Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-12 / 205. szám

19*55 Szeptember T2: DfEMAGYARORSZAG Ötvennel felemelték a jogi karon felvehető diákok számát (A Délmagyarország munkatársától.) Mint jelentettük, még a mult héten döntöttek a szegedi egyetem jogi karán a felvételekről. A kultusz* miniszter engedélye alapján a legnépesebb fakultásra ar idén mindössze 120 elsőéves hallgatót lehetett felvenni. Ezzel szemben 270-sn kérték felvételüket, úgyhogy 150 áiákot el kellett -Misitahi. — A döntés után a jogi fakultás előterjesztést! fertt az egyetem rektorának, hogy a kultuszminisztertől kérje a felvehető hallgatók létszámának felemelését. Ez szombaton megtörtént, spnonkivül küldtek el a felterjesztést a kultuszminisztériumba. Szerdán délelőtt megérkezett az egyetemhez • kultuszminiszter válasza, amely szerint ötvennel több elsőéves hallgató vehető még fel az egyetemre. A jogi kanon a közeli napokban döntenek az ptren hallgató felvételéről. Háromhónapi fogház holyett * felmentés (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes per nyert befejezést szerdán a törvényszék Habermann-tenác&a. előtt. Az ügyészség ugyanis vádat emelt Ur György, a » Közérdek* cimü lap felelős szerkesztője ellen csalás cimén, mert a kp részere az ügynökök hangzatos Ígéretekkel gyűjtöttek előfizetőket. Az Ur György ellen indított pert még május hónapban tárgyalta a szegedi járásbíróságon dr. Lázár Ferenc járásbiró. Ür György a tárgyaláson előadta, hogy »Közérdekcimü lapját 1932 január elsején bérbeadta Szabó József budapesti lakosnak, aki, mint a Hadikölcsönjegyzők Országos Pártjának főtitkárja, a lapot a hadikölesöntulajdonosok érdekeinek szolgálatába állította és részint körlevelek, részint ügynökök utján gyűjtötte az előfizetőket. Szegeden és környékén Tölgyesi János gyűjtött a lap részére előfizetőket és éppen ezért kérte Szabó Tölgyesi János ós még több tanú kihallgatását. Lázár Ferenc Ur György bizonyítási indítványát elutasította és Ur Györgyöt egyrendbeli folytatólagosan elkövetett csalás vétségében, mondotta ki bűnösnek és ezért háromhónapi fogházra, valamint háromévi hivatalvesztésre itélte. Fellebbezés folytán szerdán délelőtt került az úgy a törvényszék Habermann-tanácsa elé. Berze Árpád törvényszéki bíró referálásáa után dr. Balázs Sándor ügyész kérte a bíróságot, hogy változtassa meg a járásbíróság ítéletét és 4 rendbeli csalás vétségében mondja ki bűnösnek Ur Györgyöt, mig dr. Fischer Ferenc védő arra kérte á törvényszéket, hogy hallgassa kí a vádlott áltat lejelentett tanukat és mentse fel Ur Györgyöt' a csalás vádja alól. A törvényszék rövid tanácskozás után kihirdette ítéletét, amely szerint a járásbíróság ítéletét megváltoztatva, Űr Györgyöt a csalás vádja alól bűncselekmény hiánya miatt felmentette. Az ügyész és védő az ítéletben megnyugodtak és igy Ur György felmentése jogerős lett. Már a gyermekeknek is ODOL fogpéppel kell fogaikat ápolni. Az ODOL fogpép megőrzi a fogak szépségét és egészségét Kis tubus Óriás tubua A vidéki pénzpiac és a kamatleszállítás Szeged gazdasági életének vezetői a vidéki pénzintézetek által fizeti iiető magasabb betétkamatokról »A v'dékl takarékpénztáraknál elhelyezett pénzek kizárólag a vidékgazdasági életet szolgáliák* — »A fcvárosi intézeteknek ui elhatározásokra kell jutni a visszleszámitolási kamat kérdésében* GARGOYLE MOBILOIL kimérve megbízható betxeexéol forrás RUH VILMOS Mikszáth Kálmán ucca 9. (Paprikapiac sarok.) (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentette 1 a Délmagyarország, hogy az Országos Hitelügyi I Tanács a kamatláb leszállításával kapcsolatban újból szabályozta a betétek után a pénzintézelek által fizetendő legnagyobb kamat mérvét. A betétek után fizetendő kamatok legmagasabh határát félszázalékkal szállította lejjebb a Hilelügyi Tanács, azzal az utasítással, hogy a vidéki önálló pénzintézetek félszázai éli kat több kamatot fizethetnek, mint a fővárosi intézetek vidéki fiókjai és egy százalélikal többet, mint a fővárosban lévő pénzintézeteik. Ez az ujitás igen jelentős szerepet fog játszani