Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-20 / 186. szám

DÉL MAGYAR OR SZAG 1935 augusztus 20: ZONGORÁK négyszáz pengőíöJ 20 pengős részletekben la. OPERA ZONGORATEREM Budapert, Erwébrt körút I. BT hetivé lenné számukra a konfliktus megoldását. A vita folyamán tett javaslatok megvizsgálásai során olyan nehézségek merültek fel, amelyek szükségessé teszik a javaslatok megkezdett ta­nubnányozásáll^k félb^zaldtását. Az eszmecserét diplomáciai uton folytatják. A francia lapok ezyite egyöntelüen állapítják meg, hogy a párisi tárgyalások feszült légkörében az olaszok és angolok egymás lélektanának meg­lepő meg nem értéséről tettek tanúbizonyságot. Általános vélemény, hogy a békéltető kisérlelek zátonyra futottak és a keletafrikai háború küszö­bön áll. Az Ouvre véleménye szerint a háború a tegnapi események után elkerülhetetlen, A lapok rendkívül aggódó hangon mérlegelik az eshetőségeket és egész Európái felforgató po­litikai bonyodalmaktól tartanak. A Petit Párisién szerint az eddig sem nagyon szívélyes angol— olasz kapcsolatok most bizonyára még feszültebbé válnak. Az Echo de Paris azt írja, hogyha Olasz­ország kilép, a Népszövetségből, akkor rombadől az egyetemes biztonsági rendszer és a helyzet rendkívül súlyosra fordul. Franciaországnak ki kell tartani Anglia mellett, de ugyanakkor meg kell gátolnia, hogy Olaszország a német táborba sodródjék. A londoni sajtó a tárgyalások végleges össze­omlásáról ir. A francia—angol javaslatok ugyanis oly mértékben csökkentenék Abesszínia önállósá­gát, amelybe a négus semmiképen sem egyezne bele. London, augusztus 19. Ba 1 d w i n angol mi­niszterelnök, aki most még Aix Bes Bainsban tartózkodik, felszólította az angol kormány tagjait, hogy legyenek készenlétben rendkívüli minisztertanácsra. Ennek időpontját még nem tűzték ki és lehetséges, hogy már pénteken sor kerül rá. Londonban ugy tudják, hogy Keletafrikában, az olasz hadsereg szeptemberben megkezdi a had­műveleteket. Mussolini az Etiópiába induló egyik hadosztálynak ezt mondotta: Addig menjetek, amig le nem döntőtök minden akadályt. Az angol kormány valószínűleg felfüggeszti az Abessziniába irányuló fegyver szál lilásra vonatkozó tilalmat. Rómában a lapok arra törekszenek, hogy a közvéleménj ne tulajdonítson fontosságot a há­romhatalmi tanácskozásnak. Általában az a fel­fogás, hogy amit a három államférfi személyes megbeszélése során nem sikerült elérni, azt most nem fogják tudni megoldani, mert érdembeli el­térések vannak az angol és olasz álláspont között. Olaszország fen tart ja azt a jogát, hogy egyálta­lában résztvesz-e a szeptemberi népszövetségi ta­nácsülésen. A Giornale d'Italia vezércikk formá jában Ír a párisi megbeszélések befejezéséről, A lap nem ért egyet a Temps felfogásával, hogy Mussoli­nitól sürgeti a Népszövetség jövőjét. — A Népszövetség jövője —- irja — nem a Ducen múlik, aki a követelések jogosságáról és szükségességéről meg van győződve. Mussolini tovább járja útját és teljesen mellőzi a genfi szervezetet. Sokkal inkább azoktól a hatalmak­tól függ a Népszövetség jövője, amelyek arra akarják felhasználni az alkalmat, hogy a za­varban egy barbár állam létjogosultságát meg­védelmezzék. Olaszország és Abesszínia közti viszály nem színek viszálya, hanem a civilizá­cióé. Keletkezésének okát elsősorban Olaszor­szág életének