Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)
1935-06-09 / 129. szám
6 DÉLMAGYÁR ORSZÁG T935 június Világsikert.»., patentgallér kjlTZMAYER nttan t«^.»! I»mini> vállárrá lehet varázsolni. Elesáns mén- IlmWW. B* MH • • — • házilag mosott gallért egyetlen 'ogással kemény gallérrá lehet varázso ni. Elegins, rrégFKKETESAI UCCA 2 1. Hoz ott anyagból ingfazon P 2.Tauaszi este a kültelki kocsmában .Fethoflóli" a kocsma előtt — „' aiicabogár" és egyéb slágerek (A Délmagyarország munkatársától.") AlacsonyWrmetű íéríi áll a kocsmaajtóban és elegáns mozdulattal invitálja a járókelőket; Méltóztassanak befáradni, hely van még bőeen. m ital, étel olcsó, * hangul»! meleg... Ez is vaJami tij dolog: u felhajtóval dolgozó *aege4i kurtakocsmn. Párizsi mulatóhelyek rendszerét irigyelte meg a« élelmes kocsmáros és 8 is csalogatót állított az ajtaja elé. Már a kültelki kocsmák is belevetették magukat a civilizációba, amióta Szeged ifl*g*n!ors:rilml tényező lett. Közel félezer kedélyes kocsma van a városban, nagy a versengés, mert a vendég ritka madár és az boldogul, aki elfogja röptében... Arra való tehát a felhajtó, aki esténként — főleg vasárnap esténként — kiáll az ajtóban és csalogatja szomjas járókelőket. A koosma előtt akácfa álldogál busan-egyedü). Belül annál nagyobb a zaj. Húszan harmincan énekelnek egyszerre, persze mindenki más nótát és « zenekar egyszerre minden igényi igyekszik kielégíteni: ahányan vannak, annyifelé játszanak. A bejáratnál lévé első asztalon miniatűr knglípálya van. Tízen-tizenöten ülik körül és játszanak végkimerülésig filléres alapon. A nyertes fifeti a fröccsftkrt, irhát nz jár jól, aki veszít A kngtizófcat nem érdekli a zene, de nem 1s zavarják ő»ket Mellettük áll n clmbalotu. mögötte ü a sáporti rimbnlmos. Vasárnap este van. tlyrnkor külön zenekar játszik, ő csak ül szótlanul é«. nézi a kugliíökat. Az ő napj:ti a szürke hétköznapok, amikor kevés vendég van. Ilyenkor kedvére látsrbal és énekelhet. A vendég-zenekar » belsőt szobában tanyázik, a mulató vendégek kőzött Vnsntws-altisztek ülik kóriil a kerékasztalt, nekik játszik a primás. A vasutasok öregek. a nők riata— lok. Egy sovány nő ugrik ;» primás elé éj. énekel torkaszakadtából. Elismerőleg meaállnpitják róla, hogy jó, erős hangj« van. sokkal nagyobb szobát is tele tudna kiabálni. A vasutas asztalnál néhány civil fiatalember is ül Most ők követelnek nótát: — Ma este ablakonian lesí egy búcsúlevél... Éneklik a fiatalemberek. A primás azonban nem ismeri a „slágert," ő csak külvárosokban szokott muzsikálni és ott még a „Katicabogárnál'' tartanak. Baj azonban nincs, mert a primás játszik vaüunii hasonlót, ugy se veszi észre senki... A szemközti asztalnál pantallós alakok ülnek. Magukhoz intik a zenekart és most ők rendelnek nótát. Az egész terem lélegzetvisszafojtva lesi a nótát. „Szép vagy, gyönyörű vagy"-ot kell játszani, de ugy, hogy amikor az egyik mulató leinti valamelyik cigányt, akkor azonnal elhallgat és addig hallgat, amig a fiók-Toseanini egy másik kézmordulattnl újra be nem szólítja őt az együttesbe... A cigányok ragyogó szemmel integetnek. hojty értik a dolgot. De n dirigálás lerti ?ikefül: mindig az a cigány hallgat el', akinek tovább kellene játszani. A hangulat lassan megsavanyodik, Szerencsére .¡őrt a cukoHvás-néni, piszkos ko-árral a karján. A vasutasok elegáns mozdulattal zsebükbe nyulnk és a hölgyeknek cukorkát vásárolnak. Percek múlva mindenki cukrot rágcsál. A vendóglős dühösen kikergeti a cukrosnénit, mert H cukorra nem izlik a bor, tehát rontja az iifclelM A baloldali asztalnál piaci árusok ülnek Zsebbel szedik elő a vacsorát. Szilvórium is kerül elő, ugyancsak n zsebből. Féllfter bori is rendelnek » tisztesség kedvéért. Látszik, hogy olcsón akarják megúszni a kiskocsmát. Tiz órakor már magasra száll a hangulat. Mindenkinek jó kedve van. I'eláll egy vasutas hogy ö megmutatja: nem olyan egyszerű dolog • váltókezelés, így kell megfogni a váltót, így kell átdobni, igy kell