Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-27 / 167. szám

27 DÉLMAGYARORSZAG 1935 fuliiís 25. A szegedi piacról Nap-nap után olvashatunk a szegedi piac el­néptelenedéséről, • -elsorvadásáról. Köztudomásu, hogy a környékbeír községek a mai viszonyokkal ném számoló magas kövezetvám és helypénz miatt elkerülik a szegedi piacot, amiből mértvetet­len kára van a hivatalos' városnak, de a szegedi ipar és kereskedelemnek is. Az elsorvadásnak roásiik oka azonban a szegedi piac rendszertelen elhelyezése és a beosztásban mutatkozó még na­gyobb rendszertelenség. Ezt a nap-nap után fel­merülő panaszok igazolják. Igy a közelmúltban Szeged város iparosai kérték, hogy a szétszórtan árusító iparosokat egy csoportban helyezze a vá­ros a Mars-térre. Mint a piaci árusok egyik ér­dekelt képviselője is, foglalkozom e kérdéssel. A szegedi piac elhelyezése keresztalaku. A ke­reszt egyik vonala a Rudolf-tértől kezdve a Szé­chenyi-téren a Tisza Lajos-köruton át a Valéria­tér érintésével a Mars-téren végződik. Hosszúsá­ga majdnem egy és félkílométor. A kereszt másik vonala a. Tisza Lajos-körűt, anwn<ek hossza (ev. templomtól az ítélőtábláig) csaknem egy kilomé­ter. Sem az eladómik, sem a vásárlónak nem ér­deke ez a tulhossizn méretezés, amit feltétlenül rö­vidíteni kell. Másik igen nagy hiba a piacbeosz­tásban nyülvánnl meg. A piaci szabályrendelet előirja, hogy az elárusítók szakma szerint egy csoportban legyenek elhelyezve, de ez nincsen be­tartva. Baromfit a piac bármely részén lehet vá­sárolni. Ez természetesen nemcsak a fogyasztó közönségnek kellemetlen, hanem az eladóknak is áirt, mert egységes árak igy nem alakulnak ki és a termelő, csakhogy az árujától megszabaduljon, kénytelen árán alul is túladni portékáján. Szeged­nek ez küíön specialitása, hogy nincs egységes baromfipiaca. Más kisebb községekben nemcsak külön baromfipiac van, hanem külön sovány és külön hizott baromfipiac is. A baromfipiacnaik ez a szétszórtsága okozza azután azt, hogy Szegeden alig vásárolnak valamit exportálásra. Pár évvel ezelőtt még megjelent autójával egy-két baromfi „szedő", de ezek elmaradtak, illetve a szomszéd községek piacain, főként Kisteleken vásárolnak, lahová a gyümölcsexport ls lassan áttoíódik. Kis­telek ugyanis egy nagy telekkel biró ház udvarát fedett csarnokkal látta el és itt bonyolódik le a na­pi élelmiszerpiac. Hetipiacos napokon itt kapnak helyet az exportőrök, ahol is zárt udvari és fedett — tehát por- és esőmentes — helyen végezhetik a csomagolást. Szegeden állítólag a termelők nem akarják (és a város hatósága is ezt vallja) a kü­lön baromfi és külön tej- és tejtermékpiac felállí­tását, mivel lehetetlen azt kivánni a kocsival a városba bejövő kisbérlőtől, hogy egy pár csirkét és egy liter tejfelt kitevő áruját két helyen áru­sttsa. A valóság ezzel szemben az, hogy ilyen csekély árut kocsival behozni, nem kifizető, mert erre a kistermelő keservesen fizetne rá. A kocsi ntán fizetendő kövezetvám, és a. helypénz több len­ne az áru értékénél. Valóságban a termelő nem ls hoz be ilyen kevés árut kocsival, hanem behozza gyalog, esetleg több szomszéd jön be egy kocsin a városba, ha pedig a termelő többféle árut