Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-18 / 185. szám

»£nv * nv AROR^jrxn 195, augusztus 18. a/tp0°rtrd ingeket és pijamát Újdonság sporting rávarrott patentgallérral. stb. nagy választékban mérték után készit Katzmayer Feketesas ucca 21. Hozott anyagból inqfazon P 2.Kerékoárt, alkatrészeket, gumit Déry gépáruház legolcsóbban részletre is Nagy Javító miihely. Gazdasági háború dul Kisteleken egy tönkrement család vagyonának roncsain (A Délmagyarország murikotársátólJ Vmikor a vonat kirobog « kisteleki állomásról, a magányos utas két dolog között választhat:; vagy nekiindul gyalogosan a hosszú útnak, vagy pedig felül arra a sárga batárra, amelyét itt »bérkocsinak* hivnak. Aki gyalog indul, annak több élményben van része. Az állomás előtt például hatalmas szikes terület fekszik, ami semmire se jó. Ha viz volna benne, halásznának a kistelekiek, az idén aronban a szántóföldekre, a kertekbe sem jutott viz, hát még ide...! Az utast mezítlábas gyereksereg kiséri be az állomásról, borravaló reményében, ök mesélnek el útközben minden helyi pletykát. Tőlük tudjuk meg, hogy a kistelekieket nagyon elkeserítette az a körülmény, hogy a transzkontinentális ut miatt a piacot kitették a község szélére. A piac ezelőtt a főútvonalon állott, most jócskán kell gyalogolni a bokáig érő porban, amig az ember eléri. Az állomástól befelé vezető uton egyik beiért üzlet a másik után következik. Kistelek volt az a község, amelyik a néhány év előtti gibonakrachot a legjobban megérezte és még máig sem tudta kiheverni. Az »Alföldi* malom épülete félig összedőlt, tetején már szépen nő a dudva. De ez a szomorú kép nem egyedülálló jelenség Kisteleken ... Van aztán egy különlegesen érdekes ügye Kisteleknek: a villanyügy. Kisteleken evek óta van villanyvilágítás és ez arról nevezetes, hogy itt mérik az ország legdrágább áramát. Héktovattonként 12 fillért Ez azt jelenti, hogy egy kisebb háztartásnak a ha^i számlája tizenöthúsz pengőt jelentene, ha a villanyt rendesen használnák. Azonban csak végszükség esetén világítani a kistelekiek villannyal, egyébként petróleumot használnak, mint évtizedekké! ezelőtt. Valaki igy világosított fel. amikor megkérdeztük, hogy miért drága a villany: — A' község a közvilágításért mindössze évi 8 ezer pengőt fizet. A gyár összes volt tulajdonosai ingyen kapják a világítást, ami szintén tekintélyes summát tesz ki. Van azután még vagy kétszáz fogyasztó, ezeknek kell egyensúlyban tartamok a rentabilitást... Kisteleken egyébről sem esik szó manapság, mint a villanygyárról ós az ezzel kapcsolatos ügyekről. A sok ráérő ember csak erről beszél. A gyár szoros összefüggésben áll az egykor dúsgazdag Pignic&y-cs'jlád összeomlásával. PignkzkyéJc teremtették meg a gyárat. Több malmot is szerzett a család. Végül minden -luszotf. Egy évtizeddel ezelőtt Pigniczky Lajosé és Jánosé volt az ügynevezett alsómalom, ahol a villanytelep is van. 1924-ben János megvette testvére felőrészét és igy az ővé lett az egész malom. Lajos ugyanakkor megvette a mai felsőmalmot és ezáltal konkurrenciát okozott testvérének. János az idők során tönkrement az alsómalomban és ákkor eladta a malmot Lajosnak. A Kisteleki Takarék, amelynek élén szintén egy Pigniczky