Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-08 / 128. szám

gyobb tőkéket kellene jobban megadóztatni te­herbíró képességük erejéig, a kisember pedig minél kisebb terhet visel jen. Ezután ax adó­végrehajtásokkal kapcsolatban különböző visszaéléseket tett szóvá. Hangoztatta, hogy az örökösödési illeték oly nagy, hogy sokszor nem éri meg az örökség. ftber Antal főleg a kecskeméti fagykárral kapcsolatban a kereskedők és iparosok megse­gítését is kérte. Bródy Ernő rámutatott * házsdómentes­ség fontosságára és kérte a minisztert, hogy érdeklődését ebben a kérdésben terjessze ki a vidékre is. F a b i n y i Tihamér pénzügyminiszter: Az egész vidéken kielégítően már ís szabályozva van. Remény i-Schneller Lajos a pénz ér­tékállóságával foglalkozott és vitába szállt Eckhardt Tibornak azzal a felfogásával, mint­ha a pénzláb leszállításával segitenl lehetne az államháztartáson, fl mezőgazdaságon és az adóssá gterheken. M a 1 a s 11 s Géza adóreformot sürgetett. Az örökösödési illetéket bizonyos mértéken felül fel kellene emelni és lehetővé kellene tenni, hogy azt földben is fizethessék. Ezen az ala­pon meg lehet teremteni a telepítéshez szüksé­Í es előfeltételeket. Rámutatott arra, hogy a isemberek • aránytalanul több adót fizetnek, mint a vagyonosabbak, mert a kis vagvonokat jobban meg tudják fogni. A költségvetést nem fogadta el. Balogi Lajos rámutatott arra, hogy a házadó és pótlékai aránytalanul nagyobbak, mint a földadóé Sándor István a fiatalok helyzetét aján­lotta a kormány figyelmébe. Ezután Fabinyi Tihamér pénzügymi­niszter háromnegyédórás beszédben reflektált az egyes felszólalásokra. A pengő értékének fenntartáséról szólva, hangsúlyozta, hogy a mai rendkívül nehéz időkben, amikor a világgazadsági hely­zet is teljesen bizonytalan, az olyan kis 01 szag, mint a megcsonkított Magyarország, nem lép­het a mérési egyéni kezdeményezések terére. Nem szabad elhitetni a nemzettel, hogy máról­holnapra ki tudunk jutni a mai súlyos hely­zetből és hogy ez csak saját elhatározásunk­tól függ. Fanatikusan hiszi, hogyha megőriz­zük a nehéz időkben tanúsított kitartásunkat, akkor ki tudunk lábalni a bajokból. A költség­vetés a takarékosság jegyében készült. — Ne keltsük azt a látszatot az országban, hogy nálunk rossz, igazságtalan, sőt kegyetlen adórendszer van. Ez nem igaz. Lehet, hogy vannak arány­talanságok az adózás terén. Ezeken a kormánv segiteni kíván. Nem lehet azt a hitet kelteni, hog^r a gazdaadósságok rendezése után a ház­tulajdonadósság rendezését» kell bele fogni. Ezt nem lehet megtenni. — A hadikölcsön valorizációjának kérdése is csak akkor kerülhet elő, ha a nemzetnek megvannak a gazdasági és pénzügyi előfelté­telei. A külkereskedelemben alkalmazott felár-rendszer igen nagy szolgálatot tett a gazdasági életnek. Sajnálja, hogy a rendszernek áttekinthetetlen­sége folytán vannak hibái és vannak vámsze­dői is, de a szakértőkkel és az érdekképvisele­tekkel megbeszélje, mi a teendő ezen a téren A fagy- és ..