Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-24 / 189. szám

BÉCM A G7ARORSZXG 1935 suggríus az érdekeltséggel, amelytől ajánlatot kapott. Hasonló értelemben szólalt fel Picit Jenő és megállapította, hogy az építendő strand számá­ria megfelelő helyet csak a hid és a Bertalan-em­lék közötti partszakaszon találhat a város. Min­den lehetőt el kell követni — mondotta —, hogy a strand mielőbb felépüljön. Dr. Pálfy József polgármester megállapította az elhangzott felszólalásokból, hogy a bizottság az ujszegedi megoldás mellett foglalt állást, azt ajánlja, hogy a Táros lehetőleg idegen kézben lévő telkek meglszerzése nélkül oldja meg a kérdést, ha van rá mód és a földmű­velésügyi minisztérium vizosztálya erre engedélyt ad, akkor a Tisza hullámterében emeltesse föl » strandépületeket. Javasolja a bizottság, hogy a vá­ros hatósága kezdje meg a tárgyalásokat a Czokol­féle érdekeltséggel. — Én a magam részéről — mondotta a pol­giármester — már most kijelentem, hogy hajlan­dó lennék a vállalkozónak 15 évi koncessziót adni és 300.000 pengő befektetése esetén öt éven át évi hatezer pengöve1 támogatni a vállalkozást. A bizottság általános helyesléssel vette tudo­másul ezt a polgármesteri nyilatkozatot és ezzel az ülés végetért. A polgármester most fel fogja szólítani Szokol Wilibádot, hogy tegye meg részle­tes, konkrét javaslatát. MEGERKEZTEK az összes ufiipusu RADIOKESZULEKEK Kelemen Márton cégnél. Kelemen ucca 11 A tanyákon megakadályozzák a kéményseprők munkáját (A Délmagyarország munkatársától.) Két évvel ezelőtt a tőrvényhatóság közgyűlése elhatározta, hogy a kéménytisztítást a sűrűbben lakott tanyai kerületekre is kiterjeszti. Nemrég a kereskedelem­ügyi miniszter hozzájárult a közgyűlési határo­zat végrehajtásához és Böszkén, Szentmihálytele­ken, Alsó- és Felsőközponton, valamint a sürün beépített tanyai területeken kötelezővé tette a ké­ményseprést A miniszteri rendelet ellenére sok tanyán meg­akadályozzák azt, hogy a kéményseprést elvé­gezzék. Néhány nappal ezelőtt történt, hogy egyik szegedi kéményseprő a segédeivel egiyütt megje­lent a tanyai körzetben, hogy a kéménytisztítást elvégeztesse. A kéményseprőket azonban a tanyán indulatosan fogadiák és a legtöbb helyen meg­akadályozták, hogy a kéményeket kitisztítsák. A kéményseprők panaszára most az elsőfokú közigazgatási hatóság felhívást intézett a tanyai gazdákhoz és figyelmükbe ajánlja a miniszteri rendeletet, amely szerint a kéményeket szabály­szerűen kell tisztíttatni. Amelyik glazda a ké­ményseprőmestert, vagy alkalmazottját a munká­jában akadályozni fogja, az ellen a hatóság kihá­gási eljárást indit 11 Csillagbörtönből kiszabaduló kasszaíuró Homai éjszakai látogatásai a cipőgyár raktárában (A Délmagyarország munkatársától.) Homai Károly neve néhány évvel ezelőtt tünt fel, amikor több társával együtt sorozatos kasszafurásokat követett eL 6 volt az, aki az egyetem giazdasági hivatalának pénzszekrényét többizben megfúrta. A rendőrség ekkor elfogta és a biróság súlyos börtönbüntetéssel sújtotta. Nemrégigen szabadult ki a börtönből és azóta nem hallatott magéról. Néhány hét óta azonban ismét gyanúsan viselke­dett. Homainak a foglalkozása a bognármesterség volna, azonban évek óta nem dolgozik. Ujabban mégis gyakorta mulatott. Hol ebben, hol abban a kocsmában tünt fel, rendeléseket eszközölt itatta ismerőseit és húzatta magának a nótákat. A de­tektívek figyelni kezdték, de sokáig nem sike­rült semmi gyanúsat megállapítani, bár tudták, hogy ismét valami bűncselekményt követott el. A napokbai* azután sikerült megállapítani, hogy Homai Károly uj bőröket árul a cipészeknek. A kültelki susztereket keresi fel, akiknek potom pénzen árulja az ismeretlen helyről származó bőröket. Tegnapelőtt éjjel sikerült azt is kideríte­ni a detektiveknek, hogy a bőrök az Első Sze­gedi Cipő és Bőripari Szövetkezel raktárából va­lók. A detektívek keresték Homait, de nem ta­lálták odahaza. Hajnalban tért haza, olyan részeg volt, hogy alig állott a lábán. Cigánybanda han­tos zeneszóval kísérte végig az uccán. Azonnal bevitték a rendórségre, dc kihallgatni egész nap nem lehetett, a mámorát aludta ki a cellában. Estére, amikor kijózanodott, tisztázódott a hely­zet. Bevallotta, hogv júniusban és juliusban. te­hát két izben, álkulccsal behatolt a szövetkezet raktárába és onna összesen mintegy 700 pengő értékű bőrt lopott el. Vigyázott arra, hogv a lo­pás ne tűnjék fel, ezért nem egy helyről vette el a bőröket, hanem innen is, onnan is kihúzgált egy-egy köteget. Távozáskor rendet csinált, bezár­ta maga mögött az ajtókat és igy a vállalat egye­lőre nem is fedezett fel semmit. A rendőrség még a délelőtt folyamán végigjárta a cipészeket és si­került néhányszáz pengő értékű