állott., szintén érdekelve, volt az alsómalomban vagy 40 ezer pengő erejéig, Lajosnak azonban nem igen volt pénze és igy történt, hogy társa lett titokban a takarék igazgatója, Pigniczky István. A gabooakrach betette az ajtót. .4 Kisteleki Takarók ekkor már körülbelül 220.000 pengő erejéig volt benne n malomban. Lajos nemsoklal a krach után meghalt, ekkor derült ki István titkos érdekeltsége is. A takarék emiatt igazgatóját menesztette és helyére Herczer, József került, aki a későbbiek során nagy szerepet játszik majd. A tcS:aréI( az ingatlmt zárlat alá vette és zárgondnókiU Herczeget tette meg, aki ellen azonban a Pigniczky-család többször panaszkodott. Herczeget Beck János, Kistelek egyik legvagyonosabb gqbondkereskedője követte a zárgondndfeságban. Közben a Kisteleki Takarék sem tudott már többé eleget tenni kötelezettségeinek, mire a PK elrendelte a felszámolását, amelyet a takarék egyik., legnagyobb hitelezője, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank vállalt ej teljesen díjmentesen. Beck János zárgondnok, ezév ta\*tszán ajánlitot tett a felsőmalomra a PK-nJk. ötvenötezer pengőt kínált érte, de a PK egyelőre még nem döntött. Aztán egyéb érdekeltségek is jelentkeztek, akiknek nevében Herczeg József működik. Ebben az érdekeltségben többek között benne van a Pigniczky-család is és maga a község is. Ez az érdekeltség is ajánlatot tett nemrég a PK-nafc. A két malmot és a villanykonoessziót 135 ezer pengőért akarja megvenni olyanformán, hogy az összeget tiz év alatt fizeti le teljes egészében és az üzletet maga a község garantál ja. A képviselőtestület ezt a tervet el is fogadta, most azonban a PK arról értesítette a községet, hogy az ajánlatot elutasítja, mert az nem megfelelő. Beszéltünk dr. Tóth Pál főjegyzővel, aki ép [jen a PK-nak küldendő választ szövegezte. • — A PK valószínűleg azért utasította: el az ajánlatot, inert nem ismeri a helyzetet. Válaszunkban most felvilágosítjuk őket á való helyzetről. Ha nem megy a dolog, a község nem tehet egyebet, minthogy a közvilágításra fordított összegei leredvSiálja áz előirt összegre, amely a pótadó 10 százalékát teheti csak ki. Ez 3260 pengő, ilyen körülmények között pedig a telojiet nem lehet fentartani és elvt'tsz az az eszmei ériét:, amely a Kistéléin Takarék részvényeseinek jelentős tétel. Az ő érdekük is azt kívánja, hogy a telepet megkapjuk. Ezt közlőm most a PK-val... Beszéltünk a másik oldalon álló Beck Jánossal ís, aki azt mondotta, hogy mindenáron meg al< írjál: akadályozni azt, hogy ő a felsőmalmot megegye. Hofry miért, arra nézve nem akart nyilatkozni, tény azonban az, hogy a községbe azt beszélik, hogyha Beck megveszi a felsőmalmot, akkor a telep leáll. Beck János ellen egyébként hűtlen kezelés címén ismeretlenek feljelentést tettek. Azzal vádolták, hogy a malmokból több holmit elvitt és saját magának ingyen őrletett. A feljelentéshez utóbb a Pigniczkyek is csatlakoztak és azon vannak, hogy Beck Jánost elmozdítsák a zárgondnokságtól. A telekkönyvi hatósághoz is beadtak egy kérvényt, amelyben kérték Beck elmozdítását. A szegedi járásbíróságon dr. Fehérváry járásbiró tárgyalta az ügyet és elutasította a kérelmet, mert nem" látott elegendő oloot fennforogni. A