Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-07 / 127. szám

DÉLMAGYARORSZAG SZEOEO. ScerketziMég: Somogyi ueea 2Z.L em. Teleion: 23.33.- K ladöhlvalal, kölc»Unk»nyvl6r és Jegyiroda: Aradi ncca a. Telefon: 13-06. - Nyomda: Löw Lipót ncca 19. Teleion: 13-Ott. . Thrlrall t* levélcím: Délraagyaronzéa Szeged. Svájc megvédte a pénzt Ebben a mai diktaturás világban furcsa valami lehet a svájci demokrácia. Mikor mindenfelé vadul kísérleteznek a parancsuralmi rendszerekkel és mikor egyik államban is, másik államban is, agytrösztök, kigondoló bizottságok, közgazdasági diktátorok és korlátlan felhatalmazással ellátott miniszterelnökök és pénzügyminiszterek törik a fejüket, hogy miként kellene a pénz betegségeit meggyógyítani és a menekülő aranyat maradásra kényszeríteni, Svájcban van bátorsága a kormánynak, hogy a követendő pénzpolitika ügyét népszavazás alá bocsássa. Az ország lakossága, amelyik él, küzködik, dolgozik és amelyik közvetlenül érzi m'-er mindennek következését, amit a parlament és a pénzügyminiszter csinál, maga adjon feleletet a kérdésre, mit akar: inflációt és az aranyalaptól való eltávolodást, vagy a pénz megvédését és értékállandóságának biztosítását. És Svájc lakossága felelt a kérdésre. Felelt pedig általános, egyenlő, titkos és mindenkire kiterjedő népszavazás utján. Felelt pedig egy olyan kérdésben, amely eddigelé mindenütt az úgynevezett hivatásos szakértőknek volt fenntartva, mert hiszen az ucca emberétől, a közönséges polgártól nem is lehet kivánni, hogy ismerős legyen a pénzpolitika rejtelmeivel és el tudjon igazodni a valutapolitika zegzugos útvesztőiben. A felelet józan volt. A svájci polgárok százezrei azt mondták, nekik nem kell a kétes értékű kísérletezés, ők lemondanak a pénzpuffasztás gyönyörűségeiről, a kormány tartsa feladatának a svájci frank becsületének és értékének megvédését. Pedig a népszavazást Svájcban az inflációs elmélet hiveinek oldalán nagy agitáció előzte meg. Bölcsen elmagyarázták és heteken át harsogták, hogy Svájc idegenforgalomból élő ország s az idegenek azért nem tudják felkeresni, mert valutájának színvonala nagyon magas. Felhígított valuta mellett exportképesek lesznek a svájci iparok, az óraipar, gépipar és csokoládéipar, gyöngy tesz az élete a svájci munkásnak, meg fog szűnni a munkanélküliség s könnyen és nehézség nélkül fogja elhelyezni termékeit a svájci állattenyésztő. Mindezt elmondták egyszer, tizszer, százszor és ezerszer, a svájci szavazó mégis ellenük szavazott. A svájci szavazó ezzel a döntésével a legnagyobb hálára kötelezte le maga irányában a megfontolt és zavaros kísérletezésektől tartózkodó pénzpolitika hiveit. Majdnem azt mondhatnánk, hogy a svájci választó, az egyszerű polgár bölcsebb és okosabb volt elhatározásában, mint a francia kamara, amely az első szavazásnál nagy többséggel bizalmáról biztosította a két napos Bouisson kormányt, a második szavazásnál pedig két szavazattal megbuktatta, mikor nem adta meg neki a felhatalmazást a frankvédelmi rendszabályok életbeléptetésére. Nem kételkedünk benne, hogy a francia parlament szintén revizió alá fogja venni az állásfoglalását s amit megtagadott Bouissontól, azt meg fogja adni Herriotnak, Lavnlnak, Pietrynek, vagy — a név itt igazán mellékes, — bármilyen más nevezetű utódának. És biztosnak tartjuk azt is, hogy Parisban háboroghat az ucca és Darlamcnt. mécse lesz a frank Péntek, 1935 junius 7. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 127. sz. ELÖEIZfcTÉS: Havonta helyben 3.2«, vidéken ea Budapesten 3.60, kUlimdbn e 40 pengő. — Egyes MA«i Ara hétköz. nap ÍO, rasAr- éa Ünnepnap Itt '111. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Meglelanlk héttő Kivételével nnpo iti reggel. miatt forradalom. Franciaország lehet ugyanis gazdag, a francia bankban lehet felhalmozva a legtöbb arany egész Európában, Franciaország mégsem engedheti meg magának a pénzzel való hiábavaló experimentálás luxusát. Ha van ország Európában, amelynek érdeke, hogy pénzéből ne csináljon vitustáncot járó szeizmográfot, ugy kétségtelenül Franciaország az, melynek politikai súlya legalább annyira nyugszik az aranyos ezüstgolyókon, mint a szuronyok erdején. De furcsa és groteszk módon bizonyít az inflációs desperádók ellen az is, ami most az Egyesült Államokban történik. Másfél eszi tendős kísérletezés után az agytröszt eljutott i a csődig, Roosevelt politikája pedig a törvé| nyen kivüli állapotig, mikor a legfőbb bíróság az úgynevezett újjáépítési rendeleteket 1 örvényteleneknek