Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-05 / 125. szám

DHMAGYARORSZAG tetzIOMSg; Somogyi aeea 22. L em. Telelom 23.33..Kiadóhivatal, kVlcMnkOnyvtAr «• Jegyiroda: Aradi ncca S. Telefons 13-OÖ. . Nyomda: LAW Upól ncca 19. Telefon: . TArlraM M levélcím: DtlmaoyaronzAg, Szened, Szerda, 1935 június 5. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 12.3. §z. ELÖtlZETfeS I Havonta helybe» 3.2«, vidéken e* Badapetten 3.«M), KaHOidOr A.4U pengd. — Egyes tsUm Ara hMkO» nap ÍO, vatór- Ünnepnap 1« fitt. Hlrdelétek felvétele larlla asertet. Megte* alk héü«*!»«!^ ' 1 * Évfordulón Ezen a sötét évfordulón megnyílik előttünk a történelem távlata. Mert máskor járunk, kelünk a mindennapi dolgaink után, a mindennapi gondjaink terhe alatt görnyedezve s mint bányász a sötétet, kezdi már szemünk megszokni a történelemnek azt a homályos korszakát, amibe a háborús összeomlás után zuhantunk bele. A mindennapi élet gondjai mindennapi érzéseinkben a nemzet gondjai fölé nőttek. A kenyérért való reszkető aggodalom, a munka utáni keserű és sokszor reménytelen loholás, az apró problémák megoldásának óriási akadályai, a kevésen való osztozkodás gyötrelme mind-mind hozzájárultak ahhoz a fásultsághoz, amivel a munka köznapjain a történelemmel való kapcsolatunkat egyre tompábban érezzük. De ilyenkor, — ilyenkor nem lehet nem emlékezni. Ilyenkor nem lehet — nem gondolni a régi életre, a régi határokra és a régi szépségekre. Ilyenkor kitárul a mull, mint gyermekkorunk legszebb és legvarázsosabb képeskönyve s boldogan kezdünk lapozni benne. Pozsony, Kolozsvár, Nagyvárad. A Tátra és a Hargitta, Fiume és a Retyezát, az Olt és a Vág egy-egy lapjai ennek a mesekönyvnek. Csak mintha gyászfátyol lengedezne minden tornyon és minden bércen. Csak mintha gyászdalt susognának a szellők s mintha minden füstölő gyárkémény egyegy hatalmas gyászzászlaja lenne a multaknak és az emlékeknek. Álljunk most össze és keressük a felelőseket? Amennyi kő maradt ebben az országban, mind kevés volna ahhoz, hogy mindenki a — maga mellét verje. Ha egyszer a felelősség köve el kezd repülni, akkor ugy sem tudjuk, hogy hol áll meg s kit, hogyan talál meg. Ha egy-egy újságlap kerül kezünkbe a világháboru előtti és a vikígháboru alatti életünk elmerült tengeréből, táeuló szemmel olvassuk a — történelem előtti kcrr problémáit. Hát azon is lehetett vitatkozni, hogy a magyar katonákat m a g y ar u I vezényeljék? Hát lehetett hajba kapni egymással a felett, hogy a háborút járt magyar katonáknak adják meg kivétel nélkül a választójogot? A földreform kérdését nem lehetett elintézni addig, amig folyt a háború és nem lehetett földdel és joggal várni azokat, ekik lerongyolt testtel és lerongyolt lélekkel jöttek haza Wolhiniából, vagy a Dobprdóról? Éveken keresztül tevékenvkedett az átmeneti minisztérium, de egyetlen szál — nem intézményét, nem alkotását, de aktát sem tudta átmenteni a háború utáni élet számára. Hogy a háborúra diplomáciánk hogyan készült fel, arról hallgasson most a fájdalmas vita, de hogy a háború utáni időre milyen tökéletes volt a készületlenségünk, azt ma már annak is be kell látni, aki a maga pártpolitikai érvényesülését a nemzet leggyötrőbb sebeinek üszkén forrósította. Eléggé téptek bennünket ellenségeink, elég darabra tétpék szét ezt a gyönyörű országot, ha tépést nem tudunk készíteni a nemzet sebeire, legalább egymást ne tépjük tovább. A ravatal mellett az összeomlás politikai örökségén ne civódjanak a várományosok. Inkább eszméljünk a veszteségre, ami ért s a gyászra, ami ránkzuhant. A szláv és német Óceánok között kis uszósziget lett ez az ország s nemcsak az elmerüléstől kell félnünk, hanem attól is, hogy egyszer a német, egyszer a szláv Óceán partjaira vet ki a történelem vihara. Kis sziget vagyunk, de ha a korallok tudnak szigetet épiteni, tudjunk mi is. Ha a korallok pótolni tudják azt, amit a tengerek elrabolnak s mindig magasabbra, mindig a világosság irányában tudják felemelni világukat, akkor tudjuk megtenni ezt mi is, akik történelmi hivatásra születtünk s akiknek kezén és lelkiismeretén történelmi feladatok és kötelességek kallódhatnak el. És — visszafordítani a magyar lelkeket az őshaza felé, ami már nem Lebédla és nem az Etelköz, de a megcsonkult ország. A háborús összeomlás idején, botorul és bűnös megfontolatlansággal szellemi evakuációt rendeltek el s kiszivatytyuzták az elszakadt országrészekből a magyarság szellemi erejét s a magyar intelligenciának fölényét. Most végre kell hajtani ennek jóvátételét is. Hiába tűztek ki országhatárokat s hiába állítanak a véres