hoz a piacra kocsiján ,ugy családtagjait Ls hozza ma­gával, akik ott értékesíthetik árujukat, ahol töb­bet adnak érte. Mindenfélének kocsiról való áru­sítása kényelemszeretetből ered. amiről szívesen lemond a termelő, ha hasznát látja. A tej- és tejtermék piacán hasonló a helyzet. Papiroson a tejpiac a Klauzál-téren van, vaíó­Kágban inkább a fürdő előtt, de ezt is lehet min­denütt kapni, hogy azután minőség szempontjából milyent, arról sokat lehetne beszélni. Minden sze­gedi lakos vásárló is egyszersmind. Megengedhe­tetlen tehát az, hogy tej- és tejterméket a piac minden részén, a tisztaság legelemibb betartása és orvosi ellenőrzés nélkül árusíthassanak. Az iparosok elhelyezése is nélkülöz minden rendszert. Legtöbben a Széchenyi-téren vannak elhelyezve. Legutoljára foglalkozom a Tisza La­jos-köruton levő piaccal. Itt csaknem kivétel nél­fcöl piaci árusok vannak elhelyezve. Bármilyen «zéles is a Tisza Lajos-körut járdája, mégiscsak ut ez és nem tér és igy piac elhelyezésére alkal­matlan és ezért itt találjuk a legnagyobb rend­szertelenséget. Nyári gyümölcsszezon az idén nincs, de ha air. őszi szezon megkezdődik és ide téved egy exportőr, akkor a Mars-téren talál majd makói zöldséget, dorozsmai paprika- és tejfeles­kofákat és szegedi kofákat is, de csak minden má­sodik kocsinál talál termelőt. Igy aztán lólhat­futíhát, amíg talál azt, ami neki kell. De folytassuk szemlénket tovább a Tisza La­jos-köruton ... Itt találjuk az tparcikkámsokat, kőztük a rövidárusokat három külön csoportban, de van rövidáms a Valéria-téren, sőt a Mars-té­ren is. A készruhaárusok szintén a szabályrende­let figyelembe vétele nélkül vannak beosztva, de nem iparigazolványaik kelte szeriinti sorrendiben, hamem a 18 régebbi árus elé van beoszvta 11 nj áras, akik közelebb vannak a piac tengelyéhez, Í mint a 18 régebbi keletű iparigazolvánnyal biró ! Érdekes a tejtermék árusok elhelyezése is. Az itt | levő körülbelül 20 árus a közelmúltban még ki­sebb csoportokban különböző helyeken árusított. A rend és az orvosi ellenőrzés miatt egy csoport­ba lettek beosztva a püspöki bazárral szemben. Nemrég ezután két, majd három uj tejtermékárus telepedett le a Rudolf-téren a többi árus tiltako­zása ellenére, végre a kereskedelmi ós iparkama­ra u-tján beadott "panaisz alapján a hatóság ezeket i is beosztotta a többi közé a Tisza Lajos-könitra i írásbeli „véghatározattal." A véghatározat .jog­erőssé" vált két hónap óta, végrehajtva azonban ma sincs. A jövő terveinek azt kell szem előtt tartanunk, hogy: egy piac csak ngy fejlődhet, ha azon rend van éa könnyen áttekinthető. Szeged nem oly nagyváros, hogy itt különböző városrészeken más­más napokon hetipiacok tartassanak, össze kell tehát vonni a szétszórt piacokat. Erre három al­kalmas tér van, ahol az összes piacok elférnek. A Mars-tér, a Valéria-tér és a Rákóczi-tér, eset­i'eg a Tisza Lajos-körut egy része. Megemlítem még a helypénz-kérdést, ami szintén elriasztja a termelőket a szegedi piacról. A baromfi után fize­tendő helypénz igen magas, ami a mai viszonyok közt megbénítja és eltereli innét a baromfikeres­kedelimet; ugyanis a baromfi .után fizetendő folyó­méterenként 8 fillér, (de