Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-14 / 207. szám

6 OÉLMAGYÁR ORSZÁG 1955 szeptember 14. la. kőris hasábfa olcsó áron Nemzeti hitelintézet uszályáról azonnal átvehető. Megrendelések a bankban, Széchenyi tör 3, ss&m. w csarnokot a Valéria-téren állítják fel 22.000 pengős költséggel. A csarnokban a busárasok részére fülkék lesznek és ebből, valamint a helypénzekből 4500 pengő többletbevétele lehet a városnak. Így őt éven át a csarnok felállításának költs-ége megtérülne a városnak. A csarnok felállítására rövidesen sor kerül. Az ipari mintamühelyek felállításéról dr. Cterzy titkár referált. Bejelentette, bogy a kamara kerületében több helyen állítanak fel ipari mintamühelyeket. Szegeden előreláthatólag az asztalosipari törzshelyet állítják fel. 1 Ax indítványokat tárgyalta wután a teljes ülés. trüz Béla a fakereskedelmi korlátozások megszüntetése érdekében felterjesztés elküldését javasolta. Kifejtette felszólalásában, hogy nincs szükség a korlátozásokra, mert tönkremegy a nagykereskedő és 9 kiskereskedő egyaránt. A korlátozások súlyos terhet jelentenek a fakereskedőkre — mondotta Iritz —, szüntessék be a kartel működését és szabadítsák végre fel a kereskedelmet. Lendvai Sándor a Faforgalmi működését ismertette. Kifejtette, nincs mód arra. hogy a Faí'orgalmit feloszlassák. Helyette fontosnak tartaná, ba a Faforgalmi koncesszióját 1937 után nem hosszabbitanák rme^. A teljes ülés Vértes elnök javaslatára hozzájárult ahhoz, hogy a tűzifa belföldi forgalmát korlálozq eljárások megszüntetését kéri a kormánytól. Fenyő Mátyás a hitelezők jogainak az ár veréseknél való érvényesítése tárgyában nyújtott be indítványt. A kamara az inditvány értelmében felterjesztésben kéri a kereskedelmi minisztert, hogy a közadókezelésre vonatkozó ő-sze^llitá-t oly irányban módosítsa, hogy az üzletek árverezésének a kitűzését a helyi lapokban is kőtelezően hirdessék meg. Dr. Salgá Sándor két indítványt nyújtott be. Az egyikben javasolta, hogy a kamara ismételten tiltakozzék a kereskedelmi miniszternél a gyakori budapesti utazási kedvezmények rendszere ellen. Másik indítványában kifogásolta, hogy ujabban az ügynökök megjelennek a közb.v-italokb-m, üzletkötéseket csináluak és egyes hivatalok vállalják a havonkénti levonásokat is. A kamara felhívja a hivatalok vezetőit, hogy tiltsák el ezt a kereskedelemre nézve káros szokás meghonosítását. Női divat csíkos esernyők j?Ö5 12 részes p 0 I 1 * |< P 7.60 Te*tv*rekna| Négyezer pengős útjavítás bonyodalmai Szegedi kövezőmester ajánlata volí a legolcsóbb, mégsem őt bízták meg a munkával — Zsurkán József háborúskodása Budafok városával (A Délmagyarország munkatársától.) Budafok polgármestere júniusban versenytárgyalást hirdetett utburkolat javításra. A közel 4 ezer pengőt kitevő munkára kilencen pályáztak, köztük Zsurkán József szegedi kövezőmester Is. Az a jánlatok a következők voltak: Zsurkán József. Szeged .'1646.80 pengő Kurucz Imre, Esztergom 3894.— pengő Szabó József, Debrecen 4132.20 pengő Márton Lajos, Karcag 4660.20 pengő Fillipinyi János, Békéscsaba 4707.— pengő Husz István, Mohács 1902.16 pengő Amon Antal, Budapest 5682.— pengő Wiokler János, Budafok 6285.— pengő Schaffer Károly, Budapest 6690.