Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-20 / 186. szám

DBMGYAKORSZAG SZEGED. SzoikeszlAtAg: Somogyi ucca 22.1. em. Teleion: 23-33..KladöhIvelal, k»lc*«nkOnyvtér é* Icgvlroda: Aradi ncca 8. Teleion: 13>06. . Nyomda: löw Llpöl ucca 19. Teleion: n-OS. - TAvIratl es levélcím: -nngyaronz«a. Szeoed. Kedd, 1935 augusztus 20. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 186. sz. ELOEIZETES: Havonta helyben 3.2U, vidéken e* Budapesten 3.60, KUlftfldttn A pengtt. - Egyes izAm ara héittöxnap ÍO, va»ér- é» ünnepnap ÍO Ilii. Hlrdetétek (elvétele tarifa tzcrlnl. Meg|eInnik hr«" ilv*»»lével not.0 i«n rraorl. Szabadtéri igazságok 1. Bonyodalmas előzmények után indult meg az idei szabadtéri játékok előkészítő munkája. Ugy a bonyodalmak, mint az első kapavágások idején többször hangoztatta Pálfy József polgármester, hogy nincs ma Szegednek olyan nagyfontosságú közügye, mint amilyen a szabadtéri játék. Ezt a megállapítást csak fenntartásokkal tudjuk magunkévá tenni. Ma nincs nagyobb és sürgősebb kötelességünk, mint özeknek a fenntartásoknak kellő nyomatékkal való kihangsúlyozása. Nincs az az áldozat, amelyet a szabadtéri játék meg ne érdemelne, ha nagyszerű, hóditó utjának sikeres folytatásához kell az áldozat. Viszont nincs olyan grandiózus szabadtéri játék, amely állandósulni tudna szállodapolitika, szálloda, a pihenés és szórakozás legfinomabb igényeinek kielégítésére is alkalmas strand nélkül. Hatalmas erőfeszítések tudták csak odafejleszteni a szegedi szabadtéri játékokat, ehol ma állnak, a bel- és külföldi közönség s a bel- és külföldi hivatalos tényezők osztatlan és lelkes elismerésében. De a legmegfeszitettebb erőfeszités is megtorpanva fog összeomlani, ha az idegenforgalmi politikát nem erősitik az egész közigazgatási politika gerincévé sha nem izmosodik alapelvvé, hogy két végtelenül nagyhorderejű teendőnk van, az egyik az egyéb idegenforgalmi intézményektől és intézkedésektől függetlenített szabadtéri játék, a másik az idegenforgalmi lehetőséget a közigazgatási, kulturális, társadalmi és gazdasági élet minden ágából kihámozni képes városkormányzás. A Salzburggal való összehasonlítás már ez első évben lábrakapott. A felszabadító igazságot, az idén mondta ki az államfő. Szegeden a püspöki palotában, amikor hangsúlyozta, hogy „a szegedi játékok messze túlszárnyalják a salzburgi játékoka t". Ennek a megállapításnak az igazsága nyilvánvaló mindenki előtt, aki járt Salzburgban. Világítási effektusok Salzburgban nincsenek. Nem is lehetnek. Az előadás délután ötkor kezdődik és este hétkor végződik. (Mindig a Jédermannról beszélünk.) Hol van a szegedi hétsiku színpadtól az egyszerű kis salzburgi színpad és milyen meszszire marad a salzburgi nézőtér a külön látványosságszámba menő hatalmas szegedi nézőtéri épitménvtől?í Salzburgban minden emelkedés nélkül sorakoznak egymás mögé a bizonytalan hatású padok. Szegeden — a v e~ rónai után Európa legnagyobb szabadtéri nézőtere — emelkedő tribünökön közel négyezer szék után kezdenek sorakozni a padok. Olyan rendezői hatásokra, mint amilyenre <í Tragédiában a római szin, a francia forradalom, vagy a Iondoni vásár nyújt alkalmat, Salzburgban eddig nem nyilt lehetőség Ahhoz foghatót, amit Szeged nyújt, darab hijján Ro'nhardt zsenije sem tudott megkoncipiálrú. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy Salzburgnak a szabadtéri játék nemcsak hogy nem egyetlen, de talán nem is a legfőbb frakciója. Azonkívül Salzburgnak minden tekintetben remek fekvése van. Forgalmát Növeli, hogy határállomás. Szomszédságában tfiláljuk a hangulatos, de már bajor Berchtes8 dent. Aki Zell am Seebe, Innsbruckba, Zürichbe, Párizsba igyekszik, kénytelen Salzburgon átutazni. Szeged a magyar Alföld európai elhagyatottságában birkózik a lét nehézségeivel. Idegenforgalma minimális. Aki idejött, az elmuit. két hét alatt, azt kizárólagjátékainknak minden ellenerőt lenyűgöző, nagyszerű hire csábította. Más idegenforgalmi attrakciója Szegednek is van, ezeket azonban egészen sajátságosan nem állították még az idegenforgalom megteremtésének szolgálatába. 