Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-20 / 186. szám

DBMGYAKORSZAG SZEGED. SzoikeszlAtAg: Somogyi ucca 22.1. em. Teleion: 23-33..KladöhIvelal, k»lc*«nkOnyvtér é* Icgvlroda: Aradi ncca 8. Teleion: 13>06. . Nyomda: löw Llpöl ucca 19. Teleion: n-OS. - TAvIratl es levélcím: -nngyaronz«a. Szeoed. Kedd, 1935 augusztus 20. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 186. sz. ELOEIZETES: Havonta helyben 3.2U, vidéken e* Budapesten 3.60, KUlftfldttn A pengtt. - Egyes izAm ara héittöx­nap ÍO, va»ér- é» ünnepnap ÍO Ilii. Hlr­detétek (elvétele tarifa tzcrlnl. Meg|e­Innik hr«" ilv*»»lével not.0 i«n rraorl. Szabadtéri igazságok 1. Bonyodalmas előzmények után indult meg az idei szabadtéri játékok előkészítő munkája. Ugy a bonyodalmak, mint az első kapavágá­sok idején többször hangoztatta Pálfy József polgármester, hogy nincs ma Szegednek olyan nagyfontosságú közügye, mint ami­lyen a szabadtéri játék. Ezt a megállapítást csak fenntartásokkal tudjuk magunkévá tenni. Ma nincs nagyobb és sürgősebb kötelessé­günk, mint özeknek a fenntartásoknak kellő nyomatékkal való kihangsúlyozása. Nincs az az áldozat, amelyet a szabadtéri játék meg ne érdemelne, ha nagyszerű, hódi­tó utjának sikeres folytatásához kell az áldo­zat. Viszont nincs olyan grandiózus szabad­téri játék, amely állandósulni tudna szálloda­politika, szálloda, a pihenés és szórakozás leg­finomabb igényeinek kielégítésére is alkal­mas strand nélkül. Hatalmas erőfeszítések tudták csak odafejleszteni a szegedi szabad­téri játékokat, ehol ma állnak, a bel- és kül­földi közönség s a bel- és külföldi hivatalos tényezők osztatlan és lelkes elismerésében. De a legmegfeszitettebb erőfeszités is meg­torpanva fog összeomlani, ha az idegen­forgalmi politikát nem erősitik az egész közigazgatási politika gerincévé sha nem izmosodik alapelvvé, hogy két végtelenül nagyhorderejű teen­dőnk van, az egyik az egyéb idegenforgalmi intézményektől és intézkedésektől függetlení­tett szabadtéri játék, a másik az idegenforgal­mi lehetőséget a közigazgatási, kulturális, társadalmi és gazdasági élet minden ágá­ból kihámozni képes városkormányzás. A Salzburggal való összehasonlítás már ez első évben lábrakapott. A felszabadító igaz­ságot, az idén mondta ki az államfő. Szege­den a püspöki palotában, amikor hangsúlyoz­ta, hogy „a szegedi játékok messze túlszárnyalják a salzburgi játé­koka t". Ennek a megállapításnak az igaz­sága nyilvánvaló mindenki előtt, aki járt Salz­burgban. Világítási effektusok Salzburgban nincsenek. Nem is lehetnek. Az előadás dél­után ötkor kezdődik és este hétkor végződik. (Mindig a Jédermannról beszélünk.) Hol van a szegedi hétsiku színpadtól az egy­szerű kis salzburgi színpad és milyen mesz­szire marad a salzburgi nézőtér a külön lát­ványosságszámba menő hatalmas szegedi né­zőtéri épitménvtől?í Salzburgban minden emelkedés nélkül sorakoznak egymás mögé a bizonytalan hatású padok. Szegeden — a v e~ rónai után Európa legnagyobb szabadtéri nézőtere — emelkedő tribünökön közel négyezer szék után kezde­nek sorakozni a padok. Olyan rendezői hatásokra, mint amilyenre <í Tragédiában a római szin, a francia forra­dalom, vagy a Iondoni vásár nyújt alkalmat, Salzburgban eddig nem nyilt lehetőség Ah­hoz foghatót, amit Szeged nyújt, darab hijján Ro'nhardt zsenije sem tudott megkoncipiál­rú. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy Salzburgnak a szabadtéri játék nemcsak hogy nem egyetlen, de talán nem is a legfőbb frakciója. Azonkívül Salzburgnak minden tekintetben remek fekvése van. Forgalmát Növeli, hogy határállomás. Szomszédságában tfiláljuk a hangulatos, de már bajor Berchtes­8 dent. Aki Zell am Seebe, Innsbruckba, Zü­richbe, Párizsba igyekszik, kénytelen Salz­burgon átutazni. Szeged a magyar Alföld eu­rópai elhagyatottságában birkózik a lét ne­hézségeivel. Idegenforgalma minimális. Aki idejött, az elmuit. két hét alatt, azt kizáró­lagjátékainknak minden ellen­erőt lenyűgöző, nagyszerű hire csábította. Más idegenforgalmi attrak­ciója Szegednek is van, ezeket azonban egé­szen sajátságosan nem állították még az ide­genforgalom megteremtésének szolgálatába. 