Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-14 / 207. szám

1955 szeptember 14. DÉIMAGYARORSZAG 3 ALFÖLDI IPAR E S KERESKEDELEM 22 ezer pengős költséggel felépül a Valéria-téren a paprikaárucsarnok A munkaidő és a munkabérek rendezése, a részletüzletek szabályozása, a fa forgalom korlátozásának megszüntetése és egyéb fontos kérdések a kamara pénteki teljes ülésén A kereskedelmi és Iparkamara köszönete a szegedi szabadtéri játékok uttórö munkájáért és nagy eredményeiért (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken délelőtt tartotta a szegedi kereskedelmi és iparkamara teljes ülését a tagok élénk részvétele mellett. Vértes Miksa elnöki megnyitójában a közgazdaság ujabb jelenségeiről számolt be. Elsősorban megemlítette, hogy legutóbb kettéválasztották a kereskedelmi és> iparügyi minisztériumot, a kamara az újonnan kinevezett minisztereket hivatalbalépésük alkalmával üdvözölte. Ezután a gazdasági helyzetről számolt be. — A gazdasági helyzet különösebb javulásáról — sajnos — nem adhatok számot —, mondotta. De meg kell ugyanekkor állapitanom azt is, hogy en a körülmény nemcsak az országunkban tapasztalható, har.em a nemzetközi politikai helyzetben beállott feszültség folytán a világ minden részében. Bíznunk kell azonban a nemzetközi feszültség enyhülésében, mely a gazdasági heiyzc: javulását eredményezheti. — A közgazdasági élet jelentős eredménye — mondotta tovább az elnök —, az Országé? Hitelügyi Tanácsnak az az intézkedése, mely a kamatláb leszállítása alkalmával újból szabályozta a betétek után a pénzintézetek által fizetendő legnagyobb kamat rcérvét. E rendelkezés oéíszerüsége elvitathatatlan; amellett meg kell állapitanom azt is, hogy a tőkeerős és jónevü intézeteink mindenkor igyekeztek a tőke elhelyezését kereső közönség és az intézetek között fennálló érdekközösség megszilárdítására. — Sajnálatosan kell megáílapitani, hogy a Szegeden már halaszthatatlanul szükségessé vált OTI-székházépités nemcsak hogy nem valósult meg, de az újból és újból történő érthetetlen elodázgatusokkal teljesen bizonytalan az építkezés közeli megindítása. Ez a körülmény annál sajnálatosabb, mert köztudomású. hogy évekkel ezelőtt már hivatalos megállapítást is nyert, hogy a jelenlegi székházban az ügyvitel mellett az orvosi rendelések zavartalan lebonyolítása tekintetében a legsúlyosabb kivánni valók merültek fel. Kamaránk részéről megraga dunk minden alkalmat, hogy az építkezés minél előbbi megindítását szorgalmazzuk. — Jelentős eredményként számolok bc arról is — folytatta Vértes elnök —, hogy e héten megtörtént a nemzetközi autóut megnyitása. Köztudomásu, hogy minő mesterkedések akarták megakadályozni, hogy az ut Szegedet elkerülje. Felmérhetetlen tehát az a körülmény, mely a valóságban is azt eredményezte, hogy a nemzetközi autóut Szegedet érinti. — Talán első helyen kellett volna megemlékeznem: & Szegedi Szabadtéri Játékok megrendezéséről — mondotta az elnök. Törekvő és különböző akadályoktól vissza nem riadó és amellett városunk tiszta szeretetétől fűtött férfink immár harmadízben rendezik meg a Szegedi Szabadtéri Játékokat, amelyek növekvő idegenforgal n>at jelentenek, amellett, hogy városunk jóhirét n világ minden tája felé hirdetik. E helyről mondok a vezetésem alatt álló kereskedelmi és ipari érdekeltség nevében hálás köszönetet mindazoknak, akik a Szegedi Szabadtéri Játékok úttörő munkáját végezték és végzik. Kamaránk a maga részéről mindent el fog követni, hogy a játékok jövőbeni megrendezése is lehetővé tétessék. (Lelkes éljenzés és taps.) Bejelentette ezután Vértes elnök, hogy Battonya, Mezőberény, Mindszent és Szarvas ipartestületei 50 éves fennállásukat ünnepelték. Ugyancsak megemlékezett arról is, hogy a szegedi ipartestület október hó folyamán ünnepli fennállásának 50. éves évfordulóját. Bejelentette Vértes elnök, hogy a jövő év folyamán a Vidéki Kereskedelmi Testületek Országos Kongresszusukat Szegeden tartják meg és a kongresszus rendezésében a kamara vezető szerepet óhait a maga számára biztosítani. Ezután igy folytatta beszámolóját a kamara elnöke: — A kamara belső adminisztrációs ügyeiről emlékezvén meg. meg kell állapitanom, hogy kamarai illetékbevételíittikben bizonyos visszaesés észlelhető, amennyiben auensztus végéig mintegy 10.000 pengővel kevesel>h illeték folyt be. mint a ntult év urvaneren időnontiáig. — Nem lenne teljes elnöki előterjesztésem, ha meg nem emlékezném azokról a Jelenségekről, amelvek