Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-24 / 189. szám

1955 augusztus 24. DÉLMAGYARORSZAG Október elején adják át a forgalomnak a nemzetközi autóutat Kistelekig már szeptember első hetében megnyitják az ui utat Autóbuszjáratok Kistelekre és Makóra (A Délmagyarország munkatársától.) Tegnap délután dr. Pálfy József polgármester vezetésével törvényhatósági bizottsági tagokból és mérnökökből álló csoport szemlélte meg a transzkontinentális útépítést Szeged környékén. A városi autóbuszüzem kocsiján mentek ki az érdeklődők a szeged—budapesti országútra, amelynek már több szakasza teljesen elkeszült. Az uj félegyháza- szegcdi utat azonban csak október elején adják át a forgalomnak, mert két helyen még nem készültek el a munkával. Az egyik helv közvetlenül Szeged közelében van, a csontgyár mellett, itt tO—12 nap múlva befejezik az építést, Kistelek felett betonutat építenek, itt legalább még egy hónapit; várni keli. amiig az autó és a kocsiforgalmat ráereszthetik. Szeged és Kistelek között már szeptember első hetében megindulhat a forgalom az uj országúton és erre a városi autóbuszüzem is megtette már az előkészületeket. Valószínűleg már szeptember ötödikétől kezdve a transzkontinentális útvonalon bonyolítják le az autóbuszfrogalmat és ujitásképen a szegedi autóbuszok egészen Kistelekig fognak közlekedni. A kisteleki közönség régi kívánsága teljesül ezzel. A város hatósága már több izben kérte, hogy engedélyezze a kereskedelmi miniszter a Szeged- Kistélek közti autóbuszforgahnat, mindeddig azonlwn nem járult ehhez hozzá a minisztérium. Most azután a kereskedelmi miniszter engedélyezte, hogv a városi autóbuszok Kistelekre bejárhassanak és az újonnan épített útvonal a gyors közlekedés lebonyolítását lehetővé is teszi. Megállapították a kisteleki járatok menetdiját is. 1 pengő 60 fillér lesz a menetjegy ára, retourjegy 2 pengő 60 fillér. Azt is tervezi a városi autóbuszüzem, hogy Makóra is megindít ia az autóbu«zközlekedést, a kocsik Kiszomborhan is me^állanának. Ennek engedélyezését már többizhen kérte a város, a kereskedelmi miniszter azonban nem járult hozzá a járat megindításához azznl, hogy az Arad-Csanádi Vasútnak csinálna konkurrenciát az autóbuszüzem. Most Makó és környéke lakosságának kívánságára ú jból kérni fogja a város a minisztériumot, hogy engedélyezze a szeged—makói autóbuszösszeköttetést. A legsürgősebben fel kell építeni a modern városi strandfürdőt Hosszú vita a strand bizottság oénteki ülésén - A Tisza ujszegedi hullámterében is felépülhet a modern fürdő — A város tárgyalásokat kezd az ajánlatot tevő érdekeltséggel (A Délmagyararszdg munkatársától) Pénteken délben dr. Pálfy József polgármester elnökletével összeült a városháza tanácstermében a strandbizottság, amelynek ülését jogosult érdeklődéssel várta a város közönsége, hiszen mindenki tisztában van a stnandügy jelentőségével és megoldásának halaszthatatlan sürgősségével. A bizottság ülésén még sem az történt, vagy nem csak az történt, aminek történnie kellett. Újból meddő és elvi viták robbantak ki a régen elintézett kérdés körül, hogy szükség van-e egy,iltalában modern, a város nagyságának, rangjának, idegenforgalmi érdekeinek megfelelő modern strandfürdőre, vagy pedig továbbra is hagyni kell a dolgokat, fejlődjenek azok a maguk módján... Szerencsére dr. Pálfy József polgármester alaposan ismeri a kérdés horderejét és sikeröli visszaszorítania a medrébe a veszedelmes áradásnak indult tanácskozást A polgármester az ülés megnyitása után röviden ismertette a helyzetet. Elmondotta, hogy egy érdekeltség Szakot Wilibád utján konkrét ajánlatot nyújtóit be a strandfürdő megépítésére. A strandhoz két neves műépítésszel, Szivessy Tiborral és Mattyók Aladárral terveket is dolgozlatott ki. Mivel ezek mögött a tervek mögött komoly tőke áll, elsősorban ezekkel kell foglalkozni és legelőször el kell dönteni a két fókérdést: a város épitse-e föl az uj strandfürdőt, vagy pedig engedje ez>t át a jelentkező érdekeltségnek; a szegedi, vagy pedig az ujszegedi oldalon épül jön-e fel a strand? Elmondotta a polgármester, hogy terveket mutatott be a strandra Bernitzky Józstf építész is, aki a strandot a Tisza ujszegedi hullámterében tervezte meg, még pedig vasbeton pilléreken. Egyelőre tfsrtfisatlam kérdés, hogy árvédelmi okok miatt van-e léhetőség az ilyen hullámtérben való építkezésre. A harmadik tervet a SzUE dolgoztatta ki, de csak arra az esetre, ha a város más megoldást nem találna. Kell találni. A SzUE maradjon meg sporthivatásánál. Hangsúlyozta még a polgármester, hogy bármelyik megoldás esetén is gondoskodni kellene