hűtlen kezelés ügyében sincs még döntés, könyvek megvizsgálását rendelték el legutóbb, a" biróság Becket egyébként is jónak látta az esetleges kár megtérítésére. , A büntetőfeljelentéssel kapcsolatban Beck azt hangoztatja, hogy bosszú müve volt a feljelentés. A csendőrség egyik elbocsájtott tisztviselője által készifett feljegyzések alapján hallgatta őt ki. A harc tehát folyik és egyelőre annak kimenetelét nem lehet megjósolni... Zálogfegyét, brlltláns és arany ékamrét mleictt el- R4onftP ittllfiC uany-, ezttatmBreanél adni, kintija lel U(IO|Jfll UIvUú V&ron zélojházza szemben OroaiUn noo» >. Ort, ékaierjarltAa oloaón. Tegyen kíséreled rdetnes. Ingatlanforgalom Szeged város területén 1935 augusztus 10-tftl 17ig a következő ingatlanok cseréltek gazdát: György István eladta Farkas János és nejének a Csizikihalom dűlőben levő 1315 négyszögöl szántóját 1249.25 pengőért. ökrös István eladta Jójárt Lajos és nejének a Balíagitó dűlőben lévő 80 négyszögöl kertjét 78 pengőért. Dr. Freller Miklós eladta Szilágyi Péter és nejének a Csuka n. 14 sz. házát 3500 pengőért Král István és neje eladták Wohlsteki Lajosnak a Zerge-u. 9b. sz. házukat 105 négyszögöles telekkel 5000 pengőért. Csinosítják a Zsótér liázat Több, mint tíz éve annak, hogy a város leverette a Zsótér-ház vakolatát. A csupasz ialak természetesen nem emelték a ház és a Széchenyi-tér szépségét. Végre dr. Pálfy József polgármester, akinek hivatali szobájának ablakával szemben éktelenkedtek a csupasz falak, elrendelte a ház bevakolását ncmesvakolattal. A szépészeti szempontokon kivül még egy nagy előnye származik a városnak a munkából és pedig az, hogy a nagymennyiségű nemesvakolait miatt érdemesnek látszott az Alföldi Cemmtámgyámak nemesvakolat gyártására berendezkedni Ez az anyag, amely eddig Budapestről jött tetemes vasúti fuvarral megdrágitva, most már Szegeden készül, szegedi munkáskezek készítik. Remélhető, hogy ez az olcsóbbá tett anyag, amely a szivárvány minden színében készíthető, a város külső képében is előnyös változást fog okozni It/ff ^ K a n tBlpyes éa fenyrea erdSben .8 <JL I a C* MJ <a 11 y arabtlpra mugaMigban lerí kétemelekea modern »0J négyietölea 25 évíg adóuantea m*g»aU üdtTőmet aladnm MAtratUred, eiaaom. MatragyUaqye UdUltf. SZEGEDI EMLÉKTÁRGYAK: ÉGETETT és festett tojástartó —.24 Kerámia cigaretta elnyomó —.24 12 drb látképes szegedi képeslap —.24 HAZTARTASI CIKKEK: 12 drb mézes légyfogó —-24 Sodrony légycsapó —.48 Vasalódeszka —.98 Ételboritó sodronyból —.88 SZEGEDI PAPUCSOK: 1 pár piros bőr v. bársony női papucs P 2.88 1 pár piros bór, v. bársony hímzett női papucs P 3.28 1 pár gvermek piros papucs 24—30-ig P 1.98 UTAZASI CIKKEK: Uti párna gyapjúval töltve —.78 Fél literes hőpalack P 1.98 Uti flanell takaró P 3.48 összecsukható szék —-98 ÉLELMISZEREK: 1 kg szegedi téli szalámi P 3.00 1 kg szegedi 2 tojásos tarhonya —.68 l kg 10 csomag 2 tojásos levesteszta —.98 10 akg méz. v. málna, v. erős, v. sovanyu cukorka —.17 PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ RT. gztaeo, CSIKONICS *• Kist UCCA SAROK , Ufiy Jak a ! szives hibáira, kozás f vilign •"edeveí, hát niI sogtam tani ny Nfa, h "aazáva Az e] *áítozá> Cicikor ^•saéln i thamyi «neri'„