Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-12 / 205. szám

Iskolai Idényre "S&XS^t!^ fm Testtférehnei kell a magyar gazdasági életet lehetővé tevő mobil tőkékért házalnunk. Mi hisszük, hogy a vidéki tőkés közönség méltányolni fogja a vidéki takarékpénztárak azon állásfoglalását, hogy a betelek ntán fél százalékkal magasabb kamatot fizetnek, mint a budapesti bankok- Ha ezen magasabb kamattételnek az íesz az eredménye, hogy jelentős vidéki tőkék kerülnek a vidéki takarékpénztárakhoz, hogy ennek elsősorban a vidéki adós közönség fogja hasznát látni, mert a vidéki intézetek oleeóbb&n tudnak hitelezni és jobban tudnak minden vidéki vállalkozást pénzael ellátni. *A vidéki takarékpénztár kizárólag a vidéké. Ennek vidékiek a részvényesei, betevői, adósai — s ezek tulajdonképen egy nagy családot alkotnak. A vidéki takarékpénztárnál eléhelyezett pénzek kizárólag a vidéki gazdasági életet szolgálják s a vidéki pénzintézetek a vidék fejlődéséért, a vidéki családok boldogulásáért, szóval a vidék népéért dolgoznak— Igaz, hogy a Nemzeti banki hitel 4 százalékos — azonban a legtöbb vidéki takarékpénztárnál dolgozó tőkének csak igen elenyésző kis része 4 százalékos Nemzeti banki pénz. A Nemzeti Bank ngyanis korlátolt hitelkereteket állapit meg s az erős pozíciója vidéki pénzintézetek különösen nehéz viszonyok között még ezen hitelkereteket sem használhatják ki, mert sok mindennel számolva, a Nemzeti Bankot, mint mindenkor megbízható hitelforrást, — vas tartalékként — tartják. A vidéki pénzintézetek s az egész magyar vidéki társadalom legnagyobb érdeke az lenne, ha a vidéki pénzintézet s a fővárosi intézetek közötti üzleti viszonylatban megszabott kamattételek alapos revízió alá vétetnének. — A vidéki adós pénzintézet ma a 4 százalékos bamkkamatláb idején a hitelező budapesti banknak a valamikor bőségesen kínált visszleszámitolási hitelért 4.7 százalék—5.2 százalék kamatot fizet. 0.7 százalék—1-2 százalék haszonkulcs a visszleszámitolási üzletben a ba.nkzárlat előtt D63D volt, legalább az elsőrendű vidéki intézetek Ilyen haszonkulcsot nem voltak kénytelenek fizetni Ha a fenti kamattételekhez hozzászámítjuk a postaköltségeket, a lebonyolítással járó kamatveszteségeket, az adókat, az üzleti rezsiket, akkor megállapíthatjuk, hogy ez a pénz közel 7 szá•alékba kerül. Hogyan lehet ilyen pénzből ugy hitelezni, hogy a kockázatot vállaló s a vidéki adminisztrációt végző intézet, valamint az adós ezzel a maf világban még hasznot is tudjon magának szerezni. Pedig minden hitelnyújtás és igénybevevés o»ak akkor helyes és reális, ha az adós azzal többlethasznot produkál. — A magyar vidéki hitelszervezet kb. 1200 miiHó pengő összegű idegen vagyont kezel. Ebből a részvényesek pénze 127 millió pengő, a betétesek pénze 343 millió pengő, a visszleszámitolási hitelezők pénze — a Nemzeti Bankot és a Pénzközpontot Is beleszámítva — 709 millió pengő, egyéb pénzek 30 millió pengő. Ezen hatalmas pénzmenynyiség legnagyobb része, vagyis 1110 millió pengő váltó és egyéb kölcsönökben van a vidéken elhelyezve. Ezen számadatokból kétségtelen tebát, hogy a vidéki gazdasági élet jó, vagy rossz sorsa részben azon fordul meg, hogy a vidéki hitelintézetek mint adósok mit fizetnek a budapesti bankoknak a visszleszámitolási