bélyegezte meg. A megállapítás némileg elkésett ugyan, mert azt, ami másfél esztendő alatt történt az elnöki rendkívüli felhatalmazás és ujjáépitésnek nevezett közgazdasági ugrándozás jegyében, ma már legnagyobb részben jóvátenni nem lehet. Be kell vallani a nagy csalódást, dollár értékének leszállítása nem növelte meg az ipari exportot, nem csökkentette a munkanélküliséget és nem emelte az árakat, csak az adósokat szabadította meg reál-adóssáquknak felétől. Ellenben bekövetkezett az, amire igazán senki sem mert volna számítani. Mikor a legfőbb törvényszék meghozta döntését, amely letiltotta a további experimentumokat, elkezdtek emelkedni az árak és mindenfelé határozott javuló tendenciák mutatkoztak. Svájc mindezektől a szomorú és különleges tapasztalatoktól megkímélte önmagát. A svájci demokrácia kiállította magáról az érettségi bizonyítványt. Svájc megvédte a pénzt. Reméljük, a svájci szavazópolgár példáját követni fogják a parlamentek és kormányok is. A pollflhal Éld szenzációja lovagias ttgij Bethlen és Gömbös között KözzéíetíCH az Erithardf-Gömbös-űgij íratott, mire Bethlen lovagias ufón magyarázatot Kert a mlnlszterelntthtől (Budapesti tudósítónk telefon jelen lése.) A politikai élet csütörtöki szenzációja: gróf Bethlen István fellépése Gömbös Gvula miniszterelnökkel szemben. Az Eckhardt—Gömbös-ügy elintézése után most Bethlen Kéri lovagias elégtételt Gömbös Gyu'áíól gróf Ráday Gedeon és báró P r ó n a v György utján. Politikai körökben az affér nagy feltűnést keltett. Ellenzéki politikusok körében az a felfogás alakult ki, hogy Bethlen és Eckhardt között politikai felfogásban és temperamentumban sokkal nagyobb távolság van, minthogy komolyan összetalálkozhatnál ak. Fontosahbnak látszik az az orientáció, mely Bethlentől indult el és oda tendál, hogy a kisgazdák mellett más csoportokkal keressen összeköttetést egy baloldali szövetség összehozására. Azok az ellenzéki politikusok, akik ilyen irányú felszólítást kaptak, azt nem utasilották vissza és a tárgyalások rövidesen megindulnak. Bethlen és Gömbös lovagias ügyének részletei a következők: Eckhardt Tibor a képviselőház csütörtök délutáni ülése során közzétette a közte és Gömbös Gyula miniszterelnök közötti lovagiassági ügy során felvett jegyzőkönyvel. A jegyzőkönyv a következőket tartalmazza: „Eckhardt Tibor megbízottai lovagias magyarázatot kértek Bethlen István grófnak t935. május 31-én felükhöz intézett ¡eveiében Foglalt következő kitételnek felük személyét érintő részét illetőleg: „Beszédemnek azt n részét, amely szük közlésben került nyilvánosság elé és a miniszterelnök fiókjában elsülylyedl dokumentumokról szólt; teljes jóhiszeműséggel mondollam, mert nz erre vonatkozó információ a miniszterelnök nrtól származik.'' Gömbös Gyula megbízottai kijelentették, hogy felük olyan megjegyzést, amely alapul szolgálhatott volna Bethlen István gróf nagyatádi beszéde inkriminált részének elmondásához, nem tett, miután ezen tárgyban 1933. november 20-án Eckhardt Tiborhoz intézett levelében foglalt tényállás mi Is változattanul fennáll. Eckhardt Tibor megbízottai ezt a magyarázatot elfogadták, mire a megbízottak kölcsönösen megállapították, hogy az ügy a lovagiasság szabályai szerint befejezést nyert." Eckhardt Tibor felei a jegyzőkönyv mellett a miniszterelnök levelét is közzétették. A levél a következőket tartalmazza: „Tisztelt Barátom! F. évi november 13-án kelt soraidra válaszolva, tudatom Veled, hogy Károlyi Imre grófnak az a megállapítása, mintha Farkas Béla Csongrádmegye főispánja olyan kijelentést tett volna, übgy az TBÚSz-ügyben Téged kompromittáló levél volna a kezemben, a főispán jelentése szerint osak félreértésből származhatott, mintán fi a köztük lefolytatott beszélgetés során a neki ilyen formában tulajdonított kijelentést nem tette meg. Egyébként a magam részéről is közölhetem Veled, hogy nincs birtokomban semmiféle olyan levél, vagy bármilyen más adat, amely Rád nézve kompromittáló tehet. Ugyanez áll Antal Istvánra, a sajtóosztály vezetőjére is, akinek semmiféle Veled kapcsolatos adat nem áll rendelkezésére- Az a híresztelés is valótlan tehát, hogy noki személyeddel kapcsolatban külön dossziéja volna. Szívélyesen üdvözöl Gömbös Gyula."' Eckhardt Tibor felei a jegyzőkönyvet és a levélmásolatot megküldték gróf Bethlen Istvánnak, aki a maga részéről most már lovagias útra terelte az ügyet. Gróf B á d a v Gedeon és báró P r ó n a v György csütörtökön felkereste Gömbös miniszterelnököt. hoav tőle magyarázatot kérjenek.