a vidéki gazdasági életben. A nagyjelentőségű ujitás ügyében kérdést intéztünk Szeged gazdasági életének több vezetőjéhez. Kérdésünkre a következő válaszokat kaptuk: Kozma Ferenc kormányfötanácsos, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár vezérigazgatója kérdésünkre a következőket mondotta: — A Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatlábát augusztus 29-én 4 százalékra szállította le, ami pénzügyi szempontból igen jelentős és érdekes esemény. A leszállítást szigorúan vett pénzügyi szempontok nem indokolták, mert sem a belső igen hiányos tőkeképződésből, sem pedig a külföld igen olcsó pénz, vagy hosszúlejáratú áruhitelezéséből, illetve importjából nem keletkeztek nálunk olyan belső pénzek, amelyek a korábbi 4 és fél százalékos bankkamatlábnak komoly konkurrenciát csináltak volna s a Nemzeti Banknak attói kellett volna félnie, hogy váltótárcája — fő jövedelmi forrása — a teljes visszafizetés folytán megszűnik. — Igen érdekes a 4 százalékra történt bankkamatláb leszállítása azért is, mert a hozzánk közel fekvő országokban, u. m. Szófiában 6 százalék, Belgrádban 5, Varsóban 5, Bukarestben 4 és fél, Wienben 3 és fél, Prágában 3 és fél százalék a hivatalos bankkamatláb. Ausztria és Csehszíovákia nem hasonlítható össze velünk, mert ezek népe igen takarékos, ezek ipari országok s a belső tőkeképződés ezekben igen jelentős. Kétségtelen, hogy a Magyar Nemzeti Bank vezetőségét az elhatározásnál kizárólag az a jószándék vezette, hogy a bankkamnttáhloszáHitíüiqal n gazdasági életen — az adósokon — segítsen, ha már a kormányzat az adó és egyMi közterhek leszállításával segíteni nem tud. ha már a rossz termés szerencsétlensége is reánk zudult — Kétségtelen, hogy a Nemzeti Bank vezetősé. ge előtt a 4 százalékos hivatalos kamattétel megállapításával az a fontos szempont is lebeghetett, bogy a banki hiteltőke olcsóbbitásával a vállalkozási kedvet is felébressze, az elernyedt gazdasági életbe friss optimizmust s fiatalos akaraterőt vigyen bele. Ezt igazolják azok a fellenditéssi hitelek is, amelyek a vidéki takarékpénztárak utján a jogosult hiteligények kielégítésére a közönség rendelkezésére állanak. — A 4 százalékos hankkamatláb utoljára 1914. márciustól julius 27-ig volt érvényben s azóta megértünk már 18, 12, 11, 9, 8, 7 százalékos jegybanki hivataíos kamatlábakat is. Régebben 1911ben, 1908-ban, 1906-ban volt 4 százalékos hivatalos kamatláb. A Nemzeti Bank kamatmérséklésének folyamányaként az Országos Hitelügyi Tanács augusztus 31-én a birói uton érvényesíthető legmagasabb kamattételt vidéki pénzintézeteknél 7 és fél százalékban, mig a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó budapesti pénzintézeteknél 7 százalékban állapította meg. A Nemzeti Bank kamatlábának 4 százalékra történt leszállítása folytán az Országos Hitelügyi Tanács természetszerűleg a takarékbetétek után fizethető kamatlábat ís leszállította, még pedig olyan módon, hogy a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó budapesti pénzintézetek a náluk elhelyezett betétek után háromhavi lekötéssel 3 és fél százalékot, a lekötés nélküli betétek után pedig évi 2.75 százalék kamatot fizethetnek. A vidéki takarékpénztárak 1 százalékkal magasabb kamatot fizethetnek, mint az I. kuriabeli budapesti intézetek 9 fél százalékkal magasabb kamatot adhatnak, mint az I. kuriabeli budapesti intézetek vidéki fiókjai. — Nekünk, vidéki takarékpénztáraknak — folytatta Kozma vezérigazgató —, a hivatalos kamatláb leszállításából hasznunk nem lehet. Adósainktól már régóta a megengedettnél kevesebb kamatot szedünk, annak dacára, hogy hitelezőinknek csak részben fizetünk kevesebb kamatot, mert hiszen a betétek után fizetendő kamatokat mi nem akarjuk megfelelően leszállítani. Mi akarjuk, hogy betéteseink a viszonyoknak megfelelő rendes kamatot kapjanak, akarjuk, hogy a vidéken a tőkeképződés ilyen módon elösegittessék, a nemzeti mobil vagyon tövekedjen, mert belföldi tőkeképződés és lölrék nélkül nincs nemzeti gazdasági élet s nagy gyengeségi bizonyítvány hazánkra az, hojty a külföldön