bőrt visszaszerez­ni. Szekéren vitték a sok bőrt a központi ügyelet­re. Homait letartóztatták. Bajta kivül több em­ber ellen indul eljárás orgazdaság címén. szerencsétlen bejárónő elkeseredésében fel akarta gvuitani térje lakását ÍA Délmagyarortzág munkatársától.) Egy szerencsétlen asszony került pénteken 3 sze­gedi törvényszék V a d a v-tanácsa elé: Schmal­bach Győrgvné bejárónő. Az asszonyt gyújto­gatás miatt tartóztatta le a mult év augusztu­sában a rendőrség. A mult év augusztus 26-án történt, hogv Sebnulbachné bemászott a Pá­risi-körut 34b. szám alatti lakásba és a szál­mazsákot petróleummal leőntve, me^gvujtotta. A lüzel hamarosan észrevették és eloltották, mieiőtt komolyabb baj történt vou>a. — Szerencsétlen házasságom volt az oka mindcmiek — kezdte vallomását a bejárónő. Elmondotta ezután, hogy igy szoba kony­hás lakásuk volt a Párisi-köioiton, a lakást férte albérletbe adta ki gyanús nőknek. Neki a dolog nem tetszett, annál is inkább, mert férje barátkozott is ezekkel a nőkkel és azért elhatározta, hogy a nőket kiteszi és többé nem enged ilven dolgot a lakásában. Azonban, ami­kor szólt a férjének, az nekiesett, megverte és kizárta a lakásból. Roppant módon el volt ke­seredve és elkeseredésében szánta rá magát ar­ra, hogv felgyújtja a lakást. Este bemászott az ablakon és felgyújtotta n szalmazsákot. A biróság az envhitő körülmények figyelem­bevételével a kiszabható legenyhébb büntetés­sel, hathónapi börtönnel sújtotta a bejárónőt. Orosházi komnwnista­szervezkedők és Turán-hivfik a szegedi törvényszék előtt (A Délmagyarország munkatársától.) X szege­di törvényszék Vadcry-tan ácsa pénteken déíeJőtt négy orosházi iparos felett Ítélkezett akiket kom­munista-bűncselekmények gyanúja miatt állított bírósági elé az ügyészség. A vádirat szerint Ver­rasztó István 39 estzendős fésűs a háború alatt orosz hadifogságba került. Szolgált később az orosz hadseregben, majd Moszkvában elvégezte a háromhónapos agitátor-tanfolyamot és ezek után keiült haza 1921-ben. Budapesten élt eleinte, itt a famimkások szervezetében igyekezett szer­vezkedést kezdeni, de ez nem sikerült. Beszélgeté­sét egy detektív kihallgatta a villamoson, de mi­előtt elfoghatta volna, kereket oldott Sokáig nem adott életjelt magáról, majd Orosházán tünt fel, ahol uncka,testvérével, Verrasztó Mihállyal tgjyütt „Túrán" cimü lapot terjesztett. Ez a lap eleinte vallásos tartalommal jelent meg, Később azonban más áramlatot is szolgált. A lap terjesz­tése közben Ismerkedtek meg másik két vádlott­társukkal, Forgó Józseffel és Szabó Gáborral, akikkel együtt kommunista cselekményeket követ­tek el. A két Verrasztó a vád szerint sofcat be­szélt a másik kettőnek arról, hogy katonai dik­tatúra kövekezik, azt is mondták, hogy mire a buza beérik, kitör a forradalom. A két Verrasztó a főtárgyaláson mindent taga­dott, azt ismerték be mindössze, hogy a „Túrán" dmfl lapot terjesztették, ennek a tartalma azon­ban vallásos. A másik két vádlott terhelően vallolt a volt hadifogolyra nézve. Forgó elmondotta, hogy 6 nem vette komolyan Verrasztó beszédét, pedig neki éppen eleget beszélt és arra kérte, hogy ter­jessze az eszméket. A görög forradalommal kap­csolatban azt is mondotta, hogy a forradalom el fog terjedni rövidesen az egész világon. Szabó elmondotta, hogy néki az idősebb Verrasztó veze­tő állást ígért a forradalom sikere esetén. Tanuként kihallgatták többek kőzött Kovács Jánosnét aki elmondotta, hogy nála a lappal volt Verrasztó és akkor emiitette, hogy „nemsokára ők fognak ahban a páholyban ülni, ahol most az urak ülnek." A t®nu aoznban — mint mondotta — nem vette komolyan ezeket a kijelentéseket mert a vádlott „sóherül volt öltözve". Kihallgatták ezután tanuként Takács BáHnt nyugalmazott csendőrtiszthelyettest, aki az elnök kérdésére felekezeten kívülinek vaAlotta magát. Később, az elnök kérdésére elmondotta, hogy a túrán vallás hive és az ő lapjuk a „Túrán." — Milyen az az Isten, akiben maguk hisznek? — kérdezte Sáray biró. — Sarkantyút visel és kaca­gdnijt hord? A tanú erre nem tudott felelni. A biróság a lefolytatott bizionyitási eljárás után csak Verrasztó Istvánt mondotta ki bűnös­nek az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatás ára irriávuló vétségben és ezért kéthónapi és kétheti fogházra itélte A többi három vádlottat felmentették. A biróság az elitéit vádlott büntetését az eddig elszenvedett vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette és elrendelte azonnali szabadlábra helyezését. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelentett be. Sehol olcsóbban! !l» Rádió k«U«l<«k gudsz v*l»sjtéKb»n PHILIPS* STANDARD legujabb készítményei „ilam kaphatók Szántó Sándor fiSfifftf

Next

/
Thumbnails
Contents