2. Ma reggel kezdődött az idei játékok likvi­dálása. A szereplők elutaztak. Bontják a szín­padokat és nézőtéri emelvényeket. Készül az elszámolás, amelyből nem lehet kihagyni hi­vatalos világnak és közönségnek szinte pél­dátlan egyhangúsággal, megnyilatkozott lel­kes elismerését. Általános a vélemény — ká­véházi Rgjnhardtok nem vétetnek figyelem­be —, hogy a szegedi játékok révbe értek és hogy a szabadtéri játékok révén ma még beláthatatlan lehetősé­gek nyilnak meg Szeged előtt. Az­zal, amit eddig elmondtunk, ezeket a Ehető­ségeket akartuk közelebb hozni. Most még, az ünnepnapokat követő első szürke napon, egy mulasztást akarunk pótolni. Egy nagy mu­lasztást. Amely bennünket terhel elsősorban Hi szen legközvetlenebbül mi tapasztaljuk, hogy ha valakinek van, milyen érden>e van a játékok megalapozása és sikerhez juttatása körül. A szabadtéri játékoknak mindjárt az első koncepc:ója nem valósulhatott volna meg Bárányi Tibor főispán nélkül. A közigazgatás akkori vezetője idegenkedett a játékoktól s három év előft a legküzdelmesebb fáradozá­sok sem tudták volna életre hivni a szegedi játékot, ha Bárányi Tibor a hozzá beadott ké­relemre ki nem jelenti, hogy ő bizony min­denki akaratával szemben alkalmat fog adni a kisgyülésnek arra, hogy foglalkozzon ezzel a nagyhorderejű kulturkérdéssel. Bárányi Ti­bornak kezdettől fogva érvényesülő megér­tése nélkül a kbgyülés nem foglalhatott vol­na állást a szabadtéri játék mellett. Azóta két izgalmas szezon telt el, dicsőségben, ér­lelve és megteremve nagyszerű eredménye­ket. De nemcsak ezek az eredmények, ha­nem a közbeeső eredmények sem —, fillé­res vonat, féláru utazás, vízumdíj elengedése, szinpadépítés, kultuszminiszteri támogatás, stb., stb. — soha meg nem születtek volna a főispáni hivatal nélkül. Az olasz kulturorien­táció a rendezőbizottság ügyintézőjétől szár­máz'k, de a Dóm-térről Maseagni zsenije nem irányította volna Szeged felé tiz napon át Eu­rópa érdeklődését, ha itthon Bárányi Tibor főispán finom tapintata és leghiggadt bölcse­sége, Rómában báró Tunkl Tamás főispáni titkár zsenialitása nem segiti tetté érlelni a gondolatot. A hatalmas siker napjain sok mindenről es sok mindenkiről beszélnek. Az, aki fáradozás­I ban és izgalmakban a legtöbbet áldozta, aki­nek az elgondolásán épült fel a játék három év előtt, tavaly és az idén s aki hálával gon­dol nemcsak legközvetlenebb munkatársaira, | hanem mindenkre, aki az eszme érvényesü­lését elősegítette, nem, hagyhatja a mai na­pot elmúlni annak a nagy igazságnak elharsogása nélkül, hogy a szegedi főis­pánt és a szegedi főispáni titkárt a legelső helyek illetik meg a szegedi játé­kok lelkes megalapozói és fáradhatatlan felvirágoztató! között. merjSiiusult háromhatalmi tanácskozás után küszöbön a háború! Angol-olasz ellentétek, francia-olasz kapcsolatok Fegyverkezés, készülődés minden vonalon Páris, augusztus 19. 4 háromhatalmi konfe­rencia meghiusult. A három napig tartó tárgya­lásokon nem történt egyéb, minthogy keresték, de nem találták meg az alapot a békés megegye­zésre. Most diplomáciai uton fognak tovább foly­ni a tárgyalások, a remény azonban nagyon cse­kély, hiszen magát a konferenciát éppen azért hivtálc meg, mert az előkészítő tárgyalások nem vezettek eredményre éB sürgetett az időpont, szep­tember 4-ike, amikor a Népszövetség Tanácsa összeül, hogy döntsön az olasz—abesszin bonyo­dalomban. Anglia és Franciaország pénteken a következő ajánlatot telte Olaszországnak: 1. Etiópia gazda­sági életének cs kereskedelmének megszervezé­sében Olaszország vezető szerepet kap. 2. A nagy­hatalmak biztosítják Olaszországnak Ognd?n etió­piai tartományt és a tényleges fenhatóságot Abesszínia deli része fölött. 3. Etiópia határterü­leteit meg kell fosztani katonai jellegüktől. 4. Olaszország vasul vonalat építhet Éritmából az olasz Szomáli földre. 5. A fenhatóságot Abesz­szinia déli részén elméletileg a Népszövetségre ruházzák, a gyakorlatban azonban Olaszország^ a négus hadseregében, a közigazgatási és rend­őri szolgálatban a 'aját műszaki embereit és egyéb képviselőit alkalmazza. 6. Anglia ée Fran­ciaország pénzügyi támogatást nyújt Olaszország­nak, hogy végrehajthassa Abessziniában az 1906. évi szerzőtlésen alapuló gazdasági terveit. Ezeket a messzemenő engedményeket Anthony Eden angol miniszterelnök eleinte ellenese te és csak nagynehezen, Laval unszolására fogadta el. Pénteken délelőtt Rómába továbbították ezt az angol—francia javaslatot, azzal a megjegyzéssel, hogy az nem végleges és szivesen látnák az olasz ellen javaslatokat. Vasárnap délelőtt már hire ter­jedt, hogy Mussolini visszautasította a párisi aján­latot és a szakítás elkerülhetetlen. Este 8 órakor Laval hivatali szobájában fo­gadta a sajtó képviselőit és a következő közle­ményt olvasta fel előttük: Lcnxd, Eden és Aloisi összejöttek Párisban, hogy módot keressenek az olasz—etióp viszály bé­kés megoldására. Mindeddig nem tudták a tár­gyalásnak olyan alapját megtalálni, amely k-

Next

/
Thumbnails
Contents