Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-18 / 185. szám

1935 augusztus 18. DgtMAGy ARORSZXG A szófukar idegenvezető és a zirchi szentségtartó pengő-értéke A hullámzó Balaton tetején 1935-ben (A Délmagyarország munkatársától.) Azért adódnak igen komoly és tanuíságos hibák is a magyar tenger" partjain, lépten-nyomon beléjük ütközik az ember és nagy önuralomra van szük­sége, ha meg alkarja őrizni nyugodtságát. A ma­gyarázat kézenfekvő: a balatoni „benszütöttek" még nem tanultak bele az idegenforgalomba, nem vált vérükké annyira, mint amennyire mondjuk a tiroli, a salzkiammerguti, vagy a velencei, vagy akár a bulgáriai népeknek vérévé vált az idegenek hasz­nos, mert igen komoly hasznothajtó szolgálata. A baíatoni magyarok nem eléggé előzékenyek, jelen­tős részük pedig hazai és a külföldi idegenekből él A Balaton-vidék egyik legismertebb és legérde­kesebb kirándulóhelye kétségtelenül Tihany. Az ősrégi apátsági templom tájképnek is felejthetet­lenül szép. A merész félsziget ormán fehéren és rendíthetetlenül ftrzi a íábai alatt elterülő rop­pant vizek fenséges csendjét, harangjának szavát messzi kilométerekre elviszi a szél és lábai alatt fehér vitorlások suhannak el a kék viz hátán sze­líden, csalogatóan. A templom gyönyörű kertjé­ből káprázatos kilátás tárul a természeti szépsé­gek iránt fogéknyabb idegenek szeme elé. Ezért a látványért is érdemes felkapaszkodni az apát­ságig, de érdemes azért is, mert a templom tele •an ősirégi műkincsekkel, muzeális értékű régisé­gekkel, gyönyörű festményekkel, szobrokkal, fa­ragásakkal — az oltár a barokk-művészet egyik legszebb remekie — és érdemes a templom és az apátság közel ezeresztendős történelmi miiltjáért ia. A bejáratánál néhány fiatalember fogadja a csoportokban érkező látogatókat A látogatási dij nem sok, mindössze husz fillér, még jegyet is kap érte az ember. Mást aztán áiig. Az egyik fiatal­ember odaáll a csoport élére és szinte futólépés­ben végigvezeti az érdeklődőket a templomon, a kápolna oszlopai között, aztán a kolostor folyosóin. Kinyitja előttük az úgynevezett királyszobák aj­taját, de a felvilágosításokkal, a bővebb magyará­zatokkal következetesen adós marad. Magam már többször megfordultam Tihanyban, régen megtanultam az apátság múltbeli és jelen­kori történetét, igy nem is éreztem kíváncsiságot a dolgok Iránt, de társaságomban voltak olyanok is, akik most először lépkedtek végig a hűvös kő­padlókon és először néztek ki a Balatonra azok­ból az ablakokból, amelyek IV. Károlynak, talán a legszomorúbb sorsiu királynak matatták messzi, elzárt Magyarországát. Ezek a látogatók, köztük számos osztrák és német, sőt volt néhány angol k, szemmel láthatólag várták a bővebb magyará­zatot De hiába várták, pedig a magyar látoga­tók elég hangosan méltatlankodtak és a kérdések záporát zúdították a néma vezető felé, aki azon­ban csak a vállát vonogatta és igen kurtán kinyi­latkoztatta, hogy ott van a márványtábla az első királyszobában, annak a szövege pontos felvilá­gosítást nynjt mindenről. Nem volt hajlandó magyarázatokba bocsájtkoz­látszott rajta, hogy ég a talpa alatt a hideg kőpadló, sietni szeretne, mert a földszinti folyo són nj csoportok verődtek már össze és fizették •e a busz filléreket. Ugy intéztem a dolgot, hogy kissé hátramarad­jak a szűkszavú fiatalemberrel és felhívhassam szives figyeHmét magatartásának vendégriasztó hibáira. Először tiltakozott az illetéktelen beavat­kozás