egy folyóméterre csak 10 pár tehető), ezenkívül még darabonkint sovány 8, a kövér után 16 fillér páronként. (A liba, puly­ka még drágább.) A leölt baromfi után is ezek a tételek fizetendők, mivel azonban ők állványon árusítanak, itt a folyóméter dija 16 fillér. Ezen­felül állandóan a hátuk mögött áll a helypénz­szedő, aki éberen vigyáz arra, hogy a várost ká­rosodás ne érje. Mi valósítható meg ezek közül azonnali ? Feí­tétlenül rendet kell teremteni a Mars-téren. Ko­csi-piacon osaik kocsiról árusító termelőnek van helye. Külön baromfipiacot és külön tej- és tejter­mékpiacot kell felállítani. Máshod, mint a kijelöít helyen ezek nem árusíthatók. A vidékről bejövő iparjoggal biró árusokat szintén egy csoportban helyezendők el, mert ezek befurakodva a termelők közé, megtévesztik a vásárlóközönséget. Az úgy­nevezett zugkofákkal szemben erélyesen el kell járni. Nekik is az az előnyük ma, hogy ott árusíta­nak, ahod alkalmilag legjobb, ezzel szemben az adót fizető árus egy helyhez van kötve A balkáni állapotokat meg kell szüntetni a Tisza Lajos-kör­uton, bármilyen kényes ls ehhez hozzányúlni. Szeged belváros kereskedői és a belváros ház­tulajdonosai, bizonyára megütközéssel fogadják a fenti javaslataimat, hiszesn a piacnak a külváros felé való kitolásáról van szó. Ma már a viszonyok is változtak. Ma a kisgazda és a kisbérlő nem vá­sárló. A belváros vásárló közönsége a fixfizetésü városi nép rétegeiből adódik. A piac összponto­sítása és fejlesztése, érdeke a város minden ré­tegének, ebbő? csakis hasznot láthat minden sze­gedi és kereskedő, sőt a háztulajdonosok ls, vagyis az egész város közönsége. Benkő Béla. Huszonnégyen pályáztak a Janitól internátus szerelési munkáira Jelenfős eltérések az egyes ajánlatok közöli (A Délmagyarország munkatársától.) A ta­nítói internátus épitése már javában folyik, a vízvezeték, csatornázás, a melegviz, gáz, fűtés, kazánházfelszerelés és hőleadóberendezés munkálataira azonban csak utólag, két héttel ezelőtt irta ki a kereskedelemügyi miniszté­rium a versenytárgyalást Most járt le a ver­senytárgyalás határideje és a jelzett munkáta­lokra összesen 24 vállalkozó adta be pályáza­tát Az ajánlatok végösszegezés szerint a kő­vetkezők: Vízvezetéki és csatornázási munkákra pályá­zott Hegedűs Ferenc (Szeged) 24.914.78 pengőért; vízvezetéki, csatornázási, melegviz és gázfelszerelési munkákra Fekete Nándor (Szeged) 25.734.38, Hottya Lajos (Szeged) 29.752.93, Heim Géza (Szeged) 31.073.64, Schulter Vilmos (Szeged) 34.514.30, Gaál Ferenc (Szeged) 34.750.87. Vízvezeték, csator­názás, melegviz, gáz, fűtés, kazán és hőleadó szerelésekre Egry és Fiai cég (Budapest) 26.725.75, kazámházberendezés 29.896.72, hő­leadóberendezés 20.052.10, Sebestyén Jó­zsef (Szeged) 28.093.05, fűtés- és kazánházbe­rendezés 26.701.73, fűtés, hőleadóberendezés 24 ezer 773.70, Heim János és társa (Szeged), 29.106.90, fűtés, kazánberendezés 31.281.50, fű­tés, hőleadóberendezés 21.455.60, Riet­schel és Henneberg (Budapest) 30 ezer 298.21, fűtés, kazánberendezés 22.262.79, fűtés, hőleadóberendezés 21.526.78, vízvezeték, csatornázás, melegviz, gáz, fűtés, hőleadóbe­rendezés 26.100.92, hőleadóberedezés 21.666.82, Knuth