— pengő A kilenc a jánlat közül Zsurkán József ajánlata volt a legolcsóbb és a versenytárgyalás megtartása után a szegedi kövezőmester biztosra vette, hogy ót fogják megbizDi a vállalkozással A vállalatbaadás helyett azonban Budafok polgármestere felhívta Zsurkán Józsefet, hogy 5 napon belül igazolja megbízhatóságát valamely város, vagy közület bizonyítványával. Azután még következőket tartalmazza a polgármesteri átirat: — Miután kiskő és terméskő kövezésre tett ajánlatának egységára az itt érvényben lévő anyagárak és munkabérek figyelembevételével nem látszik reálisnak, adjon errenézve árelemzést, mert a munkafeltételek 17. pontjához (helybeli munkások és fuvarosok alkalmazása, a budapestinél nem magasabb bérek esetében) minden esetben ragaszkodom. Felsorolja a polgármesteri átirat azt is, hogy Budafokon napi 9 órai munkaidő mellett egy helyi kövezősegéd órabére l pengőben van megállapítva, a napszámosé pedig 35--38 fillér. Külön közli még az akkordárakat is és a fuvarozás költségét. Mindezek után Budafok polgármestere felhívta Zsurkán Józsefet, nyilatkozzék atekiotetben, hogy a fenti munkabérek ismerete után benyújtott ajánlatát továbbra is fenntartja-e? A felhívásra azonnal válaszolt Zsutltáu József és csatolta a szegedi mérnöki hivatal által kiállított megbízhatósági igazolványt. Jelezte még, hogyha ez nem vohia megfelelő, ugy Szentes Debrecen. Zalaegerszeg, Szombathely, | Veszprém államépitészeti hivatalai, továbbá a Máv. szegedi üzletvezetősége is szolgálhatnak reávonatkozó megbízható igazolásokkal. Ezenkívül Zsurkán József elszámolást csatolt arról, hogy milyen munkabérek vannak érvényben és miért tudott a kilenc ajánlat között a legolcsóbb és mégis reális lepni. Ezckután a szegedi kövezőmester biztos volt abban, hogy Budafok őt bizza meg a munká val. Nagy volt azonban a meglepetése, amikor értesült a véghatározatról, amely arról szólt, hogy a kövezési munkálatok elvégzésével Amon Antal budapesti és Winkler János budafoki vállalkozókat bizták meg. A határozat megállapítja, hogy a két vállalkozó 5785 pengőért vállalta el a munkát. 2138 pengővel drágább áron, mint amennyiért Zsurkán József vállalkozott a munkára. A véghatározat indokolása szerint Zsurkán József ajánlatát azért nem vehették figyelembe, mert „egységára valószínűtlenül (irreálisan) tulalacsonyak és helybeli kövezősegédek ' alkalmazását nem vállalja, holott ezt a verj senytárgyalási és a munkafeltételek 17 pontI ja kötelezően előírja." Zsurkán József a .polgármesteri határozatot megfellebbezte Pestmegye alispáujához. Megírta ebben, hogy az omminózus t7-ik pont csak a segédmunkásokra és a fuvarosokra értendő, mert minden kövezőmesternek megvannak a megbízható segédei. Megjegyzi még Zsurkán, hogy a versenytárgyalási hirdetményben is helybeli munkások, nem pedig kövezősegédek alkalmazásáról volt szó. Ami pedig a munka és akkordbéreket illeti azt Budafok polgármesteri hivatala jóval a versenvtárgyalás kiírása után közölte vele és azok sokkal felülmúlják az országos viszonylatban érvényes béreket. De egyébként is a versenytárgyalás során, a kiírási műveletben kellett volua közölni, hogy milyen bérek fizetését követeli meg Budafok városa a munkálatoknál. Mindezek alapján a véghatározat megsemmisítéséi kéri a szegedi kövezőmester pestmegye alispánjától és azt, hogy ót bizza meg az útjavítással. A vármegyei *Iispán nemrég döntött a fellebbezésről "és azt elutasította. Az indokolás megállapítja, hogy Zsurkán József a Budafokon szokásos ás Budafok polgármestere áftal hivatalosan igazolt munkabéreknél kevesebbet és hosszabb munkaidőt vett számításba." Zsurkán József