Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-09 / 129. szám

1935 jump n DÉLMAGYAR OR SZAG Kél szegedi betörő kifosztotta a mindszenti templomot (A Délmagyarország munkatársától.) \ vásár­helyi rendőrség jiénteken délután elfogott két szegedi iparossegédet, akik előző éjszaka kifosz­tották a mindszenti katolikus templomot. Az egyik Makra Ferenc 53 éves szegedi, Sándor-ucca 40. szám aJatt lakó szabósegód, a másik Nagy József 49 éves, Somogyi-telep lakos, könyvkötősegéd. Makráék a napokban elhatározták, hogy ki­fosztják a mindszenti templomot. .4 líars-tcrcn betörésre alkamas szerszámokat vásároltak és ju­niu6 6-án reggel gyalogosan elindultak Mindszent jelé. Éjfélre értek oda és azonnal munkához lát­tak. A sekrestye ajtaját álkulccsal felnyitották, a sekrestyéből a templomba vezető ajtót fel­feszítették. Tiz persely! találtak a templomban, ezeket feltörték, de csak tiz pengő körüli össze­get találtak. Összeszedtek ínég 13 darab oltár­teritől és több miscingrt, a sekrestyében la ált nii­sebort pedig megitták. Az éjszaka hátralevő részét a tiszaparti füzesek között töllötték, re r. el útnak indultak és Mártélyig gyalogoltak. A vasútállo­máson fogiák el őket a csendőrök, akik addigra már mindenütt keresték a vakmerő betörök.'t. Makra a csendőrök elölt lelt vallomásában elő­adta, hogy pünkösdre akart magának ünneplő ruhára valót szerezni, e$ért követte el a betörésit, Nagy azzal védekezett, hogy Makra beszélt? rá a részvételre. Makra Ferencnek a mindszenti templo ., .'oszto­gatás vo't a nyolcadik templomrablása. F,> ideig: 27 esztendőt töltött el különböző börtönökben és fegyházakban. Nagy József csupán 18 évet ült eddig. Mindkettőjüket letartóztatták ós szomba­ton bekísérték a szegedi ügyészség fogházába. MflRGOVflC Háziasszonyok álma w v vív gyümölcs konzerváló készülék Tüzelőanyag, cukor és munkamegtakarítás! — Tökéletes konzerválás! — Évekig friss íz! Ara e*ak 24.- pengő. (Két évi garanciával.) Gyártja és forgalomba hozza: Mar|(Qy mér fi * ' Műszaki vállalata. Szeged, Tisza Lajos-körut 44. Telefon 30-20. Ugyanitt kaphatók az utol­érhetetlen Phobus motalkó gázresók. A NAPOLEON-ARANY REGÉNYE (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány nappal ezelőtt a Délmagyarország megirta, hogy Formayer János volt koporsógyárosnak, aki ez­időszerint a szegedi szeretetház lakója, egv elyan francia arany van a birtokában, ameív­nek J egyik oldalán „Napoleon császár", a másik oldalán pedig „Francia köztársaság" a felirat. formaver János szerint ez az aranyérem a leg­nagyobb ritkaságok közé tartozik, mert belőle csaik tiz darabot vertek — tévedésből. A ritka­ságot már az egyik szegedi bank értékesítésre át is vette és eladása dolgában érintkezésbe lé­pett Angliával, ahol az aranyat a boldog tulajdonos 8<H).fMM> pen­gőért szeretné eladni. Most sikerült megállapítani, hogy entiek a szenzációs aranynak az esete nem most merült fel először. Három esztendő előtt Fornrayer Já­nos az aranyat már a Nemzeti Bank szegedi fiókjánál bemutatta Pavlovics István akkori fiók­főnöknek és tőle kért tanácsot az értékesítésre vonatkozólag. Pavlovics nem lévén tisztában a bemutatott aranypénz értékével, a budapesti fő­intézethez intézeti kérdést. amely viszont a Nemzeti Muzeumhoz és a magyar numizmatikai egyesülethez fordult felvilágosításért. Még mielőtt Bndapestről a válasz megérkezett volna,, Tonclli Sándor kamarai főtiíkár figyel­meztette Pavlovics bankfőnököt, hogy nines szó valau* nagy ritkaságról, hanem a legendás aranynak s magyarázata a*, hogy 1804 decemberétől 1807 végéig, te­hát három esztendőn keresztül az összes francia pénzeket ugv ver­500pengőt kap baleset biztosításban dijta'anul aki legalább 100 pengő értékben vásárol cégünknél t Ssendrényl Géza és Tsa Asztalosmesteren ButorcsarnoHe Ssagad, Dugonics tér 11. Talafan 19 81 ték, hogy az egyik oldalon „Ré­publique Française", a másik ol­dalon pedig „Napoleon empereur" volt a felírás, A pénzverésnek ez a látszólag különleges mód­ja részletesen meg van írva Fourniernak Na­póleonra* szóló munkájában. A szakvélemény, melyet a numizmatikai egye­sület adott, teljes mértékben megerősítette a kamara főtitkárának ezt a közlését és Pavlovics