Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-18 / 185. szám

1935 augusztus 18. DgtMAGy ARORSZXG A szófukar idegenvezető és a zirchi szentségtartó pengő-értéke A hullámzó Balaton tetején 1935-ben (A Délmagyarország munkatársától.) Azért adódnak igen komoly és tanuíságos hibák is a magyar tenger" partjain, lépten-nyomon beléjük ütközik az ember és nagy önuralomra van szüksége, ha meg alkarja őrizni nyugodtságát. A magyarázat kézenfekvő: a balatoni „benszütöttek" még nem tanultak bele az idegenforgalomba, nem vált vérükké annyira, mint amennyire mondjuk a tiroli, a salzkiammerguti, vagy a velencei, vagy akár a bulgáriai népeknek vérévé vált az idegenek hasznos, mert igen komoly hasznothajtó szolgálata. A baíatoni magyarok nem eléggé előzékenyek, jelentős részük pedig hazai és a külföldi idegenekből él A Balaton-vidék egyik legismertebb és legérdekesebb kirándulóhelye kétségtelenül Tihany. Az ősrégi apátsági templom tájképnek is felejthetetlenül szép. A merész félsziget ormán fehéren és rendíthetetlenül ftrzi a íábai alatt elterülő roppant vizek fenséges csendjét, harangjának szavát messzi kilométerekre elviszi a szél és lábai alatt fehér vitorlások suhannak el a kék viz hátán szelíden, csalogatóan. A templom gyönyörű kertjéből káprázatos kilátás tárul a természeti szépségek iránt fogéknyabb idegenek szeme elé. Ezért a látványért is érdemes felkapaszkodni az apátságig, de érdemes azért is, mert a templom tele •an ősirégi műkincsekkel, muzeális értékű régiségekkel, gyönyörű festményekkel, szobrokkal, faragásakkal — az oltár a barokk-művészet egyik legszebb remekie — és érdemes a templom és az apátság közel ezeresztendős történelmi miiltjáért ia. A bejáratánál néhány fiatalember fogadja a csoportokban érkező látogatókat A látogatási dij nem sok, mindössze husz fillér, még jegyet is kap érte az ember. Mást aztán áiig. Az egyik fiatalember odaáll a csoport élére és szinte futólépésben végigvezeti az érdeklődőket a templomon, a kápolna oszlopai között, aztán a kolostor folyosóin. Kinyitja előttük az úgynevezett királyszobák ajtaját, de a felvilágosításokkal, a bővebb magyarázatokkal következetesen adós marad. Magam már többször megfordultam Tihanyban, régen megtanultam az apátság múltbeli és jelenkori történetét, igy nem is éreztem kíváncsiságot a dolgok Iránt, de társaságomban voltak olyanok is, akik most először lépkedtek végig a hűvös kőpadlókon és először néztek ki a Balatonra azokból az ablakokból, amelyek IV. Károlynak, talán a legszomorúbb sorsiu királynak matatták messzi, elzárt Magyarországát. Ezek a látogatók, köztük számos osztrák és német, sőt volt néhány angol k, szemmel láthatólag várták a bővebb magyarázatot De hiába várták, pedig a magyar látogatók elég hangosan méltatlankodtak és a kérdések záporát zúdították a néma vezető felé, aki azonban csak a vállát vonogatta és igen kurtán kinyilatkoztatta, hogy ott van a márványtábla az első királyszobában, annak a szövege pontos felvilágosítást nynjt mindenről. Nem volt hajlandó magyarázatokba bocsájtkozlátszott rajta, hogy ég a talpa alatt a hideg kőpadló, sietni szeretne, mert a földszinti folyo són nj csoportok verődtek már össze és fizették •e a busz filléreket. Ugy intéztem a dolgot, hogy kissé hátramaradjak a szűkszavú fiatalemberrel és felhívhassam szives figyeHmét magatartásának vendégriasztó hibáira. Először tiltakozott az illetéktelen beavatkozás