kamat cimén és mit szednek adósaiktól. Ez a „nervus rerum". Barátilag néhányszor tárgyaltam már budapesti nagy intézetek vezetőivel, hogy tegyék megfontolás tárgyává a visszleszámitolási kamattételeket, mert • mai 4.7—5.2 százalékos kamatok a mai rossz helyzetben fenn nem tarthatók. Véleményem szerint *z egész magyar adás társadalom érdekében a fővárosi intézeteknek uj elhatározásokra kell jutni. — Érdekes pénzügyi jelenség— fejezte be Kozma Ferenc —, a magyar pengő nagy szilárdsága és árinak emelkedése a külföldön, ami igen örvendetes s a takarékos, tőkés közönségre megnyugtatóba g hathat Azoknak lett igazik, akik bíztak a pengőben, mert ezek nemcsak megtartották, hanem lényegesen szaporították az időközi kamatokkal vagyonukat örömteljes az is, hogy nártjnk s hitelélet kezd megindulni. A hitelélet teljes kifejlődéséhez azonban kell, hoi»y visszatérjen « régi értelemben vett komoly becsület és tisztesség, az adott szó szentsége, a vállalt oblicó korrekt teljesítése, a kötött megállapodások kötelező ereje s az igazságos jogsegély. Komoly meggyőződésem az, hogy a magyar vidéki pénzintézetekre nagy feladat vár, az .ország gazdasági újjászervezése terén. A vidéki takarékpénztárak ezt a feladatot a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ vezetése melletti boldogan vállalják. Dr. Tonelli Sándor, a szegedi kereskedámi és iparkamara főtitkára a következő nyilatkozatot tette: — A kamatlAbleszáUitást « gazdasági élet csakis örömmel üdvözölheti, mert az elmuit esztendők folyamán a hitel viszonylagos drágasága volt az egyik akadálya a piac megélénkülésének. A kamatíábleszálJitással kapcsolatban » népszövetségi pénzügyi főbiztosnak az a megállapítása, hogy a pengő megszilárdulásának jeleit tapasztalja, kétségtelenül kedvezően Ítélendő meg az orezág szempontjából. Magától értetődóW, a kamatlábles záVitás önmagában a gazdasági élet megél énlcülés éhez még nem elegendő, mert a hitelezésnek nemcsak az az előfeltétele, hogy valaki az olcsó kamat miatt igénybe akarja venni a hitelt, hanem az is, hogy « hitelt nyújtónak legyen bizalma és vállaUtozzék pénzének ily módon való elhelyezésére. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Vadai-tanácsa szerdára tűzte ki Frank Dezső szegedi asztalossegéd nemze'gya lázási ügyének tárgyalását. Frank ismert alakja a szegedi uccáknak, nemrég azzal keltett feltűnést. hogy a Széchenyi téren levetkőzött és az ^Aldástbozó Tisza" szobra alatt meg akart fürödni s szándékában csak a rendőr akadályozta meg A főtárgyaláson nem jelent meg, mire a rendörségre telefonáltatott az elnök, hogy nyomban kerítsék elő a vádlottat. .Egy rendőr nemsokára meg is találta — a népkonyhán és előállította. A főtárgyalás derűs hangulatban folyt le. Frank Dezső bárom fejfedővel jelent még; egy sapkát és egy levitézlett rendőrcsákót a kezében tartott, egy keménykalap felsőrészét pedig a fején, mint valami fezt. Igy ebben a fezben állott a biróság elé és mereven szalutált az elnöknek, aki azonban levétette vele a sapkát. Botja is volt a vádlottnak, azonban a botot semmt szin alatt nem volt hajlandó kiadni a kezéből, mert mint mondotta, as muzeális értékkel bir... Személyi adatai felvételekor elmondotta, hogy foglalkozása asztnlossegéd, de már tiz esztendő