égkár­suitotta vidékek megsegítésére a szükséges in­tézkedések megtörténtek. A kárt megtéríteni az egyének számára nem tudja az állam, de ami lehetséges és észszerű, azt megteszi a kor­mány. P r o p p e r Sándor azt hangoztatta, hogv a kormány folyton azt mondja, nogy a munká­sokból polgárokat akar nevelni, holott az adók kiméletlen behajtásával a polgárságot is pro­lftnrizálja.. Czermsnn Antal azt fejtegette, hogy a gazdasági reformokat csak gazdasági szervez­kedés mellett lehel megvalósitani. Miután töN) szónok nem volt, az elnök a vi­tát bezárta. A Ház a pénzügyi tárca költségve­tését és a hozzácsatolt címeket általánosság­ban és részleteiben is elfogadta. Ezután Zsindely Ferenc előadó benyúj­totta a pénzügyi bizotlság jelentését az appró­priációs törvényjavaslatról. A Ház a sürgős­séget kimondta rá. A Ház legközelebbi ülését kedden délután 4 órakor tartja és azon az appropriációs törvény­javaslatot tárgyalja. I francia képviselőház nagy többséggel bizalmai szavazóit az uj Lava'-kormáHynak Párt*, junius 7. A képviselőház im esti ölé­se fél 7 órakor kezdődött. A kormány általá­nos politikája tárgyában három képviselő jegyzett be interpellációt A rendkívüli felhatalmazásról szóló tőr­vényjavaslat egyetlen szakaszból áll és szöve­ge a következő: — A pénz elértéktelenedésének elkerülésére a szenátus és a képviselőház felhatalmazza a kormányt, hogy 1935. október 31-ig rendeleti uton hozza meg mindazokat az intézkedése­ket, amelyek az üzérkedés megakadályozása és a frank megvédése céljait szolgálják. Ezek a rendeletek, amelyeket az államtanács fog el­határozni, még 1936. január elseje előtt meg­erősítés céljából az országgyűlés elé kiterjesz­tendők. Laval miniszterelnök kérte az interpellá­ciók elnapolását. Indítványával kapcsolatban felvetette a bizalmi kérdést. A képviselőház 412 szavazattal 137 ellenében elfogadta az in­dítványt és ezzel az uj kormánynak bizalma» szavazott. Ujabb közlekedési akadályok a nemzetköz* autóul építkezése miatt (A Délmaigyarország munkatársitól) Amilyen örömet jelentett Szeged és az egész ország szá­mára a transkontinentális autóut épitése, olyan bosszúságot okoz a nemtörődömség és felületes­ség, amellyel az útépítésekkel kapcsolatos nehéz­ségeket áthidalják az illetékesek. Azzal mindenki tisztában van, hogy régi utat modern, uj uttá át­építeni simán nem lehet, az átépátés alá kerülő útszakaszok lezárása ellen éppen ezért senkinek sem lehet, de nincs is kifogása, de a mód ellen, amellyel elterelik a lezárt útszakaszod forgalmát, annál inkább. Az a panasz, amelyet az idegenforgalmi hiva­tal nyújtott be a kereskedelmi miniszté: um út­építési osztályához, ismeretes. A panasz lényege az vo't, hogy a szeged—kecskeméti útszakasz el­zárása miatt az autósok mintegy 60 kilométeres kerülővel juthatnak csak el Szegedre és mivel az útépítési program szerint augusztusig az útépí­tés semmiesetre sem fejeződhetik be, a kényszer­kerülőt az idegenforgalom meg fogja majd érez­ni. Az idegenforgalmi hivatal azt kérte a minisz­térium utépitési osztályától, hogy változtassa meg az útépítés technikáját és gondoskodjék arról, hogy augusztusig az útnak legalább eggik oldala járható leggen. Nemrégen jött meg erre a fel­terjesztésre ax — elutasító válasz. Az útépítés módszerén nem lehet változtatni. Most két lakótelep, a Ggula püspük-telep és az Aigner-telep lakossága emelt panaszt a városnál az útépítéssel kapcsolatos visszásságok miatt, de ehhez a panaszhoz csatlakoztak az Angol-Magyar Jutafonógyár munkásai is. Az átépítés alá kerülő utat itt is lezárták még a gyalogforgalom elől is, ami ellen szintén nem lenne senkinek sem kifo­gása, ha az útelzárás nem kényszerítené a mun­kásokat és a telep lakóit közel háromnegyed