ellen, kijelentette, hogy a vezetők sehol a vilftgn nem magyaráznak, a tihanyi apátság ez f'edéves történetét illik tudni mindenkinek, itt te­nincs szükség magyarázatra. Szégyenkezve sugtaim neki, hogy azért bátorkodtam meghábori ^ni nyugalmában, mert a társaság néhány tagja t,Jdja, hogy újságíró vagyok, hozzám fordult pa­sszával és engem kért meg a közbejárásra. Az első pillanatokban nem igen mutatkozott ^tozás a fiatal vezető magatartásán, de később, faikor leértünk a kápolnába, váratlanul mégis "esaélni kezdett. Jó negyedórás előadást tartott a Thainyi apátságról. Kiderült, bogy hibátlanul is­meri a dolgokat, pontos adatai vannak és ha ép­Ugy fordul a dolog, mint ahogy most fordult. hát közlésükre is hajlandó, sőt van is képessége hozzá. Igen élvezetes előadásban volt részünk. Nem tudom, az utánunk következő csoport tag­jai között volt-e hozzám hasonlóan vakmerő új­ságíró. Ha nem volt, akkor bajosan kaptak szó­beli felvilágosítást a látogatók vezetőjüktől, az öreg falakhoz, képekhez:és kövekhez. * Az idegenforgalom jelentőségét a legjobban talán a Balatoni Hajózási Vállalat értékeli és igy természetes, hogy ennél a szépen fejlődő vállalkozásnál találják meg a vendégek a leg­nagyobb mértékben az előzékenységet. A bala­toni hajókat, a gőzösöket és a motorosokat egyaránt nébány évvel ezelőtt a Máv. vette ke­zelésébe. Ezek a hófehértestü, ragyogóan tisz­ta hajók pontos menetrend szerint hasogatják a Balaton sokszor háborgó vizét a parti állo­mások között és mivel igen kellemes szórako­zást jelent az Ilyen hajókirándulás, a Balaton partjának minden pontja külön meglepetést, külön ajándékot tartogat a kirándulók számá­ra, a kis fürgejárásu hajók utasforgalma év­ről-évre emelkedik. A Siófokon székelő iga­gatóság hivatalos kimutatása szerint a balato­ni hajók utasforgalma 1931 óta 102.759-ről 131.308-ra emelkedett, ami bevételben is emel­kedést jelent, bár a jegyek árát az üzleti jó­zanság időközben leszállította. 1931-ben a sze­mélyforgalomból 103.100 pengő volt a társa­ság bevétele 1934-ben már 115.188 pengő. Az igazgatóság minden évben bevezet vala­mi olyan ujitást, amely a közönség érdekéi, kényelmét szolgálja. Most ismét nagy tervek­kel foglalkoznak. Azt tervezik, hogy nyaraló­hajót építtetnek, olyan hajót, amely napokig, esetleg hetekig kószál a partok között, kényel­mes kabinokkal, nagyszerű ellátással és ál­landó utasokkal, akik a Balaton hátán, a ha­jón tölthetnek el néhány igen kellemes napot, vagy hetet anélkül, hogy közben partraszán­nának. A hajózási vállalat vezetősége állandóan les! a vendégek körében elhangzó kívánságo­kat és igyekszik simulni, alkalmazkodni ezek­hez a kívánságokhoz. A fejlődésnek, az ered­ményeknek, a kedvező statisztikának ez az egyetlen magyarázata. «. • Végezetül legyen szabad közölnöm egyik szen­zációs felfedezésemet A köztudat szerint élhetet­len fajta vagyunk. Ninos érzékünk a reálitások iránt Szivesebben „eivérzünk egy gondolaton," de a fizetőpincér kalkulációjának ellenőrzését nem tartjuk uri dolognak. Felfedezésem azt a közhitet cáfolja meg, vagy - ha így jobban hangzik — ezt az illúziót rombolja szét Zircen történt a ciszterciták felejthetetlenül szép kolostorában, amelynek régiségei, könyvtá­ra, hatalmas gobelinjei világhírűek. A régi mise­ruhákat, a még régibb templomi kincseket néze­gettük na®r áhítattal és csudálkozással. Egyik­másik az ötvösművészet valóságos remeke. Rend­kívül finom vonalak, megkapó formák, csudálatos