óta nem dolgozik, abból él, amit itt-ott kap. Az volt ellene a vád, hogy a tavasszal az országzászló előtt tiszteletlenül viselkedett. A dolgot észrevette a szemközti slemi iskola ablakából az iskola igazgatója, rákiáltott, Frank gorombán visszakiáltott az igazgatónak. Nagy tömeg verődött össze, véletlenül arrament Gyólay László detektív, aki Frankot előállította. < Ai eínók megmagyarázta a vádlottnak, hogy — Hogy a vidéki intézetek magasabb be* téti kamatot fizetnek, iránt a fővárosiak, azlt természetes jelenségnek tartom. Ez védekezés a vidék részéről, nehogy a rendelkezésire álló pénzkészleteket tel jes egészében a főváros szívja felVértes Miksa, a 6zegedi kereskedelmi és iparkamara elnöke a Lő-» vetkezőket mondotta: — A tőkeerős és jónevü szegedi jntézetemkji mindenkor igyekeztek a tőkeelhelyezést bemtől közönség ás az intézetek, kőzött fennálló érdekközösség megszilárdítására. Ezt annál is inkább megtehették éa megteszik, mert, amint a*t m péblák is igazolják, a helyi közönség minden tekintetben megbízik a helyi intésetek üzleti gesztióiban és ezért mindenkor bizalommal keresik fel ezeket az intézeteket, amelyek a solyos és nehéz viszonyok között is mindenkor együtt éltek és éreztek városunkkal. Ezek az intésetek jól tudják, hogy csak arra as erőre támaszkodhatnak, amelyet a város gazdasági élete nyújthat számukra. Ennélfogva természetesnek találom, hogy a helyi intézetek a vidéki közönségnek többel nyújtanak, mert életlehetőségük kizárólag a vi« déki, illetve a helyi közönséggel van egybekötve. mivel van vádolva, majd megkérdezte, bogy Minősnek érzi-e magát. Frank azt felelte, hogy nem, mire az elnök részletesen megmagyarázta az országzászló jelentőségét. — Hát bűnösnek érzi-e magát most már? — kérdezte az elnök. — Hát ha ez igy van — felelte a vádlott —, akkor büntessenek meg. A bíróság ezután tanukat hallgatott ki, majd visszavonult határozathozatalra. Ugy határozott a biróság, hogy elrendeli a vádlott elmeállapotának megfigyelését. — Megértette ugy-e, hogy miről van szó? — fordult az elnök a vádlotthoz. — Megértettem kérem. — Orvosok fogják magét megvizsgálni, re» inélhetőleg nem fél tőle. Frank Dezső nem félt az orvosoktól, de nagyon haragudhat rájok, mert keményen kifakadt ellenük. — Vizsgáltak már engemet többször is kérem — mondotta. Feltettek egy nagy mérlegre, a mérleg billent ide is, oda is és mindig csak 55 kilót mutatott. Az orvosok kiveszik az emberek szivét... Amikor vége lett a tárgyalásnak, az elnök megkérdezte Frankot, hogy miért viseli a karima nélküli keménykalapot — Mert én török basa vagyok — vágta rá büszkén az asztalossegéd. — Csak az a török basa — oktatta mz elno* —. akinek nagy a hasa... — Bn pedig mégis térók basa vagyok — makacskodott Frank. Ki ia megyek a* atoante frontra... • jfc YW44 illatszertár és hBlgytodrászszalon )fLAU X zmu% megnyílik Széchenyi-tér t sz. alatt. meltott) Legmodernebb kenyelemmel berendezett hőlgyfodrászsalon. Bel- éti kfiL földi illatszerek, kozmetikai cikkek. Olcsó árak. Szíves pártfogást kir Klein Lilly és Horráth Htu Frank Dezső török basa nemzet gy a lázási ügye a bíróság etőtt A szerencsétlen ember aki meg akart fürödni a Széchenyi-téren — sapkában, rendőtcsákóban és keménykalapban állott a törvényszék elé