most elhatározta, hogy az alispán döntését megfellebbezi a belügyminiszterhez. A szolnoki iparosok és ipartestületi vezetőség életképességét mutatja az, hogy a még 1933-ban kidolgozott és az Ipartestületek Országos Közpoptjához benyújtott iparosnyugdij tervezetüket most visszakérték és a legnagyobb lelkesedéssel megalakították a helyi önálló iparos nyugdíj intézményt Ezek az iparosok átlátták azt, hogy ha aa 1POK kezében hagyják a tervezetüket és várják annak országos megvalósítását, akkor a legfiatalabb iparosból is már kiöregedett menházlakó lesz, de az iparo&nyugd íjról és tervezeteiről a derék vezetőség csak tanulmányi előadásokat fog még akkor is tartani. A szegedi megmozdulás nem ujkeletü; két esztendeje már, hogy az 1POK tizenegy tervezete közül kettő az envém és az is ott fekszik, mint a többi. Már a gondolat és tervezet felvetésénél aggodalmamat fejeztem ki, hogy egy elég erős alapokon nyugvó üzletágnak az az önálló nyugdíjintézmény sérelmes lesz és üzletcsonkitást lát benne. Az önérzetes és öntudatos iparos, aki nyílott szemmel figyeli az eseményeket, átlát, mert át kell. hogy lásson minden kulisszatitkon és kell, hogy tiltakozzék az ellen, hogy ennek az iparos társadalmi rétegnek egy bizonyos üzletág üzletpolitikája miatt egy nemzedéken át a koldusbot, a nyomor és menház legyenek a kilátásai 30—40 esztendei becsületes, adófizető, nemzetfenntartó munkálkodás után. E társadalmi réteg fiatalabb tagjainak csak a nélkülözés és a nyomorúság jutott ki osztályvészül, mióta megszületett, mert az 1914 óta tartó folytonos világégés alatt nevelkedett fel. majd csak minden támasz nélkül. Ez a küzdelmes élettel telitett fiatalság, melyben önérzet is van, most már nem fogja tűrni a mostohagyereknek kijutó bánásmódot, nem fqg tűrni semmiféle üzleti politikát, mellyel a legszociálisabb ügyét elgáncsolni igyekeznek. Üdv Szolnoknak és Szolnok minden iparosának. akik bátor megmozdulásukkal megtörték a jeget és ezen jégtörés után a teljes jégzajlásnak kell bekövetkeznie, mely elsöpri majd az iparosnyugdij összes gáncsvetóit. A vasárnapi nyíregyházi iparos-kongreszszuson az IPOK vezetősége bizonyára megint ismertetni fogja a nyugdijmozgalmat és mini ezelőtt négy esztendővel, most is majd várakozásra és türelemre kéri az iparosságot Most Szegeden a sor; most Szeged fog megmozdulni az iparosnyugdij ügyben, amikor minűen iparosnak fel kell sorakoznia, ha hívó szót kap és mint egy embernek kell követelnie, a nyugdíjintézmény legsürgősebb felállítását, amikor meg fogják látni hogy ki a gáncsvető és ki az, aki nem akar ja és ki az, akit el kell söpörni az útból. Stefándel Károly. Versenytárgyalási hirek Békés község elöljárósága az építendő polgári leányiskola tornaterem, szolgalakás és a kapcsolatos helyiségek föld, kőműves, elhelyező, beton, vas, vasbeton, ács, tetőfedő és bádogos munkálataira hirdet versenytárgyalást, szeptember 1*ikl lejárattal. A szentesi államépitészeti hivatal a sjentes— mindszenti közutnak aszlaltzuaalékszőnyeggel való bevonási és ezzel kapcsolatos munkálatokra hirdet áriejtést, szeptember 20/-iki lejáratul. Békéscsaba utburkolási munkálatokra hirdet versenytárgyalást szeptember W-iü lejárattal. A kiskunhalasi közkórház 500 q. szén szállítására hirdet Ten^iyUrgjcalÁst, szeptember XMki lejárattal A bajnj kozkórbaa 3000 mázsa hazai szé« ás 9W0 téjfesszén szalHl;Wira binlet versenytárgyalást szeptember 'i^iki lejárattal.