és érdekcinek fejlődése bizonyltja. Etiópiában nagyobb ősapa (eltolásokat hajtanak végre, ha megáll az esőzés és ekkor a diplomáciai zűrzavarból is tisztán és világosan kibontakoz­nak a célok és események. Hoare angol külügyminiszter nu haza utazót Londonba, hogy tárgyalhasson a Parisba Ws«w­térő Eden népszövetségi miniszterrel a helvzatpől. Három kérdést kell magoldani: I. az Olaszor­szágba ée Etiópiába való fegyvemáUitós meg­tiltása, 2. az addis-abebai angol követség meg­védése ée 3. az Etiópiával szomszédos gyarmatok jnagerötitéfce. Ezenkívül még sokkal nagyobb horderejű kérdést, kell tisztázni: az angol -olasz viszony kérdését és Anglia külpolitikáját, melyet a népszövetségi tanácsülésen követni fog. •besszin engedmények Addis-Abeba, augusztus 19. Megbízható hely­ről származó hírek szerint az olasz—abesszin vi­szály rendezésére irányuló tárgyalás során Abesz­szinia közvetve felajánlotta az Eritreával és az olasz Szomáli földdel határos területének jelenté­keny részét Olaszországnak, továbbá széleskörű gazdasági engedményeket is tett. Ezt a hírt hiva­talosan nem erősítették meg. f&loisi nem bizik a diplomáciában Páris, augusztus 19. Aloisi, akinek ma es­te el kellett utazni Párisból, a nemzetkőzi sajtó képviselői előtt, tévesnek nyilvánította azt az állítást, hogy Olaszország nem terjesztett elő javaslatokat az értekezlet folyamán. Ami a megbeszélések diplomáciai uton való folytatá­sát illeti, erre vonatkozólag ennyit mondott: — Ez még lehetővé teszi ugyan a rendezést, de meglehetősen kételkedem abban, hogy ilyen módon eredményt lehet elérni, ha már előző­leg a három állam felelős kikü'döttei összejö­vetele eredménytelen marad Hangsúlyozta egyébként, hogy az értekezlet folyamán soha szó sem voit angol-olasz kon­fliktusról, ellenkezőleg: — Nagyon szívélyesen tárgyaltunk Edennel és ugyanolyan szívélyesen váltunk szét. Aloisi báró a nemzetközi sajtó számára tett nyilatkozatában ezeket mondotta: — Olaszország legfőbb célja biztonsága, hogy | érintkezésbe lépjen Franciaországgal és An­gliával közös európai politika folytatására. De, i ami minket illet, határozottan folytatjuk ezt a politikát és az a véleményünk, hogy a párisi | értekezleten ezen mit sem kell változtatni, j Olaszországnak Európában éppen olyan d»ntő szerepet kell betöltenie, mint Franciaország­nak és Angliának. Egyáltalában nem aggódunk saját biztonságunkért, de hogy azt a szerepet betőlthessük Európában, amelyet tőlünk el­várnak, nem akarjuk, hogy biztonságunkat be­folyásolja gyarmataink biztonságának hiánya; semmi tekintetben sem befolyásolhatják Olasz­ország magatartását Ausztriával szemben. Egyetértünk ebben a tekintetben Franciaor­szággal és Angliával és mint e két nagyhata­lomnak, nekünk is az a szándékunk, hogy fo­kozott erőfeszítéseket fejtsünk ki a dunai egyez­mény megvalósítása érdekében. Aloisi arra a kérdésre, hogy Olaszország ott lesz-e Genfben szeptember 4-én, igy vála­szolt: — Fenntartjuk magunknak az elhatározást, hogy elmenjünk-e. Olaszország nem akar a Népszövetségből távozni, de nagyon is valószí­nű, hogyha ajtót mutatnak, akkor kénytelen távozni. Elvben tehát jelen leszünk. Döntő el­határozásunk azonban az események alakulá­sától függ. Aloisi ezután kifejtette, hogy Olaszország Etiópiában Etiópia lefegyverzésében és ellen­őrzésében akarja biztonságát