határok mellé granicsárokat, a közlekedési edények törvényének mégis érvényesülni kell. Minél magasabbra emelkedik ebben az országban a kultúrának szintje, a civilizációnak nivója, minél nagyszerűbb alkotások jelzik a gazdasági kultura elért eredményeivel az élet szinvonalat, annál magasabbra fog emelkedni a határokon tul élőknek is kul'uráüs ereje, műveltséggel megszerzett tekintélve s annál könnyebben járható utja lesz a lelkeknek — hazafelé. Mert a határokat nemcsak belülről kell feszíteni, kívülről is rombolni kell azokat. Minden visszavágyó gondolat, minden hazanéző tekintet egy-egy téglát bont le abból a falból, amit vérünket keverve a malterba épitett fel a türelmetlenség korbácsa alatt a gyűlölet, i Ma lélekben összetalálkozik az egész ma; iiyarság határon innen, határon tul. Ez az össeetalálkozás tegye tisztábbá céljainkat, | tegye egyöntetűbbé a lelkek harmóniáját s «zt a harcot, amit a lelkek harmóniája nélkül csak elbukni lehet, de diadallal végigküzdeni nem. A Bouisson-feoFmény bemutatkozott és megbukott A kamara először bizalmat szavazott az u"? kormánynak, maid ké szótöbbséggel megtagadta a pénzügyi felhatalmazás megadását A háromnapos kormány benyuflolla lemondását Paris, junius 4. Bouisson kormánya kedden délelőtt az Elysée-palotában első minisztertanácsra ült össze. A minisztertanács megállapította annak a kormánynyilatkozatnak a szövegét, amelyet a kormány délután terjesztett elő a képviselőházban. Jóváhagyta a minisztertanács a kormánynak adandó felhatalmazási javaslat szövegét is. A felhatalmazást kérő javaslat csaknem teljesen megegyezik azzal a felhatalmazási javaslattal. amelyet F 1 a n d i n mult csütörtökön a képviselőház elé terjesztett. A felhatalmazási javaslat szövege a következőkép hangzik: <— A képviselőház a nemzeti pénznem átértékelésének elkerülése céljából október 31-ig felhatalmazza a kormányt arra, hogy megtegven minden intézkedést, amely alkalmas a nénzügyek rendbehozására, a gazdasági élet fel. lendítésére és a közbitelrontást célzó támadások megakadályozására és visszaverésére. A kormánv kötelezi magát arra. hogv mindazokat a rendeleteket, amelveket a felhatalmazás értelmében életbe léptet, januárig jóváhagyás céljából a képviselőház elé terjeszti. A kormánynyilatkozat, amelyet a képviselőházban Bouisson miniszterelnök, a szenátusban pedig az igazságügvminiszter olvasott fel, a következőket mondja: — A most beimitatkozó kormány az egysérr kormánya, megtestesitője annak a parlamenti egységnek, amelvre a háború óta nem volt példa. A férfiak, akik tegnap még ellenfelek voltak. ma összefogtak. Összefogtak egy meghatározott céllal, hogy fenntartsák a frankot és helyreállítsák az ország pénzflgvi és gazdasági helvzetét. A kiterjesztett, de időben korlátozott felhatalmazás bennünket abba a helvzetbe hozott, hogv mindenekelőtt megtör jük az üzérkedők erejét és megvédjük a frankot minden értékrontó kisérlet ellen. Ez a felhatalmazás azután megadja a részünkre azt a lehetőséget, hogy szanál juk a pénzügyi helyzetet és helyreállítsák a megzaklatott és meggyengült gazdasági életünk súlyát. Ezt a pozitív müvet egységes terv szerint fogjuk végrehajtani. Előtérbe helyezzük azt a mezőgazdaságot, amely népességünk legnagyobb részét foglalkoztatja és amely a kedvezőtlen eladási lehetőségek miatt már utolsó segélyforrásai előtt tart. A válság ellen azonban támogatásban részesítjük iparunkat, amely az utóbbi időben igen súlyos helyzetbe került. Minden eszközt felhasználunk arra, hogy a munkanélküliségnek gátat ves. si'rnk. — Kifelé folytatjuk békepolitikánkat, mert Franciaország a békét akarja. Éppen azért Franciaországnak állandóan őrködnie kell védelmén és biztonsága megszervezésén. Barátainkhoz és szövetségeseinkhez hiven, mindenkit együttműködésre hívunk fel. Ix-lkes hívei vagyunk a Népszövetségnek és Genfben való jelenlétünk tevékeny és éber lesz. A képviselőházban a kormánynyilatkozat felolvasása után felolvasták az interpellációkat. Bouisson az interpellációk vitájának elnapolását kérte és felvetette a bizalmi kérdést. A képviselőház ,109 szavazattal 192 szavazat el'?ré^en bizalmat szavazott a kormánynak. A szavazás befciozése után a képviselőház ülését félbeszakították, majd a képviselőház pénzügyi bizottsága ült össze. A pénzügvi bizottság Bouisson miniszterelnök és Cail1 a u x pénzügyminiszter nyilatkozatainak meghallgatása után 19 szavazattal 18 ellenéhen rlfogadta a rendkívüli felhatalmazásról szóló törvényjavaslatot. Caillaux pénzügyminiszter a pénzügy' bajrtfc gyors és erélyes orvoslására készül. Kijelentet-