­lakat el lehet távolítani véglegesen, nyom nélkül diatermiás és elektrolitikus kezeléssel. N. N. Könnyen felszívódó zsíroskrémet használ­jon, púder alá pedig krémpótlót krém helyett. Fiatal asszony. Manapság már nem igen hasz­nálnak kőruzst, hanem krémruzst A divatos szín a mandarin. Emma. Az ön arcának speciális összetételű der kell. * Parcellázás. A Kecskemét—Lajosmizse—Budapest ny. u. u. vasuli vonal mentén Kisnyir állomás mellett 33 kint. hold jelenleg nagyobbrészt tölggyel er­dősült, Kecskemét th. város tulajdonát képező terület cca 1 kat. holdas parcellákban eladásra kerül. Az egyes parcellák erdővel, vagy anél­kül vásárolhatók. Az eladás nyilvános szóbeli árverés utján történik. A parcellák a helyszí­nen megtekinthetők. Az állomás melletti erdő­altiszti laknál félvilágositátesal és útbaigazí­tással szolgálnak. Az állomáson posta és tele­fon. Részletes felviágositást, tájékoztatást, tér­képet (esetleg levélben 40 fi 11 postabélyeg be­küldése mellett) a városi erdőhivatal, Kecske­mét (Városháza) ad. El

Next

/
Thumbnails
Contents