megvalósítani. Aloisi báró a hozzáintézett kérdésekre kije­lentette, hogy Olaszország a francia és angol javaslatokat azért utasította vissza, mert azok csak gazdasági szempontokon épültek fel. Két­ségtelenül felajánlották ugyan nekünk — mondotta — a távíró és távbeszélő, úgyszintén a határcsendőrség ellenőrzését, de az ajánlott tervezetben semmi biztonságot nem találhat­tunk. Ami azt az ajánlatot illeti, hogy szakta­nácsadókat küldjön ki Olaszország a közigaz­gatási bizottságba, az abesszin rendőrségbe és a hadseregbe, erre vonatkozólag kijelentette, hogy ez a kísérlet nem uj, eredményei azonban igen soványak voltak. Aloisit megkérdezték, hogy Iát-e valami le­hetséges tanácskozási alapot a megegyezés szá­mára. igy felelt: — Nem látok semmit. Franciaország rokonszenvvel nézi az olasz törekvéseket Páris, augusztus 19. A francia közvélemény nagyrészt 4 szélsőjobboldali elemektől eltekint­ve, rokonszenvvel viseltetik Mussolini etiópiai vállalkozása iránt. A Paris Soir és Intransigeant ugy véli, hogy Mussolini alapos érvekkel bizonyított. Fran­ciaországot — irja a Temps —, mély kapcsola­tok és azonos érdekek fűzik Olaszországhoz és éppen azért rokonszenvvel viseltetik Olaszor­szág törekvései iránt. De nem mondhatunk le azokról az alapfeltételekről, amelyek a háború óta egész politikánkat irányították és amelyek biztonságunk legjobb zálogai. Ezeknek ellené­ben — irja a továbbiakban a Temps —, remél­ni kell, hogy a fasiszta kormány népe erejé­nek tudatában nem lesz hajthatatlan. A nagy­it Á r ft e szén kereskedelmi • 1 • 9 részvénytársaság Szeged, Boldogasszony sugárul 17. Telefon 19-58. Fióktelep Baja, Ferenciek tere 9. Telefon 83. Tatai tojásbrikett, préselt kokszbrikett, tatai sxalon­szén, borsodi szenek, budapasti és szegedi elsőrendű gázkoksz, tűzifa Ipari f»*a »M«*y4»k, 'éjrJiírydriV. *őB*.lawk és Uí«»ek résjór* «r«4«tj b4ny» 4ruk«n ilatfls nagytan és kicsinyben házhoz szállítva. hatalmak kellő terjeszkedési lehetőséget akar­nak biztosítani Olaszországnak. B a i n v i 11 e azt ir ja a Libertébep, hogy a háromhatalmi értekezlet meghiúsulásáért min­den felelősség az angol kormányra hárul, amely tárgyaló megbizottainak szigorúan korlátozott utasításokat adott. London elhatározta, hogy útjába áll Olaszország etiópiai előrehaladásá­nak és elkövette azt a nagy hibát,, nem mondta meg teljesen határozottan Anglia álláspontját még mielőtt Mussolini megtette az előkészüle­teit. flz abesszin légi „haderő" Páris, augusztus 19. A Paris Soir addis-abe­hai tudósítója részletesen ismerteti Etiópia légi haderejét. Abessziniának — irja a tudósító — csak két repülőgépe van. Az abesszin légi had­erő parancsnoka francia ember. A négusnak összesen 12 repülőgépe van, amelyek kö^ül azonban 5 teljesen használhatatlan. A négus az egyik repülőgépet Olaszországtól kapta a koro­názáskor ajándékba. A renpülőgépek igen rossz állapotban vannak és valóságos csoda, hogy ezekkel a gépekkel fel lehet emelkedni a föld­ről A légi haderő személyzete hat bennszülött pilóta. Összeült az olasz—abesszin békélteti! bizottság Páris, augusztus 19. Az olasz—abesszin M* kejtetó bizottság négy döntő bírája ösasegjt, hogv kijelölje az ötödik döntő birót A dőntő' bírósági bizottság ma csak előzetes megbezélí* seket tartott és nyilvános ülését csak holnap

Next

/
Thumbnails
Contents