Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-30 / 194. szám

DÉLMAGYARORSZÁG MBOEP. ScerkMzlOtég: Somogyi ucca L em. Telelőn: Z3-33.. KlodólUvalal, kVIcMakVnjrriar «* Jegyiroda: Aradi ncca a. Telefon: 13-00. - Nyomda: Lfiw Lipót «cca 19. Telefon: 13-06. . Távirati ** taveidiai MlmaoraronzAo. Szeged. Zárt arányszám Valahogyan az igen tiszteletreméltó magyar ügyvédi kar Ezópusnak a királyt kérő békákról szóló meséjét juttatja az embernek békákról szóló meséjét juttatja nz embernek eszébe. A jó öreg Zeusz először egy gerendát dobott a mocsárba. A békák megijedtek, de aztán megszokták a gerendát, rája telepedtek, elégedetlenkedtek, hogy királyuk nem eleg szigora és ujabb királyt kértek, akitől okuk legyen félni és rettegni. Zeusz ekkor közéjük küldte királynak a gólyát. A gólya aztán rendet csinált a békék között. Megapasztotta a számukat és alaposan elvette a kedvüket a további panaszkodásoktól. Minden megbecsülés, minden együttérzés és az ügyvédség fontos szerepének minden elismerése mellett lehetetlen a példázatnak némi hasonlatosságát az ő esetükben felfedezni. Az ügyvédek addig kritizálták a régi ügyvédi rendtartást, addig magyarázták hiányosságait és különösen az ügyvédi pálya túlzsúfoltságára való hivatkozással addig követelték a létszám mesterséges korlátozását, hogy végül megkapták a kivánt korlátozást és megkapták az uj rendtartásit, amely csakugf/an — ellátja minden bajukat. A gerenda után az ügyvédek nem tudják, hogyan szabaduljanak meg az uj királytól. Az ügyvédek esete szimptomatikus, de szimptomatikus voltában egyúttal mélységesen tanulságos. Manapság egy. gazdasági világválság állapotában minden ° szakma és minden foglalkozási ág érzi, hogy kereseti viszonyai nagyon megnehezedtek. Ma a diploma megszerzése, a műhely, vagy a bolt megnyitása nem elégséf

es ahhoz, hogy a megélhetést is biztosítsa. íinden pályán százával és ezrével vannak, akik akarással és szorgalommal sem tudják a mindennapi betevő falatot maguk és családjuk számára megszerezni. A természetszerű ősi ösztön azt súgja e tapasztalatok láttára még a legmagasabb színvonalú foglalkozási ágak^ művelőinek is, hogy bár kevesebben volnának, akkor könnyebben tudnának megélni. Senki sem lehet mentes a sok az eszkimó és kevés a fóka elméletétől. Jönnek a javaslatok a létszám korlátozására, a zárt arányszámok felállítására és a viszonyok által adott kenyérmennyiségnek nagyobb darabokban való elosztására. A létszám előzetes megállapításának és korlátozásának minden foglalkozási ágban ez az igazi alapja. Viszont kétségtelen, hogy minden numerus clausus a kint rekedtekből emberi ogaikban való megrövidítés érzését váltja d. Aki nem jutott be a főiskolára, méltán kérdezheti, hogy miért éppen ő az, aki elől elzárják a lehetőséget, hogy mint ügyvéd, orvos, tanár, vagy mérnök keresse meg mindennapi kenyerét. Rendszerint a tudományos p á Jyák túlzsúfoltságának állandó hangoztatása szülte meg a numerus claususok legkülönbözőbb formáit és változatait. Hogy ezek gyakorlati keresztülvitelükben Mennyi gyönyörűséget szereztek a fiaik jövőjéről gondoskodni akaró apáknak és az e'helyezkedni akaró fiataloknak, arról ezúttal ne essék szó. Hagyjuk el még annak vitádat is, hogy lehet-e egyáltalában helyes a ?art arányszámnak bármely rendszere és nem hordia a véres igazságtalanságok csiráPéntek, 1935 augusztus 30. Ara tO fillér XI. évfolyam, 194. ját az emberek pályaválasztásának bármely mesterséges szabályozása magában. Csak a tényt állapítjuk meg: a zárt arányszám elvének a magasabb képesítést igénylő pályákon való alkalmazását igen sok kormányzati rendszer magáévá tette és gyakorolja. Megszabja a középiskolákba, de különösen az egyetemekre és más felsőbb oktatási intézetekbe felvehetők számát, sőt továbbmenőleg még az egyetemeken tul is korlátozza a diplomás pályákon való elhelyezkedés lehetőségét. Az ilyen rendezések nyomán felserkedő panaszokat és feljajdulásokat hivatalos nyilatkozatokban azzal a bölcs tanáccsal szokták elintézni, hogy az ifjúság menjen gyakorlati pályákra. Egyszóval a gyakorlati pályák vannak nyitva az ifjúság számára. Talán ezeken jobb az elhelyezkedés lehetősége és talán ezeken nincs meg az a törekvés, hogy a kapukat bezárják a sarkunkat taposó uj nemzedék