Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-27 / 167. szám

TÖ35 julius 27. DÉLMAGYAR OR SZAG ALFÖLDI IPAR E S KERESKEDELEM A DÉLMAGYARORSZÁ 6 HETMmiTiam Felmentették a kereskedőket a paprikahamisítási ügyben Kik követték el a paprikahamisítási jegyekkel vaI6 hamisítást ? (A Délmagyarország munkatársátél.) Még az év elején történt, hogy egyik szegedi paprikakereskedő raktárában, az elsőrendű minősítési jegyekkel ellátott paprikászsákokb::-i, sokkal silányabb minőségű, harmadrendű paprikát találtak. A vizsgálat folyamán megállapították, hogy a hamis minősítésű paprikát több paprikakereskedónél is elhelyezték, anélkül, hogy erről a kereskedőknek tudomásuk lett volna. A kereskedők ugyanis teljesen megbíztak az állami minősítésben és abban a hiszemben vásárolták a paprikát, hogy az megfelel a zsákon feltüntetett minősítésnek. Hosszabb idejű nyomozás után sikerült a hamis minősítésű paprikát lefoglalni és ezekután abban az irányban indult meg a vizsgálat, hogy kik követték el a fondorlatos csalást. A kihallgatott kereskedők egyöntetűen azt ad- j Iák elő és bizonyították, hogy ők jóhiszeműen j vásárolták a jobbminősitésü paprikát. A zsu kokon lévő minősítési jegyek sértetlenek voltak, a plombázás is rendben v-Sll és nem kételkedhettek abban ezekután, hogy a zsákokban nem az a paprikaminőség van, amelyről a minősítés szól. Kihallgatták a nyomozás során a közvetítőket és a paprikakikészitöket is, akik szintén igazolták jóhiszeműségüket. A paprikamalmoknál sem talált a vizsgálat olyan momentumot, ami a minősítés meghamisítását igazolta volna. A széleskörű vizsgálat semmikép sem tudta megállapítani azt, hogy hol követték el a hamisítást, az ügyet a vegyvizsgáló állomás feljelentése folytán mégis áttették az ügyészségre. Az ügyészség is folytatott vizsgálatot, de miután ez sem járt konkrét eredménnyel, nem is vállalta el a vád képviseletét. Ilyen előzmények után került az ügy most a városi kihágási bírósághoz. Hét vádlottja volt az ügynek, köztük jónevü szegedi paprikakereskedők is. A tárgyalás során a kereskedők hangoztatták jóhiszeműségüket és a nagyszámban kihallgatott tanuk is ilyen értelemben vallottak. A biróság végül is valamennyi terheltet felmentette a paprikahamisitás és a csalás vádja alól, miután nem lehetett megállapítani, hogy valójában kik követték el a minősítési jegyekkel a hamisitástt. Kavarodás a dorozsmai Hangya-fiók körül A községi Hangya-!iók iuziója a Szeged és Vidéke Hangyaszövetkezettel ? (A Délmagyarország munkatársától.) Különös kavarodás kezdődött a kiskundorozsmai Hangya-szövetkezet körül. Ez a fiók a legutóbbi hetekig ezt a cimet viselte: Kiskundorozsmai Községi Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Most azonban már hiába keresnénk ilyen cégjelzés alatt a dorozsmai Hangya-fiókot, mert ujabban már sokkal szebben hangzó név alatt szerepel. Ez az uj cím: a Szeged és Vidéke Hangya Szövetkezet 8. számú fiókja. Azt beszélik szerte a községben, hogv fi bu.dapesti Hangya központ elvette a do.-'Vozsmai községi Hangya boltot és azt egy idegen érdekeltségnek adta ái. A reg: személyzetnek egyszerűen felmondtak a hirek szermt, az ügyvezető igazgatót be sem engedték egy szép napon a boltha, az uj érdekeltség hirtelenében leltároztatott és másnap mai uj firma alatt indult meg a dorozsmai Hangya fiók működésé. Látogatást tettünk a fióküzletben, ahol pár hét óta uj embc.': Kakuk János a boltkezelő, ö egyszerű alkalmazott. Azt mondja, a központ utasítására törtAni „AI«—±- - >-= » — . cs egyik nap megKapta az utasítást a központtól, hogy vegye át a dorozsmai fiók vezetését. Schneider Miklós már sokkal többet tud a dologról, ö volt a fióküzlet ügyvezető igazgatója mindaddig, míg meg nem változott az üzlet. Nagy csomó irat fekszik előtte, valamenynyi a boltra vonatkozik, ezekből beszéli el. Vizűm és féláru utazási kedvezmény a szegedi szabadtéri játékokra utazóknak R vízumkedvezmény aug. 4-JőI aug. 48-ig ér vényes a beutazásra és október 34-ig 1 ehet vele Magyarországon tartózkodni vizumigszolviii Wurasi jegy a Dtagi'aiwgn&l üaplaso ami az utóbbi időben a fiók körül lejátszódott — 1933 márciusában vettem át az ügykezelést — mondja Schneider igazgató. 