Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-07 / 127. szám

2 DÉLMAGYAR OR SZAG 1935 junius 7. Laval alakltja meg az uj francia kormányt A párisi kormányválság izgalmas eseményei PSrlj, junius 6. Laval külügyminiszter — mint tegnap jelentettük —, visszaadta a kor­mányalakításra szóló megbizatást Lebrun el­nöknek, aki ezután P i e t r i volt tengerészeti miniszterrel tárgyalt. A kiszemelt miniszterek szinte egész éjszaka tárgyallak, de a kibonta­kozást délelőtt még nem tudták megoldani. Csütörtökön délelőtt a pórtok tanácskoztak, de megállapodásra jutni nem tudtak A suiyos kormányválság híreit Páris nagy idegességgel és izgalommal tárgyalja. A Közhangulat a déli órákban határozottan bizakodóra fordult. A tárgyalások még sem vezettek eredmény­re, délután 5 órakor Pietri visszaadta a köztársasági el­nöknek megbizatását. A köztársasági elnök ezután Bouissont kérette az Elysée-palotába és másodszor is megbízta ai nj kormány megalakításával. Bouisson nem volt hajlandó elfogadni a kor­mányalakításra szóló megbizatást és nem is kezdte meg tárgyalásait. Lebrun este 7 órakor D e b o i s képviselő­házi alelnököt kérette magához és felajánlotta reki a kormányalakítást. Dcbois elhárította a megbizatást azzal a megokolással, hogy nincs elég gyakorlata a korma nyel nökség betöltésé­re. Lebrun ismét Lavalt kérete magához és újra fela jánlotta neki a kor­mányalakítást. Laval a megbízást elfogadta és a következő nyilatkozatot tette: — Tegnapi tanácskozásaim befejeztével azon a véleményen voltam, hogy vissza kell adnom az elnöknek megbízatásom. Azóta több sikertelen kísérletezés történt. Tekintettel a helyzet súlyos voltára, nincs jogom meghátrálni a kötelesség­teljesítés elől. Elvállaltam a kormányalakítást ós meg fogom alakítani a kormányt. \ nuílí választás, a pártpolitika, a szabadságok, msistmnl kérdések o beliigul mtstrntts titánban Kozma liihlós belUgqmlnlsztcr beszéde a Közigazgatás racionalizá­lásáról, a flszftlselOkérdesrAI, a városok ügijeröl, es az OTl-röl Budapest, junius 6. A képviselőház csütörtö­ki ülésein Korniss. Gvula elnökletével foly­tatta a belügvi tárca költségvetésének tárgya­lását. Eckhardt Tibor a közigazgatási rend­swrt birálta. amelyért — mondotta — nem fe­lelős a belügyminiszter, mert régen uralkodó szellemet örökölt. Hangoztatta, hogv a közigazgatás ma teljesen pártpo­litikai jellegű. Egy 1933-ban kiadott körrendeletet olvasott fel. amelyben a kormánypárt szervezeteinek támogatására szólították fel a hatóságokat. Veress Zoltán: Fószolgabiró voltam, de sohasem kétiyszeritettem senkit pártpolitikai munkára! Eckhardt Tibor: A közigazgatási szerve­ket kényszeritették a pártmozgalom irányítá­sára. Pártja löbh mint ezer feljelentést tett közigazgatási tisztviselők ellen. Sok esetben a németajkuakkal szemben is hasonló üldözés jelentkezett. Kozma Miklós belügyminiszter: Ilyet még sem lehet mondani. fNagv zaj.) Eckhardt hangoztatta ezután, hogv nyilt szavazás mellett gvökeres or­• voslás nem képzelhető el. Broglv József visszautasította azt. mintha közigazgatási tisztviselők pártpolitikai cé'okaf szolgálnának. Kun Béla elismeréssel nyilatkozott a bel­ügyminiszter személyéről és egyéniségéről Kö­szönetet mondott a belügyminiszternek. Iiogv a kápolnai ellenzéki jelölt