ban/kfőnök le is tett a Napoleon-arany értéke­sítésének gondolatáról. Ezeknek az aranyoknak van ugyan speciális gyűjtői értékük, amely azon­ban nem százezrekben fejezendő ki, hanem a névértéknek 10—15 százalékára rug. Ennek az információnak nyomán szakköny­vekben is utánanéztünk a Napoleon-aranyak históriájának és keletkezésükre vonatkozólag a következőket állapítottuk meg. Mikor Napoleon a konzulátust császársággá változtatta át, a még elevenen élő köztársasági eszmére való tekintet­tel nagyon óvatosan járt el. A tribunusok egyi­két, Curéel bizta meg, tetemes anyagi ellenszol­gáltatás fejében, az erre vonatkozó javaslat elő­terjesztésével. Curée javaslata, melyet a szenátus ellenkezés nélkül elfogadott, ugy szólt, hogy Bonaparte Napoleont, mint csá­szárt megbízzák a francia köztár­saság kormányzásával. Ennek az volt a célja, hogy eleinte elleplezzék a monarrhikus formához való visszatérést. Há­rom esztendőn keresztül ez a forma volt érvény­ben és csak később helyettesi tették a köztársaság kifejezést nyíltan a császársággal. Ez volt az államforma kettősségének az egyik magyarázata. A másik magyarázat az volt, hogy az impérium berendezésénél a római császársá­got vették mintának, ott pedig az imperátornak és a rcspublicának más volt a jelentése, mint a modern alkotmányokban. A római császárok, kü­lönösen eleinte, szintén meghagyták a respublira elnevezést és a köztársasági berendezéseket, csaik imperátor néven egyesitették a hatalmat a kezükben. Ez utóbbi elnevezés azonban mint va­lami néptől kapott hatalom szerepelt és egyál­talán nem volt azonos a későbbi és a középkori császárok Istentől származtatott hatalmával. Ez a Formayer-féle legendás Napoleon-aranv törtenete és a különösnek látszó érme-feliratnak a magyarázata. Lehet, hogy az a szegedi bank, amelyik az aranyat eladásra ajánlotta fel Ang­liába, fog vételi ajánlatot kapni, de a vételi aján­lat előreláthatólag lényegesen kisebb lesz, mint a Formaverék által jelzett és várt összeg. Várható időjárás 11 Változá... A meghűlés első jeleinél vegyen nyombao ASPIRIN TABLETTÁKAT Ügyelj ünk h „BAYER" keresztre, mely minden tablettán'látbató. MAGYAR GYÁRTMÁNY Gvó?yszertárakban kapható.. Asz olvasó rovata Tekintetes "Szerkás:tőségl Szíveskedjék több polgártársam nevében irt alábbi soraimnak helyet adni: Egy idő óta a Mars-téri laktanyából Újsze­gedre kora reggel kivonuló katonaság >ig trom­bitaszóval ébreszti fel a reggeli álmát alvó, pihe­nésre ós nyugalomra szorult polgárságot. \a-> gyón és tisztelettel kérjük a vegyesdandárparanca­nokságot, szíveskedjék intézkedni, hogy a kivo­nu'ás kora reggel — a város területén — trom­bitaszó nélkül történjék, amint ez étidig is szo­kásban volt. Bizonyára nincs semmi akadálya* annak, hogy a kora reggeli órákban még pi­henő polgárok tiszteletteljes kívánsága teljesüljön. Tisztelettel: (Aláírás.) ' Mélyen túsztelt Főszerkesztő url Szíveskedjék! soraimnak közérdekből helyt adni. Rendnek mu­száj lenni, így szól a magyar példabeszéd ís, de ezt nem ta'áljuk meg mindenben. Helyben a »sze­metes« kénye-kedve szerint jár. Egyszer 8-kor reggel, máskor féltiz felé, gyakran 12-kor is jön. A háziasszony bevásárlásait alig bírja esz­közölni, állandóan lesben kel] állnia. Tudtommal, különösen a külvárosban, a szemetet időnként el is ássák, hogy a szemétkihordási dijakat meg­takarítsák. Hiába keressük a járványok keletkezé­sének okát 1... Itt emlitem meg, hogy például a Mikszáth Kál­nián-uccában némely házban annyira elszaporod­tak a patkányok, hogy szinte félnek a lakók a fáskamrákba menni. Budapesten keresztülvilték, még pedig szigorúan, a kötelező patkányirtást, ami itt is csak előnyös lehetne. Kiváló liszlelettel: (Aláírás.) Tisztelettel értesítem igen tisztelt megrendelőimet, hogy űriszabóságomat Széchenyi tér 11 az. alá, a Városi Bérházba K helyeztem át, ahol a legpontosabb kiszolgá­lással állok továbbra is az úriközönség ren. dolkezésére Kiváló tistelottel Pálity Lázár­ömitnllamaati, nini mindenki, lobbn«i'obb borotvakrém a Yenky. BOROTVAKRÉMMEL BOROTVÁI Normáltubus ára 48 filL Nagytubus ára 120 'il'. Herl negt«|a kellemel.en. Idege»»«, féld i Ima » é*el ft Cr«*« <1. S

Next

/
Thumbnails
Contents