órás kerülőre. A kérdést pedig — egy kis jóindulattal — meg lehetne oldani, még pedig ngy, hogy az ntépités idejére a vasút megengedné a pályates­ten való átjárást Nyugodtan megengedhetné, hi­szen olyan kicsi most itt a vasúti forgalom és a közlekedést egy vasúti alkalmazott szabályozhat­ná, amivel minden baleset veszedelmét elhárít­hatnák. A vasút a »ónban egy érvényben lévő kereskedelmi miniszteri rendeletre való hivatko­zással elzárkózott a pályatesten át való közleke­d*s engedélyezésétől és igy a telep lakóinak, va­lamint a jutagyár városban lakó munkásainak hfromnegyed órát kell kerülniük, amíg céljukhoz eljuthanak. Szép virágok uévnaora, vizsga! csokrok legolcsóbban MÓRA virágüz­letben kaphatók. — Feketesas ucca 13. Tisztelettel értesítem a n é. közönséget: női divattermet nyitottam Mars-tér 8 alatt. Sllbermann Erzsébet. Vil arWinl W>i«s Manfréd gyártmányú üzemi Turisztikához, evezéshez, kiránduláshoz Márkusnál, Kígyó ncca 1. Értesülésünk szerint a város hatósága most közvetlenül a kereskedelmi miniszterhez fordul és tőle kéri a vasút által megtagadott engedély meg­adását. n Betbien—Gömbös-affér befejezése Budapest, junius 7. Gróf Bethlen István, mint ismeretes, gróf Ráday Gedeon és bá­ró Prónay György utján az Eckhardt-ügy­ben magyarázatot kért Gömbös Gyula mi­niszterelnöktől. Bethlen megbízottai pénteken levelben közölték megbízójukkal Gömbösnél tett látogatásuk eredményét. Gömbös elismer­te, hogy közte és Bethlen közt 1933-ban tény­leg leifolyt az a beszélgetés, amelynek kereté­ben szó került az IBUSz—Trettina-ügyről és kijelentette, hogy az egyik nála levő irat lát­szólag kompromittáló. A megbízottak vélemé­nye szerint ez a beszélgetés jóindulata félreér­tésre adott okot és ez a félreértés volt minden további komplikáció alapja. A megbízottak ezzel a megállapítással az ügyet befejezettnek tekintik. Eszméletlen nőt talállak a Marostfiben (A Délmrrgyarorszdg munkatársától) Pénteken este 8 óra tájban a Maros torkolata közelébe hív­ták a mentőket, akik egy eszméletlen női találtak a parton. A nőn mérgezés tünetei látszottak, bevit­ték a belgyógyászati klinikára, de kihallgatni nem lehetett és személyazonosságát sem sikeréit megállapítani. Eckhardt és Szalay László pénteki nárbaia Budapest, junius 7. A képviselőház csütörtöki ülésén Eckhardt Tibor beszédét vitéz Szalag László sürü közbeszólásokkal zavarta meg. Eck­hardt az elnöktől kért védelmet, majd igy szótt Szalayhoz. — Akármit csinál képviselő ur, sohasem fogja azt elérni, hogy észrevegyem! A kijelentés miatt Szalay Kölcsey István és Seftsek György utján lovagias elégtételt kért Eck­hardttól, »ki Farkasfalvi Farkas Gézát és Hor­váth Zoltánt bizta meg. A segédek egész éjszaka tárgyaltak és a párbaj időpontját péntek reggel­ben állapították meg. Eckhardt orvosa dr. Hü/H Elemér, Szalayé dr. Végváry József voK. Pénteken reggel, miután a vezetósegód teJseóti­tására a felek nem voltak hajlandók kibékülni, az egyik budapesti vívóteremben könnyű olasz kardokkal nyak-, hónalj- és csuklóbandázzsal megverekedett a két képviselő. Tízszer csaptak össze, mindannyiszor hevesen, de sérülés nem történt; csak néhány laposvágási ejtettek a kardok. A tizedik menet után az orvo­sok mindkét fél végkime.rüléséuel a párbajt be­fejezettnek nyilvánították. A felek a párbaj után, sem békültek Jú.

Next

/
Thumbnails
Contents