8000 pengő értéket adott át az előbbi boltkezelö, de a hiány 6000 pengő volt és ezzel együtt 22.000 pengős tartozását tartották nyilván a boltnak. Egymásután írtam fel a központnak az érdeklődő leveleket, hogy honnan van a fióknak ilyen aránytalan nagy tartozása. Dolgoztam és sikerült is egyenesbe hozni a fiókot. Nem volt hiányunk már 1931-ben, sőt az adósságot is tőrlesztgettük. Fejlődött a bolt, emelkedett a forgalma. Egyszer csak azt a meglepő ajánlatot tette nekem a központ, hogy a Dorozsma-községi fiók fuzionáljon a Szeged-vidéki szövetkezettel. Nem láttam ennek okát és azt mondtam a fúzió az igazgatóság dolga. Dolgoztunk tovább és fejlődött az üzlet. — 1935 májusában lejött Dorozsmára egy Hangya-ellenőr és azt mondotta, hogv hozott magával egy uj boltkezelót, annak adja át az üzletet. A régi személyzetnek felmondtak egyben és vasárnap-délelőtt lehúzott rollók mögött leltározni kezdtek. Tiltakoztunk ez ellen persze, én is és az itteni részvénvesek, akik anyagilag vannak érdekelve a boltnál. Schneider igazgató elmondta ezután, hogv már az ügyészséghez is adtak be feljelentést a részvénvesek, mert nem nyugodhatnak bele az ilyesféle "elintéaésbe. Leveleket vesz ezután elő az igazgató. az egyik levél az idén iunius 24-én iött a központtól Schneider Miklós címére. Ilyen kitételek vannak benne: „Helyezkediék a megértés álláspontiára", „ügyvezetése alatt eredményt is tapasztaltunk", „az igazgatósé" a Szeged éa Vidéke szövetkezettel kapcsolatban nagyobb eredményt Iát" stb. A dorozsmai részvényesek körében elkese-* redett a hangulat és elhatározták, hogy a közeli napokban közgyűlésen tiltokznak és megbeszélik a további teendőket is. A dorozsmai fiók uj ügyvezető igazgatója: Fekete József, ö intézi különben a Szegedvidéki fiókok ügyvezetését is. Megkérdeztük őt is a dologról és a kővetkező választ kaptuk: — Nem tőrtént semmi jogsérelem. — mondta. A dorozsmai bolt nem volt rentábilis, ezért a központi igazgatóság elhatározta, hogv beolvasztja a Szeged-vidéki szövetkezetbe. Meg is kérdezték a dorozsmai érdekelteket, hogy hajlandók-e fuzionálni. Azt válaszolták, hogy belemennek a fúzióba. Az ő beleegyezésükkel történt a fúzió és az üzletrészüket jóváírták. Nem értjük a felháborodást. Azt mondják, nem volt veszteséges a fiók?! A házi mérleg mást mutat: 1933 december 31-én 1864.40 pengő volt a fiók vesztesége, 1934 májusában 517.90 pengő volt újból a veszteség, 1935 május 31-én pedig 478.88 pengő veszteséget mutat kí a mérleg. Emellett nagy volt az adóssága. •Síért kellett valami megoldást találni és a fúzió mutatkozott a legjobb megoldásnak. A vasárnapi munkaszünet A vasárnapi munkaszünetről megjelent legutóbbi rendelet életbeléptetése óta számtalan kérdést intéznek az érdekeltségek köréből a kereskedelmi és iparkamarához a rendelet magyarázása tekintetében. A szegedi kereskedel! mi és iparkamara ezúton is értesíti az érdekelt| séget arról, hogv a vasárnapi munkaszünet | tárgyában megjelent legutóbbi rendelet nem uj rendelet, az a korábban megjelent hasonló tárgyú rendelet kiegészítését tartalmazza. A legutóbbi rendelet által nem érintett kérdések tekintetében (mint például a borbélyok és fodrászok vasárnapi munkája, a cukrászdák nvitvatartása, virágárusítás, stb.) a korábban megjelent rendelet bir érvénnyel. Ugyanez vonatkozik a húsipar vasárnapi munkaszünetire is, amelyet egy később megjelent rendelet szabályozott és pedig ugv, hogv a húsipar vasárnapi munkaszünetére vonatkozóan az említett rendelet kiadása előtt hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni. Jubiláló iparművészeti kiállítás. Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat 50 éves fennállása alkalmából ezév őszén az Iparművészeti Muzeumban jubiláris kiállítási rendez. A kiállítás a következő szakcsoportokra fog kiterjed——i.:—1 • - - ... .... •••> riiclll- uv^'l™' gratika, huznpar, iparművészet és egyházmüI veszet.