ellen, kijelentette, hogy a vezetők sehol a vilftgn nem magyaráznak, a tihanyi apátság ez f'edéves történetét illik tudni mindenkinek, itt tenincs szükség magyarázatra. Szégyenkezve sugtaim neki, hogy azért bátorkodtam meghábori ^ni nyugalmában, mert a társaság néhány tagja t,Jdja, hogy újságíró vagyok, hozzám fordult passzával és engem kért meg a közbejárásra. Az első pillanatokban nem igen mutatkozott ^tozás a fiatal vezető magatartásán, de később, faikor leértünk a kápolnába, váratlanul mégis "esaélni kezdett. Jó negyedórás előadást tartott a Thainyi apátságról. Kiderült, bogy hibátlanul ismeri a dolgokat, pontos adatai vannak és ha épUgy fordul a dolog, mint ahogy most fordult. hát közlésükre is hajlandó, sőt van is képessége hozzá. Igen élvezetes előadásban volt részünk. Nem tudom, az utánunk következő csoport tagjai között volt-e hozzám hasonlóan vakmerő újságíró. Ha nem volt, akkor bajosan kaptak szóbeli felvilágosítást a látogatók vezetőjüktől, az öreg falakhoz, képekhez:és kövekhez. * Az idegenforgalom jelentőségét a legjobban talán a Balatoni Hajózási Vállalat értékeli és igy természetes, hogy ennél a szépen fejlődő vállalkozásnál találják meg a vendégek a legnagyobb mértékben az előzékenységet. A balatoni hajókat, a gőzösöket és a motorosokat egyaránt nébány évvel ezelőtt a Máv. vette kezelésébe. Ezek a hófehértestü, ragyogóan tiszta hajók pontos menetrend szerint hasogatják a Balaton sokszor háborgó vizét a parti állomások között és mivel igen kellemes szórakozást jelent az Ilyen hajókirándulás, a Balaton partjának minden pontja külön meglepetést, külön ajándékot tartogat a kirándulók számára, a kis fürgejárásu hajók utasforgalma évről-évre emelkedik. A Siófokon székelő igagatóság hivatalos kimutatása szerint a balatoni hajók utasforgalma 1931 óta 102.759-ről 131.308-ra emelkedett, ami bevételben is emelkedést jelent, bár a jegyek árát az üzleti józanság időközben leszállította. 1931-ben a személyforgalomból 103.100 pengő volt a társaság bevétele 1934-ben már 115.188 pengő. Az igazgatóság minden évben bevezet valami olyan ujitást, amely a közönség érdekéi, kényelmét szolgálja. Most ismét nagy tervekkel foglalkoznak. Azt tervezik, hogy nyaralóhajót építtetnek, olyan hajót, amely napokig, esetleg hetekig kószál a partok között, kényelmes kabinokkal, nagyszerű ellátással és állandó utasokkal, akik a Balaton hátán, a hajón tölthetnek el néhány igen kellemes napot, vagy hetet anélkül, hogy közben partraszánnának. A hajózási vállalat vezetősége állandóan les! a vendégek körében elhangzó kívánságokat és igyekszik simulni, alkalmazkodni ezekhez a kívánságokhoz. A fejlődésnek, az eredményeknek, a kedvező statisztikának ez az egyetlen magyarázata. «. • Végezetül legyen szabad közölnöm egyik szenzációs felfedezésemet A köztudat szerint élhetetlen fajta vagyunk. Ninos érzékünk a reálitások iránt Szivesebben „eivérzünk egy gondolaton," de a fizetőpincér kalkulációjának ellenőrzését nem tartjuk uri dolognak. Felfedezésem azt a közhitet cáfolja meg, vagy - ha így jobban hangzik — ezt az illúziót rombolja szét Zircen történt a ciszterciták felejthetetlenül szép kolostorában, amelynek régiségei, könyvtára, hatalmas gobelinjei világhírűek. A régi miseruhákat, a még régibb templomi kincseket nézegettük na®r áhítattal és csudálkozással. Egyikmásik az ötvösművészet valóságos remeke. Rendkívül finom vonalak, megkapó