Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-08 / 128. szám

DfiLMAGYARORSZAG cewMMgi Somogyi Kca 22. L. em. Teleloru 23-33.- Kiadóhivatal, kVlcMnkOnyvt&r ét Jegyirodái Aradi ucca 8. Teleion: 13-00. - Nyomdai lőw l lpól ncca 19. Teletöm 13—O©. — Távirati es lovÉlclmi Délmaayaror>z6a Szeged. D frank és a demokrácia A francia frank értékállósága körül zavarok támadtak. A spekuláció megkontreminálta a frankot, amire az szinte órák alatt ijesztő mértékben zuhant. A francia közvélemény a frank jövőjét illetőleg megoszlott. Voltak, akik a zuhanás nyomón a hivatalos leértékelés mellett foglaltak állást, míg mások a stabilizálást követelték. Ez utóbbiak győztek, ami mindenki előtt természetesnek tűnhet, aki tudja, hogy a francia nemzet mintegy negyvenmilliós tömegének több mint a fele tőkés. Kistőkések és nagytőkések, akik munkájuk fölös jövedelmét, üzleteik, vállalkozásaiknak a polgári jólétet, a gondtalan megélhetést és kényelmet biztosító hozadékán felüli részét betétekbe, járadékokba fektetik, hogy kedvezőtlen konjunktúrák idején, avagy tevékenységük abbanhagyását parancsoló kései öregségükben is legyen mit a tejbe apritaniok. A francia kistőkések igen tekintélyes része a földművelőkből reknitálódik, de jelentős a munkásosztályból sorakozó betétesek száma is. Érthető tehát, hogy a frank bajbajutása a francia nemzetet úgyszólván osztálykülönbség nélkül elevenén érintette. Ennek a közös veszedelemnek elhárítására indult meg az a mentőakció, mely előbb a Flandin-kormány, majd a Bouisson-kormány bukásával végződött. Franciaország, a nemzetek szabadságának bölcsője, a francia nép, a szabadságeszméknek minden időkben előharcosa még annak is ellenállott, hogy a diktatúra, a szabadságnak, a demokráciának ez az örök és engesztelhetetlen ellensége csak pénzügyi téren, tehát bizonyos mértékig korlátozott területen is megvesse lábát. A kamara megbuktatta Flandint, megvonta bizalmát a tekintélyes és jószándéku Bouissontól, aki a kamarai elnökség magasságából szállt le a frar.k megvédésére. Franciaország napokig a válság izzó hangulatában élt, a kamara mindent meg akart tenni a frank biztonságáért, de semmit sem a diktatúráért. Egymásután szavazta le a demokrácia szellemében is jószándéku kormányokat, hogy még a frank védelmében se essék csorba azon a demokratikus szabadságon, amely Franciaország éltető eleme, a nemzet nagyságának, hatalmának több egy évszázad óta alkotmányos alappillére. Demokrácia és diktatúra a pallók szerint két egymást kizáró fogalom. Tüz és viz, ég és föld inkább jöhetnek egymással kapcsolatba francia elgondolás szerint, mint a demokrácia és diktatúra, amelyek közül az utóbbit akkor sem hajlandó eltűrni, ha olyan nagy érdekről van szó, mint pénzegysége értékállóságának szilárdítással való megmentése, noha ez az összlakosság felének egyénileg is érdeke. A francia népnek a demokrácia mellett még áldozatok árán is kitartó ez a hűsége mutatja a nemzet politikai érettségét és adja egyben világviszonylatban is imponáló nemzeti nagyságát. Ezért a demokráciáért valamikor nagy harcot vivtak, sok vért, életet áldoztak. Olyan kincset birnak benne ma is, melyért pillanatra sem riadnak vissza ujabb áldozattól, csakhogy abban az érintetlen tisztaságban őrizhessék tovább, ahogy a korábbi -nagy generációktól örökölték. Szombat, 1935 junius 8. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 128. sz. ELttCIZF.TfcS I Havonta helybea 3.20, vidéken «• Budopetten 3.00, ktumidOn « 40 pengő. — Egyet izAm Ara hélkttznap ÍO, vaadr- e» Ünnepnap M» MII. Hír— delések (elveiele larlla szerint. Megtelik hőttu Kivételiével napoola Wggel. MacDonald lemondott, Baldwin Anglia ui miniszterelnöke Az alsóház melegen ünnepelíe a íávozó miniszterelnököt London, junius 7. Az alsóházban az interpellációk vitája során valamennyi párt melegen ünnepelte MacDonald miniszterelnököt, amidőn egy kérdésre felelve utoljára szólt miniszterelnöki minőségében. Az elnapolási vita során több munkáspárti képviselő felszólalt és hangoztatta, hogy az olasz—abesszinügyet a genfi határozat még nem szüntette meg teljesen, Olaszország folytatja katonai készülődéseit. Két felszólaló meleg elismeréssel adózott Edén főpecsétőrnek a jugoszláv—magyar viszály elintézésében kifejtett tevékenységéért. E d e n _ főpecsétőr válaszában hangoztatta, hogy a világosan meg nem vont határok mindig súrlódásoknak lesznek okai és ezért