előtt? Szó sincs róla. A kis madárkák ugy csipognak, ahogy az öreg madarak énekelnek. Éppen ma olvasunk egy iparos gyűlésről, amely határozati javaslatban mondotta ki, hogy követelni fogja az uj iparügyi minisztertől az egyes iparágakban a mesterré avathatok létszámának megállapítását. Ha már van iparügyi miniszter, tegyen is valamit az iparosok erdekében. Tudjuk azt is, hogy a kereskedők ELttEIZETtS: Havonta helyben 3.ZO, rldekea e* Sudapetten 3.SO, KUlfttldön ».40 pengd. — Egyes, Mám Ara hétköznap tO, va*Ar- é» Ünnepnap 19 1111. Hirdetések lelvéiele tarifa szerint. Meg|e* lenllc héttű kivételével naponta reggel. egyes szakmái azt követelik, hogy hosszabb átmeneti időre, esetleg két vagy három esztendőre függesszék fel az uj iparigazolványok kiadását. Az iparok egész sorában már megvan állapítva a felvehető inasok legmagasabb létszáma. Üzletek egész soránál hatósági elbírálástól függ, hogy egy uj üzlet megnyitása nem veszélyezteti-e a meglevők exisztenciáját s ettől az elbírálástól függ az iparigazolvány, vagy iparengedély kiadása. Senki sincsen, aki el ne ismerné, hogy a saját szempontjából ne volna igaza annak, aki csökkenteni akarja azoknak számát, akik neki versenyt támaszthatnak. Mindenkinek igaza van, de éppen azért senkinek sincsen igaza. Mert mi történik akkor, ha teljes következetességében kiépül az a rendszer, amely a jövő felé vezető utak elzárásával akarja a jelen társadalmának problémáit megoldani? Mi történik akkor, ha a megnyilatkozó kívánságoknak megfelelően valamennyi pályán és foglalkozási ágban meghatározzák azok számát, akik jogosítottak az illető mesterség gyakorlására? Mi történik azokkal, akiket mindegyik útról leszorítanak s akik mindenütt bezárt kapukra találnak? Útonálló legyen belőlük, vagy betörő? Ez az a kérdés, amelyre a zárt arányszámnak bármely apostola és hirdetője legelőször megfelelni tartozik. A belga Uivátyné halálos auiókaiasztvófája A király pillanatnyi vigyázatlansága idézte elő a tragédiát lugusztus 29. A küsenbachi uton a belga király által vezetett gépkocsi lezuhant a töltésről és a tófeléfutott. A királyné egy fának zuhant és oly súlyosan sértette meg fejét, hogy k o p o-n y a a I a p i törést szenvedett és azonnal meghalt. A királv csak könvnyebb sérüléseket szenvedett. A szerencsétlenségről Brüsszelbe érkező első hirek szerint a király hirtelen akart kanyarodni és eközben elvesztette uralmát a kormánykerék felett. A szerencsétlenség pillanatában mintegv 70 —80 kilométer sebességgel haladt a kocsi. A gépkocsi hirtelen csúszni kezdett, áttörte a betonkorlátot. lefordult az alacsony töltésről, majd fennakadt a tó partján levő nádasban. A kküssenbachi plébános még a királyné halála előtt feladta az utolsó kenetet. Nemcsak a királyné, hanem a királv és a gépkocsi vezetője is kiesett a kocsiból, de csak könnyebben sérültek meg. A királyi pár gyermekeit a szerencsétlenség előtti napon küldték haza Belgiumba. A királyi pár rövid idő óta a Luzern melletti Hasli-Horn villában nyaralt. A királyt sérüléseinek bekötözése után visszakísérték a villába, ahová a királyné holttestét is szállították. Hogyan történt a katasztrófa Luzern, augusztus 29. A belga királvné halálos szerencsétlenségéről a következő részleteket jelentik: A királyi pár nyitott gépkocsiban Küssnacht felé tartott. Fél 12 óra felé olyan helyen, amely egyáltalán nem veszélyes és ahol az utvonalat jól lehetett látni, a gépkocsi oldalt csúszott a nedves aszfalton és többször megfordult a saját tengelye körül, majd az utat szegélyező korláton keresztül a tóba zuhant. A szerencsétlenség Küssnacht falu határában történt, az autó üvegcserepei megsértették a királynét, ugy. hogy elvérzett. Egy másik verzió szerint a királyné koponyaalapi törést szenvedett és ennek következtében halt meg. II király elmondja a szerencsétlenség lefolyását szempillantást vessen a térképre. Egy pillanat nyi figyelmetlenség elég volt ahhoz, hogy gépkocsi az ut íobholdalán nekirohanjon eg A belga király környezetében elmondotta, hogy hogyan történt a szerencsétlenség. A király kijelentése szerint az uton Aslrid királyné szokása szerint a vidék térképét tanulmányozta. A királv felé hajolt, hogv az egy A király és királvné kirepült a kocsiból. A királyné feje fának ütő-