színek, kápráztató ragyogások. A külföldiek min­dent megnéztek, megvizsgáltak nagyon alaposan és kikérdezték az egyházi alkalmazottat aki sor ra mutogatta a ritkaságokat, hogy hány százesz­tendős egyik-másik remekmű. — Mennyit érhet az a szentségtartó? — hang­zott el végre magyarul is egy kérdés. Igaz, hogy aki ezt a kérdést feltette, pesti ma­gyar volt még pedig hölgy, főiében briliiáns­függő sziporkázott, de látszott rajta, hogy a leg­művészibb régiság is csak a reális pengő-érték határáig és keretében érdekli. Csak akkor tudja átérezni a dolgok becsét, szépségét, ritkaságát ha villámgyors agymüvelettel megállapíthatja: h&ny hónapra való konyhapénz, vagy hány perzaabun­da ára telne ki abból a bizonyos pengőértékből. Válaszl azért nem kapott a kérdésére, ami fei­tünőc" 'clohasztotta további érdeklődését és sár­tőrlii'tru indult a kijárat felé... Magyar László. B V, ecsi ?a§ar 1935. szeptember 1.-től 7.-ig (Technikai és mezőgazdasági kiállítás szeptember 8.-ig.) Rorópearópn naqv vátára. Kiállítóit 18 államiéi Vásárlóit 72 ortiáqlól Vízum néTkfll, vásárigazolráimyal ás útlevéllel bárki seabadon átlépheti ax osztrák határt. Cseh átutazóvízum nem szükséges. Je enlékeny menet­díj kedvezmények a magyar, eseh és osztrák vasutakon, a Dunán, valamint a légi forgalomban. Vásárigazo ványt (á P. 5.—) és mindennemű fel­vi'ágositást készséggel ad a Wiener Messe A. 6. Wien vn., és a tiszteletbeli képviselet: Szeged: Kereskedelmi éa Iparkamara, Máv. HIv. Meneljegylroda fiókja, Kárász ucca 2. Szabad-e a férjnek minden este kávéházban ülni? (A Délmagyarország munkatársától.) Érde kes ok miatt indított válópert férje ellen egy szegedi asszony. Válókeresetet adott be a bíró­sághoz és ebben a házasság felbontását kérte azon az alapon, hogy férje, aki köztisztviselő, állandóan kávéházakban üldögél, minden es­téjét házon kivül tölti és csak késő éjszakai órákban vetődik haza. A kereset azt is pana­szolja, hogy a férjnek ez a passziója megle­hetősen költséges, egy köztisztviselő ezt nem engedheti meg magának, legfeljebb ugy, hogy ezáltal családját rövidíti meg. Azonban a férj sem hagyta magát. Azzal védekezett, hogy igaz ugyan a kávéházozás, azonban ez a szóra­kozás nem kerül pénzébe. Előadta, hogy állan­dóan egy kávéliázba jár, ahol sakkozással, ol­vasással tölti idejét. Rendelnie nem kell, mert a kávés, aki mellesleg barátja, jól ismeri anyagi helyzetét és nem kivánja tőle. Ilyen körülmények között kimarado'zásait nem le­het költséges passziónak tekinteni, de igenis hasznosak ezek az éjszakák, mert sok ember­rel megismerkedik, akiknek révén néha-néha külön munkához is jut. Ha nem járna a kávé­véházba, ezeket nem ismerhetné meg ós nem is kereshetne általuk egy fillért sem. A férj azt is erélyesen tagadta, hogy a kávéházban akármelyik nőre pénzt költött volna. A bíróságnak kell most eldöntenie azt a fo­gas kérdési, hogy vájjon válóok-e a férj ká­véház-szenvedélye akkor, ha egyúttal pénzbe kerül és akkor, ha a férj nem költ, hanem csak sakkozik és olvasgat... Kt nem tud fa, nagyon ritka, Podvenitél a szabás tifka. Egyenruha és uri szabóság. Kigyó m. 3. Feketesas u sarok. Oserkósztelszerelések rak tára Asprion Pál (ezeifiu Müller és Asprion) mfiazemkészitó spe­cialista naarvmosgékonvságn emberi mOszemeket készít és behelyez a legujabb művészi mód szerint Budapesten tartózkodik augusztus It, 91, 13, 23-án Található: látszorésiatL Bpsst V. Keosknaé** M

Next

/
Thumbnails
Contents