arra kell törekedni, hogy az olasz—szomáliföld és Abesszínia közötti határokat kölcsönös megegyezés alapján állapítsák meg. — Mi mindig a békés megegyezés érdeké ben dolgoztunk — folytatta — és az 1926 évi szerződés alapján állunk, amely hangoztatja, hogy Franciaország, Anglia és Olaszország fenntartja Abesszínia területének politikai sérthetetlenségét. Remélem, — folytatta Eden —, hogy ilyen megegyezés fog létrejönni és bizalommal várom a békéltető bizottság munkájának eredményét. MacDonald miniszterelnök pénteken délután háromnegyed 4 órakor beadta lemondását. Saját lemondásával együtt az egész kormány lemondását benyújtotta a királynak. MacDonald délután 4 óra 50 perckor hagyta el a Buckingham-palotnt és visszatért a miniszterelnökségi palotába, ahonnan már előzőleg elindult Baldwin, hogy kihallgatáson jelentkezzék az uralkodónál. Ezidő alatt — körülbelül négy percig —, Angliának nem volt miniszterelnöke. Baldwin kihallgatása 10 percig tartott. Az uralkodó I felajánlotta neki a miniszterelnöki megbiza! íást, amit Baldwin elfogadott. | Baldwin, miután tudomásul vette a kormányalakításról szóló megbízatást, bemu'atta a királynak az ui kormány névsorát. A Buckingham--palotában ezután megtörtént a kézcsók szertartása, amellyel az n j Baldwin kormány megalakultnak tekinthető. „Plagprorsidg ncm téphet a merész egitfni kezlemfiiQezfóeK oiiárr A oenzflguminfszter felszólalása után elfogadta a Képviselőház a plnzttgui tárca Költségvetését — EllenzlKl szervezhedls az eiharcosoh „hurrogásl" rendszere ellen (Budapesti tndósitónk telefonjelentése.) A képviselőház a pénzügyi tárca költségvetését úgyszólván gyorsított tempóban tárgyalja le és kedden előreláthatóan megkezdi már az appropriációs javaslat vitáját, amelynek — mint ismeretes — a házszabályok értelmében is csak négy nap a tárgyalási ideje A költségvetés vitája — mint ellenzéki körökben hangsúlyozzák —, mindenesetre élénk fényt vet arra a tárgyalási módra, amelyet az uj képviselőháztól várnak és ami sem a parlament nívója, sem a tanácskozás nyugodt menete szempontjából egyáltalában nem mondható kielégítőnek. Az ellenzéki képviselők ugyanis éppen a költségvetés vitájában megdöbbenéssel tapasztalták, hogy az egységespártnak egy „élharcos" csoportja a legkomolyabb parlamenti felszólalásokat is botrányba fullasztja. Ennek tulajdonítják azt is, hogy Eckhardt az egyik ilyen élharcos képviselővel kénytelen volt párbajozni. Ellenzéki körökben ennek a parlament nívóját kétségtelenül a'ásülyesztő akciónak az ellensúlyozására bizonyos akciót tprveznek. Ebben a tekintetben az ellenzéki képviselők, úgyszólván pártkülönbség nélkül, hozzájárultak Rassaynak ahhoz az előterjesztéséhez, hogy az ügyb?n komoly megbeszélésre lesz szükség. Az ellenzéki képviselők körében az a gondolat merült fel, hogy ha ezek az úgynevezett élharcos kormánypárti képviselők, aliikkel szemben az elnökség pártatlan magatartása nem nyilvánult meg, tovább folytalják akciójukat. ;tz ellenzék azzal fog válaszolni err* hogy minden nevesebb kormánypárti felszólaló beszéde altat mával kivonni az ülésteremből. Fjrvébként a kénviselőház mentelmi bizottságának jelentése során terjesztik elő A n d a h á z yKasnya Béla mentelmi ügyét az endrődi eseményekkel kapcsolatban. Értesülésünk szerint a mentelmi bizottság ugy döntött hogy izgatás mi. att javasolni fogja a Háznak Andaházy-Kasnya mentelmi jogának felfüggesztését. Ez a javaslat rövidesen a parlament plénuma elé kerül. A képviselőház pénteki üléséről részletes jelentésünk a következő A képvselőház péntek délutáni ülését 4 órakor nyitotta meg Sztranyavszky Sándor teli oldala a helyzet javulását mutatja. Az adóreformra elérkezettnek kell tekinteni az i időt. A vita első szónoka Magyar Pál volt. Hangoztatta, hogy az államnak az adófizetők i ii'léreiből nem szabad többet meríteni, mint amennyit az feleslegéből adni tud. A kibontakozást nem ujabb tilalomfák felállításával, hanem gazdasági akadémiák irányában látja. Miután ez a költségvetésben nem érvényesül, azt nem fogadja el. Schandl Károly helyesli a pénzügyminiszter álláspontját, hogy a valuta stabilitását fenn akarja tartani, mert egy devalváció a mezőgazdaságnak sem hozna előnyöket, eltekintve attól, hogy 1 millió takarékpénztári betevő tőkéjét másodszor is csökkentené. He lvesflte n Németországgal való gazdasági öszszekőtletést. K ii ¡i Béla az adóreformot sürsette. A a»-