különösen az iparosok pazdasági helyzetét érintik súlyosan. E helyen íegfőképen a kontárkodás és az árrombolás sr.játos megnyilvánulásaira gondolok. Kamaránk" a maga részéről minden elkövet, hogy ezek a tünetek a törvények állal szabott korlátok közé. szoríttassanak. A részletes elnöki jelentést a teljes üíés egyhangúlag tudomásul vette. Dr. Pl-skó András titkár a legutóbbi kereskedelmi és iparügyi miniszteri rendeleteket ismertette. Bástyái Holtzer Tivadar az elnöki jelentés kapcsán felhívta a kamarái, hogy iuditson akciót a tran'-kontinentális autóut kapcsán szárnbajöhető rossz szegedi uccaburkolatok kijavítása érdekéién. Nyilas András (Békéscsaba) a munkaidő és n munkabérek szabályozását valamennyi szakmára kéri kitérjeszíeui, illetve ilyen értelmű felterjesztés elküldését javasolja a kereskedelmi miniszterhez. Dr. Kertész Béla súlyos problémának tartja a munkaidő és munkabérek szabályozásának kiterjesztését. A maga részéről is fontosnak tartja ezt, de azt javasolja, hogy előzetesen szakmaközi értekezleten lártjyullassa le a kamara ezt a kérdést. Vörös József kifejtette, hogy általános iparosügy a munkaidő és a munkabérek szabályozása és javasolja, hogy annak érdekében irjon fel a kamara a kormányhoz. Rainer Károly a főváros és a vidék közti differenciákra mutatott rá a munkabér és munkaidő szabályozásával kapcsom latban. Joanovics Ferenc (Csongrád), Simon Sán* dor (Hódmezővásárhely) felszólalása után Vértes elnök azzal zárta le a vitát, hogy a kamara a szegedi ipartestület álláspontját teszi magáévá a munkaidő és munkabérek szabályozásánál. Az ipartestület szükségesnek tartja, hogy a szabályozást — amelyet az asztalosiparban már végrehajtottak — mlamennyi iparágra terjesszék ki. Simon Sándor (Hódmezővásárhely) a vásárhelyi ipartestület autonómiájának visszaállításáról beszélt és azt mondotta, hogy amióta visszaállították az ipartestület önkormányzatát, azóta ott a törvénytelenségek sorozatát követték el. Kifogásolja, hogy közgyűlési jóváhagyás nélkül öszszeállitott költségvetés nélkül dolgozik a vásárhelyi ipartestület és a határozatképesség megállapítása nélkül tartanak fontos üléseket. Varga Mihály külön szakmai értekezlet összehívását sürgeti a munkabér és munkaidő szabályozásánál. Barát István (Gyula) felszólalása után Körmendy Mátyás osztályéLnök kifejtette, hogy a munkaberek szabályozását külön kell választani a munkaidő szabályozásától. Vértes Miksa elnök reflektált a felszólalásokra és kifejtette, hogy a kamara az ip ír testületen keresztül felhívja az ipari szakmákat a munkabérek rendezésére. Válaszolt az elnök Simon Sándornak ís a vásárhelyi ipartestület működését kritizáló felszólalására és kifejtette, nem hiszi, bogy törvénysértést kövessen el az ipartestület, mert hiszen a hatóság felügyelete alatt működik. Dr. Tonelli Sándor a főtitkári jelentést ismertette. Bejelentette, hogy a kereskedelmi miniszter változtatás nélkül jóváhagyta a kamara zárszámadását. Beszámolt arról, hogy a kamara elkészítette az 1914. és 1935. évi árak összehasonlító kimutatását. Dr. Cserzy Mihály titkár a részletüzletek szabályozására vonatkozó miniszteri rendelet-tervezetet ismertette. Az előterjesztéshez Korda Jenő szólt hozzá és többféle propoziciót ajánlott. Dr. Blantz Jenő (Orosháza) azt ajánlotta, hogy a részletüzletek ügyét külön tárgyalja le a teljes ülés. Bástyái Holtzer Tivadar hangoztatta, hogy a részletüzJeteket nem szabályozza külön jogügylet. A teljes ülés elhatározta, hogy rövidesen külön értekezleten foglalkozik a részletüzletek szabályozásával. Dr. Landesberg Jenő ügyvezető-titkár azokról az intézkedésekről számolt be, amelyek a kisipari árrombolás megakadályozását célozzák. A kamara minden módot megragad arra, hogy reálisan kalkuláló iparosok érdekeit az árrombolókkal szemben megvédje. Dr. Landesberg ismertette ezután a cég- és cimfestőipar iparjogi helyzetének szabályozását és a cégtáblák hatósági ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket. A kamara felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez és azt kérte, hogy ne ragaszkodjon a rendelet szigorú végrehajtásához, hanem a cégtáblák kicserélésére adjon hosszabb határidőt cs egyezzen bele abba, hogy a kereskedők és iparosok a mostani szabálytalannak talált cégtáblák alatt tüntethessék fel ideiglenesen vezeték- és keresztnevüket. Dr. Tonelli Sándor főtitkár beszámolt arról, hogy a kamara a paprikaárucsamoK felállítását szorgalmazza a hatóságnál. A fedett