személyes szabad­ságát visszaadta, kérte, hogy a jövőben is res­pektálja a szabadságjogokat. Végvári József örömmel látja, hogy a tárca egészségügyi célokra fordított összege f>00 ezer pengővel emelkedett. Buchinger Manó kifogásolta, hogy az ország népének azok a rétegei hiányoznak a parlamentből, amelyeknek tulajdonképen ér­dekük a reformok megvalósítása. A kormány szakitson a jelenlegi választójogi rendszerrel. A kormány a választójogi reformot haladékta­lanul terjessze a Ház elé. Ezután Kozma Miklós belügyminiszter illoll tel szólásra. A tárca költségvetése — in i"lta — nem egé«zcn 500 ezer péngővel emelkedett, azonban megtakarításokat is érvé­nyesítettek. A racionalizálás kiterjed a köz­igazgatásra minden vonatkozásban. A felesle­ges szervekkel le kellett számolni. Ne tessék minden modern változtatásban alkotmánysér­tést látni, akkor könnyebben megy majd a ra­cionalizálás. Azért, mert megalkotott szempon­tokat sért, nem szabad deferálni a reformok előtt. — Mire terjed ki a racionalizálás? Kitéried a közigazgatási szervek reformjára és a köz­igazgatási üzemek reformjára. Szükség van az ügyintézés reformjára. A tisztviselőkérdést és a bürokráciát nem lehet megoldani a szolgá­lati pragmatica rendezése nélkül és ennek megvalósítása egyik sarkalatos pontja a re­formpolitikának. A bürokrácia akkor fog meg­szűnni, ha a közigazgatás minden vonalán végrehaitiuk a racionalizálást. é — Eckhradt Tibor — folytatta —, nagyjá­ban ugyanazokat mondotta a választásokról. amil deklarációja tartalmazott. Aliit ja, hogv soha olyan kevés panasz nem volt a választások idején, mint most. Komoly esetekben minde­nütt vizsgálat indult és ha indokolt volt, a büntetés sem maradt el. Kálkápolnán megálla­pította, hogv választási triikkről volt szó. A nyomozást elrendelte és a terjesztett röpfeat miatt 400 Írógépet vizitáltak meg. de n tettest kideríteni nem lehetett. — Ha azt kérdezik, hogv politikailag ki felelős a Kaufmanrt-iicvért, ugv azt válaszolom, hogvha Angliában meg­történhetett. hogv Trebics-Lincoln bekerült a képviselőházba, nem lehet szemrehányást ten­ni annak, aki Kenveres-Kaufmannt jóhisze­mfilct lanszirozta. — A magyar vidéki — folftatta ezután —, főleg rz agrárvárosok egv része, igen nehéz helyzetben van. Igen sajnálatos jelenségek azok amelvek a váro*ok közigazgatásában az utóbbi időben felmerültek. A legkeményebb e«rl.ö7"kkel meg fogia akadályozni azt. hogv a íövőben hasonló esetek fordulhassanak elő. Köszönettel adózott a magvar társadalomnak a Jtfo^z'áviából kiüldözött magvarok iránt mutál ott áldozatkészségért. A gvüités 033 ezer pengőt eredményezett. Beielentette. hogy a több mint H.300 kiutasított közül 2000 nem tu­dott visszatérni lakóhelyére. A belügyminiszter ezután a társadalombiztosítás kérdésével foglalkozott. Az OTI ellen felme­rült panaszok oka három dologban keresendő: 1. az intézet még nem rendelkezik kellő ta­pasztalatokkal. 