arról, hogy a srociális intézmények, amelyek a legszegényebb néposztályok gyermekei számára biztosítanak ingyenes napozási és strandolási lehetőséget, működésűket továbbra is folytathassák. Szokol Wilibád beadványa szerint az érdeklődő tőkecsoport hajlandó lenne háromszázezer pengős költséggel felépíteni a szegedi modem strandfürdötelepet az általa elkészített alternatív tervek alapján, ha a város bizonyos ideig kizárólagosságot, teljes adómentességet biztositana számára, ingyen rendelkezésére bocsájtaná a szükséges területeket és bizonyos ideig méltányos szubvencióval támogatná a vállalkozást. A strand bevétele meghatározott ideig a válJíAkozást illeti, aoufán az egész intézmény a város birtokába menne át. * Ezután megindult és egyre szélesebb területeket árasztott eí a vita. Elhangzott néhány általános meglepetés* keltő ,ielVAro*l l»l««Zl Sfcombst vasárnap Warner Oland lrgnj»bb fllmle » Londoni rejtély Dönt)gyí történet. * t. Csókos tengerészek Széchenyi Mozi Siombaton «» raairnap Iglói diákok a )e(*lk«rtllt«bb maif.vnr litn conrnit ft'eldt gaijoabtao ltlm.i» .1 U d Süss 9t.f ér*ker. Modeltkalaookkal megérkeztem! Knittel Konrád, j Kárász ucca 5. | Átalakításokat modellek uláo vállátunk! felszólalás is és kiütközött néhány olyan szándék, amely a megoldás további halogatásának vágyát sejttette. Dr. Meskó Zoltán állást foglalt* az ujszegedi megoldás mellett. Dr. Tonelli Sándor szerint strandot azok a városok építettek, amelye knek nincs folyóvizük. •Költségesebb beruházások veszélyeztetnék a vállalkozás rentabilitását. — Valaminek történnie kell — mondotta —, mert a jelenlegi állapot nem tartható fenn tovább. Abban az esetben, ha a város nem tudna olyan vállalkozót találni, aki a maga rezsijében, a maga veszélyére felépítené a strandot, a városnak kell az ujszefjedi parton „provizórikus megoldást" teremtenie. Sebestyén Endre szerint súlyos mulasztás terheli a várost, amiért nem készíttette el legalább nagv kontúrokban azt a képet, amelynek keretében Szeged fürdővárossá alakulhatna át. Miután a polgármester kijelentette, hogy a város nem vállalkozhat a strandépítéshez szükséges magántulajdonú területek megszerzésére, a strandkérdés nem is aktuális. Éppen ezért átmeneti állapotot kell teremteni az uiszegedi parton, olyan olcsó, de szükséges beruházásokkal, inkább kertészeti, mint építészet megoldásokkal, amelyek a továbbfejlődés lehetőségét is szolgálják. — Az építész ur a legteljesebb mértékben téved — mondotta a polgármester —, mert a kérdés igenis aktuális, hiszen a birtokunkban van komolynak látszó érdekeltség komoly ajánlata. Ezután az ajánlatot tevő érdekeltség nevében és megbízásából Szivessy Tibor műépítész szólalt fel és kategórikusan kijelentette, hogy az érdekeltség nem kiván a várostól kumalgaranciát, csak méltányos évi hozzájárulást kér, ami nem annyira támogatná, mint inkább animálná a vállalkozást, különben inkább a szegedi és nem az ujszegedi megoldást ajánlja kivitelre. Wagner Ferenc az ujszegedi megoldás mellett foglalt állást. A város tárgyaljon a vállalkozóval, de közben ne szalassza el az egyszerű megoldás lehetőségét sem. A polgármester kérdésére ezután Szirányi Béla, a folyammérnöki hivatal nemrég nyugalombavonult vezetője tett nyilatkozatot, amely szerint nem áll, mintha a hullámtérbe való építkezés leküzdhetetlen akadályokba ütközne. — Az árvédelmi rendelkezések — mondotta — a hullámtér megszükilését nem engedik meg, tehát állandó jellegű, széles épületeket a hullámtérben nem szabad és nem is lehet emelni. Ez a tilalom azonban nem vonatkozik az oszlopokon, pillértken való építkezésre. A fontos az, hogy az építkezés ne akadályozza a viz, illetve a jég szabad levonulását. Az ujszegedi. oldalon a pillérek semmiféle zavart nem okozhatnának, elsősorban azért nem. mert télen, amikor beáll a Tisza, a legritkább esetben magas a vízállás és igy a jég nem is borítja el a hullámteret, dc azért sem. mert a jég mindig a meder homorú oldalán vonul le, igy a szegedi oldalon- A fontos az, hogy a hullámtérben való oszlopos építkezés esetén i' szabadon maradjon a védőtöltés. Ezután Korányi Jenő, a villamosvasút igazgn tója szólalt fel. — Ezt a kérdést meg kell oldani — mondotta —, be kell hozni azokat a mulasztásokai. amelyek Szegedet lényegesen kisebb és kevesebb természeii adottsággá] rendelkező városok mögé szorították. Elleniek minden átmeneti, minden provizórikus megoldást, mert az ilyen provizórikus megoldás a végleges, az elfogadható, a szükségrs megoldás agyonvágását jelenlené. A strandot M kell építeni a lehető legsürgősebben, a város tehát kezdjen érdemi tárgy alasokat azial