formák, csudálatos színek, kápráztató ragyogások. A külföldiek mindent megnéztek, megvizsgáltak nagyon alaposan és kikérdezték az egyházi alkalmazottat aki sor ra mutogatta a ritkaságokat, hogy hány százesztendős egyik-másik remekmű. — Mennyit érhet az a szentségtartó? — hangzott el végre magyarul is egy kérdés. Igaz, hogy aki ezt a kérdést feltette, pesti magyar volt még pedig hölgy, főiében briliiánsfüggő sziporkázott, de látszott rajta, hogy a legművészibb régiság is csak a reális pengő-érték határáig és keretében érdekli. Csak akkor tudja átérezni a dolgok becsét, szépségét, ritkaságát ha villámgyors agymüvelettel megállapíthatja: h&ny hónapra való konyhapénz, vagy hány perzaabunda ára telne ki abból a bizonyos pengőértékből. Válaszl azért nem kapott a kérdésére, ami feitünőc" 'clohasztotta további érdeklődését és sártőrlii'tru indult a kijárat felé... Magyar László. B V, ecsi ?a§ar 1935. szeptember 1.-től 7.-ig (Technikai és mezőgazdasági kiállítás szeptember 8.-ig.) Rorópearópn naqv vátára. Kiállítóit 18 államiéi Vásárlóit 72 ortiáqlól Vízum néTkfll, vásárigazolráimyal ás útlevéllel bárki seabadon átlépheti ax osztrák határt. Cseh átutazóvízum nem szükséges. Je enlékeny menetdíj kedvezmények a magyar, eseh és osztrák vasutakon, a Dunán, valamint a légi forgalomban. Vásárigazo ványt (á P. 5.—) és mindennemű felvi'ágositást készséggel ad a Wiener Messe A. 6. Wien vn., és a tiszteletbeli képviselet: Szeged: Kereskedelmi éa Iparkamara, Máv. HIv. Meneljegylroda fiókja, Kárász ucca 2. Szabad-e a férjnek minden este kávéházban ülni? (A Délmagyarország munkatársától.) Érde kes ok miatt indított válópert férje ellen egy szegedi asszony. Válókeresetet adott be a bírósághoz és ebben a házasság felbontását kérte azon az alapon, hogy férje, aki köztisztviselő, állandóan kávéházakban üldögél, minden estéjét házon kivül tölti és csak késő éjszakai órákban vetődik haza. A kereset azt is panaszolja, hogy a férjnek ez a passziója meglehetősen költséges, egy köztisztviselő ezt nem engedheti meg magának, legfeljebb ugy, hogy ezáltal családját rövidíti meg. Azonban a férj sem hagyta magát. Azzal védekezett, hogy igaz ugyan a kávéházozás, azonban ez a szórakozás nem kerül pénzébe. Előadta, hogy állandóan egy kávéliázba jár, ahol sakkozással, olvasással tölti idejét. Rendelnie nem kell, mert a kávés, aki mellesleg barátja, jól ismeri anyagi helyzetét és nem kivánja tőle. Ilyen körülmények között kimarado'zásait nem lehet költséges passziónak tekinteni, de igenis hasznosak ezek az éjszakák, mert sok emberrel megismerkedik, akiknek révén néha-néha külön munkához is jut. Ha nem járna a kávévéházba, ezeket nem ismerhetné meg ós nem is kereshetne általuk egy fillért sem. A férj azt is erélyesen tagadta, hogy a kávéházban akármelyik nőre pénzt költött volna. A bíróságnak kell most eldöntenie azt a fogas kérdési, hogy vájjon válóok-e a férj kávéház-szenvedélye akkor, ha egyúttal pénzbe kerül és akkor, ha a férj nem költ, hanem csak sakkozik és olvasgat... Kt nem tud fa, nagyon ritka, Podvenitél a szabás tifka. Egyenruha és uri szabóság. Kigyó m. 3. Feketesas u sarok. Oserkósztelszerelések rak tára Asprion Pál (ezeifiu Müller és Asprion) mfiazemkészitó specialista naarvmosgékonvságn emberi mOszemeket készít és behelyez a legujabb művészi mód szerint Budapesten tartózkodik augusztus It, 91, 13, 23-án Található: látszorésiatL Bpsst V. Keosknaé** M