2. Ma reggel kezdődött az idei játékok likvidálása. A szereplők elutaztak. Bontják a színpadokat és nézőtéri emelvényeket. Készül az elszámolás, amelyből nem lehet kihagyni hivatalos világnak és közönségnek szinte példátlan egyhangúsággal, megnyilatkozott lelkes elismerését. Általános a vélemény — kávéházi Rgjnhardtok nem vétetnek figyelembe —, hogy a szegedi játékok révbe értek és hogy a szabadtéri játékok révén ma még beláthatatlan lehetőségek nyilnak meg Szeged előtt. Azzal, amit eddig elmondtunk, ezeket a Ehetőségeket akartuk közelebb hozni. Most még, az ünnepnapokat követő első szürke napon, egy mulasztást akarunk pótolni. Egy nagy mulasztást. Amely bennünket terhel elsősorban Hi szen legközvetlenebbül mi tapasztaljuk, hogy ha valakinek van, milyen érden>e van a játékok megalapozása és sikerhez juttatása körül. A szabadtéri játékoknak mindjárt az első koncepc:ója nem valósulhatott volna meg Bárányi Tibor főispán nélkül. A közigazgatás akkori vezetője idegenkedett a játékoktól s három év előft a legküzdelmesebb fáradozások sem tudták volna életre hivni a szegedi játékot, ha Bárányi Tibor a hozzá beadott kérelemre ki nem jelenti, hogy ő bizony mindenki akaratával szemben alkalmat fog adni a kisgyülésnek arra, hogy foglalkozzon ezzel a nagyhorderejű kulturkérdéssel. Bárányi Tibornak kezdettől fogva érvényesülő megértése nélkül a kbgyülés nem foglalhatott volna állást a szabadtéri játék mellett. Azóta két izgalmas szezon telt el, dicsőségben, érlelve és megteremve nagyszerű eredményeket. De nemcsak ezek az eredmények, hanem a közbeeső eredmények sem —, filléres vonat, féláru utazás, vízumdíj elengedése, szinpadépítés, kultuszminiszteri támogatás, stb., stb. — soha meg nem születtek volna a főispáni hivatal nélkül. Az olasz kulturorientáció a rendezőbizottság ügyintézőjétől szármáz'k, de a Dóm-térről Maseagni zsenije nem irányította volna Szeged felé tiz napon át Európa érdeklődését, ha itthon Bárányi Tibor főispán finom tapintata és leghiggadt bölcsesége, Rómában báró Tunkl Tamás főispáni titkár zsenialitása nem segiti tetté érlelni a gondolatot. A hatalmas siker napjain sok mindenről es sok mindenkiről beszélnek. Az, aki fáradozásI ban és izgalmakban a legtöbbet áldozta, akinek az elgondolásán épült fel a játék három év előtt, tavaly és az idén s aki hálával gondol nemcsak legközvetlenebb munkatársaira, | hanem mindenkre, aki az eszme érvényesülését elősegítette, nem, hagyhatja a mai napot elmúlni annak a nagy igazságnak elharsogása nélkül, hogy a szegedi főispánt és a szegedi főispáni titkárt a legelső helyek illetik meg a szegedi játékok lelkes megalapozói és fáradhatatlan felvirágoztató! között. merjSiiusult háromhatalmi tanácskozás után küszöbön a háború! Angol-olasz ellentétek, francia-olasz kapcsolatok Fegyverkezés, készülődés minden vonalon Páris, augusztus 19. 4 háromhatalmi konferencia meghiusult. A három napig tartó tárgyalásokon nem történt egyéb, minthogy keresték, de nem találták meg az alapot a békés megegyezésre. Most diplomáciai uton fognak tovább folyni a tárgyalások, a remény azonban nagyon csekély, hiszen magát a konferenciát éppen azért hivtálc meg, mert az előkészítő tárgyalások nem vezettek eredményre éB sürgetett az időpont, szeptember 4-ike, amikor a Népszövetség Tanácsa összeül, hogy döntsön az olasz—abesszin bonyodalomban. Anglia és Franciaország pénteken a következő ajánlatot telte Olaszországnak: 1. Etiópia gazdasági életének cs kereskedelmének megszervezésében Olaszország vezető szerepet kap. 2. A nagyhatalmak biztosítják Olaszországnak Ognd?n etiópiai tartományt és a tényleges fenhatóságot Abesszínia deli része fölött. 3. Etiópia határterületeit meg kell fosztani katonai jellegüktől. 4. Olaszország vasul vonalat építhet Éritmából az olasz Szomáli földre. 5. A fenhatóságot Abeszszinia déli részén elméletileg a Népszövetségre ruházzák, a gyakorlatban azonban Olaszország^ a négus hadseregében, a közigazgatási és rendőri szolgálatban a 'aját műszaki embereit és egyéb képviselőit alkalmazza. 6. Anglia ée Franciaország pénzügyi támogatást nyújt Olaszországnak, hogy végrehajthassa Abessziniában az 1906. évi szerzőtlésen alapuló gazdasági terveit. Ezeket a messzemenő engedményeket Anthony Eden angol miniszterelnök eleinte ellenese te és csak nagynehezen, Laval unszolására fogadta el. Pénteken délelőtt Rómába továbbították ezt az angol—francia javaslatot, azzal a megjegyzéssel, hogy az nem végleges és szivesen látnák az olasz ellen javaslatokat. Vasárnap délelőtt már hire terjedt, hogy Mussolini visszautasította a párisi ajánlatot és a szakítás elkerülhetetlen. Este 8 órakor Laval hivatali szobájában fogadta a sajtó képviselőit és a következő közleményt olvasta fel előttük: Lcnxd, Eden és Aloisi összejöttek Párisban, hogy módot keressenek az olasz—etióp viszály békés megoldására. Mindeddig nem tudták a tárgyalásnak olyan alapját megtalálni, amely k-