Károly (Budapest) 35.047.65, kazán­háziberendezés 41.533.84, hőleadóberendezés 23.015.02, Wolf Ödön (Budapest) 36.348.77, kazánberendezés 13.615.45, hőleadóberendezés 21.526.78. Vízvezeték, csatornázás, melegviz, gáz, fűtés, hőleadóberendezés: Csép a Jenő (Budapest) 27.099.39, hőleadóberendezés 23 ezer 849,—, U n i v e r s á 1 (Budapest) 30.070.32, hőleadóberendezés 21.907.42; kazánházberende­zés Popper és Szántó (Budapest 14.678, Láng gépgyár (Budapest) 31.675, alternatív 22.586.06, Magyar Radiator gyár (Budapest) 23.187.60, Rőck István (feuda­pest) 28.232, Ganz és Társa (Budapest) 37.747—, alternatív 29.076.—, hóleadóberende­Kerékpárosok! StkerOlt egyik gyáramul nagy tétel kerékpirjijinlt olcsón Átvenni • azokat u alanti fillérei áron irasltaai. P 4-90 MaOpual axflrke P I tt kSHBIdJ 5-90 „ vSrfla ISO Szántó Sándor fifraft8,M 0CC8 zés Ecser és Vaska (Budapest) és ScHnl­ter Vilmos (Szeged) 23.599.30, Tőrs és Or­mai (Budapest) 24.530.04 pengőért pályáz­tak. A pályázatok felett a napokban megtörténik a döntés a minisztériumban és közvetlen ez­után már vállalatba is adják a munkálatokat hogy az építkezéssel együtt a szerelés is meg­kezdhető legyen. Versenytárgyalási hirek A saentesi polgármester 2250 mázsa darabos szén és 1000 mázsa tűzifa szállítására hirdet ver­sienytárgyalást, augusztus 1. lejárattal Kiskundorozsma község elöljárósága 400 mi­zs,a hazai darabosszén szállítására hirdet ver­senytárgyalást, augusztus 10. lejárattal. A szegedi vegyesdam diárpa rancsnokság a ha­szárlaktanyában végzendő jármű és lovagszmépi­tésre hirdet versenytárgyalást, angusztns 5-ikJ lejárattal". Ajánlatok a honvéd központi építési osztályhoz, Budapest, V., Honvéd-ucea 28. nyúj­tandók be. AB Országos Táraada lotnhfatositó Intézet A bajai székház építésének összes munkájára ver­senytárgyalást hirdet augusztus 7-iki lejárattal. Házaló kereskedés eltiltása KisktmKalason. Kiskunhalas város még ezév elején szabályren­deletet hozott, amellvel a házaló kereskedést a város területén eltiltja. Ezt a szabályrende­letet a kereskedelemügvi miniszter most jóvá­hagyta és igy házaló kereskedők a jövőben Kiskunhalas várost nem kereshetik fel. Kiviteli lehetőségek Palesztinába. Paleszti­na azok kőzé az országok közé tartozik, me­lyeknek külkereskedelmi forgalma az általá­nos denresszió dacára, erős emelkedést tüntet fel. Különösen nagv kereslet nvilvánul meg Palesztinában a következő cikkek iránt: min­dennemű élelmiszerek, vas- és acélárak, kerá­miai és üvegáruk, pamutazővetek, késs ruhák, bőráruk, kisebb gének és motorok, Iámnak, di­vatcikkek, •mindennemű lakáiberendezMi cik­kek, főleg olcsó tömegbútorok. A lakásherem­dezési cikkekben mutatkozó nagv bevitelt kü­lönösen a nagy bevándorlás Indokolja, melynek következtében évről-évre igen sok ul háztartás keletkezik. Ami Magvarorsrásmak Palesztiná­ba való kivitelét illeti, ez 1933-ban 1.178.000 pengőre. 1934-ben nedig 2,298.000 oengőre ru­Í ;ott, tehát egv esztendő alatt 1 milliót mégha­adó emelkedést tűntet fel. A szakértők véle­ménye szerint a piac megdolgozása és megfe­lelő összeköttetések teremtése révén ez a kivi­tel még jelentékenyen emelheti

Next

/
Thumbnails
Contents