eligazítani a vassal . Még a sapkát is felteszi. A cigányok ámulva nézik és amikor vége van a mutogatásnak, belevágnak a legújabb slágerbe: — Tenyeremen hordom, ngy lesem a parsncMzavAt... ¡Molykár ellen megóvást HUNGÁRIA r Kávéházban és Halászcsárdában Pünkösd mindkét napján délután és este fi ÁNCÜ! 1 nmm (CSIPETKE A TELEFONT minden valószínűség szerint azért találta föl az a bizonyos mr. Bell, hogy hasznára legyen az emberiségnek és az emberiség valószínűleg azért fogadta olyan örömmel ezt a korszakalkotó találmányt, mert megsejtette benne azt á készüléket, amellyel megrövidítheti az időt is, az utat 1». Mu már szinte elképzelhetetlen az élet telefon nélkül. Az embernek valtmi sürgő« elintéznivalója van valakivel, aki nem is lakik messze, csak a város másik részében. Akármilyen jó a postaszolgálat, ha levélben intézné el, legalább két napot kellene elvesztegetnie, amig a maga levelére visszavárhatná a választ. De, hogy telefon is van a világon, hát leakasztja a készülék hallgatóját, leíárosázza a szükséges számot, a drót másik végén jelentkezik az, akivel dolga van Ss néhány perc múlva már abban a tudatban akaszthatja vissza a helyére a hallgatót, hogy letárgyalt, elintézett mindent, amire szflksé ge volt. Ezek olyan közhelyek, hogy feleslegesnek látszik hangoztatásuk, hiszen a huszadik század negyedik évtizedében tisztában van a telefon lényegével és jelentőségével mindenki. Eddig legalább igy hittem, Így tudtam a dolgot. De most mejsgyőződtem róla, • hogy ma is akadnak olyanok, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy mi végre van a telefon, vagy pedig félreértik, félremagyarázzák a telefon hivatását. Egyik barátom mesélte él a következő esetet; Valami dolga volt az OTInál. Az OTI felfedezte, hogy valamelyik régi háztartási alkalmazottja után néhány pengős hátraléka maradt fenn és ennek a hátraléknak a rendezését szorgalmazta. Barátom nagyon elfoglalt tisztviselő-ember. Köztisztviselő. Nem igen hagyhatja el hivatalát a hivatalos órák alatt. Hát a legkézenfekvőbb megoldást választotta: telefonált az OTI-ba és Bell találmányának alkalmazásával szerette volna megérdeklődni, hogy miért, is tartozik azzal a néhány pengővel. Az OTI jelentkezett is a telefonhívásra, bizonyitékául annak, hogy van telefonja. Barátom szabályszerűen bemutatkozott a drót másik végén Jelentkező tisztviselőtársának, aztán engedelmet kért, hogy igy, telefonon alkalmatlankodik, de azért eljárását nem szabad udvariatlanságnak minősíteni. a helyzet ugyanis az, hogy nem hagyhatja el a hivatalát, aztán meg a telefon is azért van, hogy meggyorsíthassák vele a hivatalos ügyek intézését, hát legyen szive«, adjon felvilágosítást a kolléga. A kolléga azonban, az OTI-nál, igenis, udvariatlanságnak minősítette a telefonálást. Igen nyersen jelentette ki, hogy az ilyen ügyeket nem lehet telefonon, egyszerű telefonálással elintézni. Tessék személyesen jelentkezni az OTInál. majd akkor elinlézik a dolgát. Barátom igen szelidlelkü ember, nem gorombáskodott bele a telefonba, pedig a teleTon erre is igen alkalmas készülék. Visszatette a kagylót, vette a kalapját, lezárta a hivatalát, megmondta a ráváraikozó ügyfeleknek, hogy várakozzanak csak nyugodtan és türelmesen tovább, mert neki el kell mennie, el kell töltenie egy másik hivatalban néhány félórát, mert rájött arra, hogy mr. Bell találmánya nem ér egy hajítófát sem. Aztán elment az OTI-ba, fölkereste telefonpartnerét, aki ismét hangsúlyozta álláspontját, hogy a telefon nem ilyesféle dolgok elintézése céljából van. Végül tőlem kérdezte meg a barátom, hogy hát akkor mi végből van telefon, miért fizeíik a hivatalok a drága előfizetési és beszélgetési dijakat és miért minősitik még ma is, a rádió és repülőgép, az ötszáz kilométeren felüli sebességrekordok korszakában udvariatlanságnak 'gyesek azt, ha valaki telefon utján szeretné elintézni azt, amit nagyszerűen el lehet intézni telefon utján. Gn — tudtam volna, de nem »kartam válaszolni barátom kérdésér»