2. olyan időben létesült, amikor küszöbön álltunk a gazdasági és politikai nehézségeknek és 3. a magyar ember nem ért jól az adminisz­trációhoz. Az orvoskérdéssel kapcsolatban kiemelte, hogy az orvostársada­lom a lehető legnehezebb helyzetben van. Be­jelentette, hogv az OTI-hátralékok ügyében további könnyítéseket tervez. Az OTI áldásos működése kétségtelen minden hiba ellenére is. Beszédét egy történet elbeszélésével fejezte be. Amikor a jégkársujtotta Kecskemét hatá­rában jártam — mondotta —, egy öreg pa­rasztgazda azt mondotta: „Miniszter ur, latott-e már kis hangyát, amely egy dombon kapasz­kodik fel, szájában nagyobb fadarabocskával, tizenkétszer visszagurul, de tizenharmadszor felkapaszkodik. Ilyenek vagyunk mi, kecske­métiek. Nem sirunk. nem panaszkodunk, ha­nem dolgozunk és ha segítséget kapunk, azt az utolsó krajcárig kifizetjük". Ezt a szimbo­likus képet választottam beszédem befejezé­séül — mondotta Kozma Miklós —, annak a kecskeméti magyarnak mintáját követni kell az egész magyar népnek. Es zterházy Móric gróf kifogásolta ez­után, hogv a hadikölcsön segélyezésre fordi­tott összeg évről-évre csökken. öt millióra kérte ennek az ősszegnek felemelé­sét. P r o p p e r Sándor nem csodálkozik az egy­keveszedelem terjedésén, akkor, amikor nagy gyermekvédelmi célokra 174 ezer pengőt fordí­tanak. Utalt arra, hogy az OTI csak akkor volt népszerű, amikor a munkások kezében volt. A szakszervezeteket üldözik, pedig nagy kultu­rális és szociális tevékenységet fejtenek ki. Klein Antal és báró Berg Miksa válasz­tási visszaéléseket tett szóvá. A többség ezután általánosságban elfogadta a belügyi tárca költségvetését. A részletes vita során Kozma Miklós bel­ügyminiszter újból felszólalt A leghatározot­tabban visszautasítja Eckhardt Tibornak azt a kijelentését, hogy a kortesszellem bevonult a katonasághoz. A választási sérelmekkel kap­csolatban felolvasta a kápolnai kerületből hoz­záintézett sürgönyt, amelyben Budaváry jelölt azt panaszolja, hogv a választókat a független kisgazdapárti kortesek terrorizálják. Sajnálja, hogy a hadikölcsönsegélyezés kér­désében nem tehet eleget Esztergályos kíván­ságának. Esztergályos nem lehetne boldogabb, mint ő, ha kérését teljesíthetné. Esztergályos János: A pénzügyminisz­tert kell megszorongatni! Sztranvavszkv Sándor elnök: Kérem a képviselő urat. ne szoronvassa a pénzügymi­niszter urat! (Derültség.) Az ülés éjfél után ért véget. Budau Gi/örou: a szegedi egyetem pralikai leKlora Dr. Buday Györgyöt, a kiváló fiatal grafikus« művészt a kultuszminiszter lektorrá nevezte ki 9 szegedi egyetemre, ahol a grafikát fogja tani-* tani. A kinevezés Buday György munkásságánaH teljes elismerését jelenti, a fiatal szegedi művész évek óta irányítja a »Szegedi Fiatalok Művé­szeti Kollégiumát« és rendkívül értékes művészi munkássá pót fejt ki. Fametszetsorozatai nagy si­kert arattak, a »Boldogasszony búcsúja* után a > Book of Balass« Angliában keltett feltű­nést. Buday György most a szegedi egyetemes» a modern rajaoUsi és fametszési mődssereke* fogja tanítani, de foglalkozni fog a könyv esz­tétikájával, a be Kirajzolás és a tipográfia mű­vészettel is. Kinevezése — amely egy fiatal mo­dern művész kitüntetését és elismerését jelenti — nagy örömet keltett. Divatos női borövek, re pülök és más bflrárúk készen és rendelésre, legolcsóbb be­*zers si forrása KIsBosxnal Imre bördiazmftves üzlete FeVetesas uce* 7 (Városháza jn8ar»tti 158 Pelei«* szerkeszt A. PÁSZTOR JÓZSII* Nyomatott a kiadótulajdonos Délmagyarország ttirlap- és Nvomadvá'lalat Bt. könyvnyomdájában Felelő» üzemvezető: Klein Sándor.

Next

/
Thumbnails
Contents