Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-05 / 125. szám

2 DÉLMAGYAR OR SZAG 1935 junlus 5. óva*,«* Vásznak és slfonok - Fehérnemüek készen ás rendelésre - Férfi divafkalapok inflSnüf^SlOK nagy választékban, legolcsóbban Pollik Te »tvéreknél, Csekoniop noea. te, hofcy csak ideiglenesen vállalta a pénzfigyminiszterséget. Három hetet szán arra, hogy letörje az üzérkedést, megalapozza a frankot és „rendet teremtsen a Házban. A képviselőház ülésének további folyamin Csillan* pénzügyminiszter kijelentette, hogy mi* benn ül a pénzügyminiszteri székben, a francia frank átértékeléséről nem lehet szó. Az aláérték'lés pénzhigílást vonna maga után. Délután megkezdték a felhatalmazási javaslat tárgyalását, amely nagy meglepetéssel végződött! A Boulsson-kormányt a képviselőház leszavazta. A Ház 2fi4 szavazattal 262 ellenében megtagadta a rendkivöli felhatalmazás megadását. A szavazást szünet követte, amely alatt a kormány tagjai a szavazás eredményének magfelelően megszerkesztették lemondó levelüket, amelyet átnyújtottak a köztársasági elnöknek. Bouisson negyed 10-kor távozott eJ az Elysée-palotából. Bouisson ezalkalommal a következőket mondotta: — A kormány — ezl hangsúlyozom — a lemondás állapotában van. Meggyőződésem szerint megtettem minden lehetőt. Az éjszaka folyamán Lebrnn köztársasági elnök tanácskozást folytatott a képviselőházi alelnökkel. majd Lavalt fogadta. Laval az Eíyséepalotáből távozóban kijelentette. I,ebrun el nőknek azt ajánlotta, hogy forduljon isméi Bouissonhoz. Bouisson a leghatározottabb formában kijelentete, hogy semmi körülmények között sem fogadná el a megbízatást A Jés és a fagy pusztításai földmlveiésl tárca vitájában Darányi miniszter beszéde a termés értékesítéséről és a föld problémáiról (Budapesti tudósttónk telefon jelentése.) A képviselőház keddi ülésén a földművelésügyi tárca költségvetése került sorra. A vitában Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter hosszabb beszédben mutatott rá azokra a szükségességekre, »melyek követelik, hogy a földmüvelésügyi tárcát a koijnány nagyobb figyelemmel kisérje. Az ülésen felszólalt E c k h a r d t Tibor is. Ellenzéki körökben azt várták, hogy ez az aükalom lesz az első megnyllatkosása nz immár Ismét ellenzékivé lett kisgazderezémek. Ez azonban elmarad!; Tekhardl feltűnést keltve, egyáltalán nem foglalkozó'! a kérdésnek azzal az oldalával, amely ellenzéki szemponlhól könnyen kihasználható. A keddi ülésről részletes jelentésünk a következő; A képviselőház keddi ülését Sztranyavszky Sándor elnök 4 óra után nyitotta meg. Krúdy Ferenc előadó ismertette a földmüvelésügyi tárca költségvetését. E r k li a r d t Tibor volt a vita clsó szónoka. f<ár hibásnak tartja azt, hogy mindent az államtól várnak, a jég okozta károkat olyan nagynak tart ja, hogy a kormánynak mindent meg kell tennie a gazdatársadalom megmentésére. Késlekedik az adó- és illetéktartozások mialt megindított végrehajtások felfüggesztése. A legsürgősebben vetőmagot kell a károsultak rendelkezésére bocsátani és termelési hitelt kell adni. Becslések szerint a károsodás mintegv 150—200 millióval csökkentette a várható termés ériékéi. Az adórendszeren könnyíteni kell. A mezőgazdasági kivitel megfelelő megszervezésével zárt és biztos piacokat kell teremteni, ahol a világpiaci áraknál magasabban tudunk értékesíteni. A római megállapodás helyes, de nem kielégítő. Olyan fogyasztóterfiletekre kell törekednünk. amely az egész magvar feleslegel átve szi. Sajnálja, hogy a kormány polílikai iclszót csinál a telepítésből. Az a kétmillió pengő, amit évenkínl felvesznek erre a célra, nem kielégítő. A tárca költségvelését nem fogadta el. Lukács Béla sürgette a Tisza hajózhatóvá léteiét. Helyeselte, hogy öntözési célokra nagyobb összegei vetlek fel, mint a múlt évben. A mezőgazdasági érdekképviseletek egyiégcsitéset kérte. A tárca költségvetésé! elfogadta. Ruperl Rezső kijelentelte. hogv a baloldal soha sem kifogásolta, ha támogatják a mezőgazdaságot. Ezután a törpebirtokosok sorsával foglalkozott és az elviselhetetlen közterhekre és az illetékek kíméletlen behaitására mulatott rá. 20 holdig a kényszeregyességi eljárást kellene a mezőgazdaságnál Is bevezetni. NTem radikális módon, hanem tervszerű intézkedésekkel a kisemberek kezébe kell juttatni a főidet Nem fogadta el a költségvetést. Gróf Teleki Mihály után eróf Eszterházi Móric kijelentette, hogy a mai politikai és gazdasági zűrzavarban nem ismer hálátlanabb feladatot, mint agrár exportállam földmüvelésügyi miniszterének lenni. Hangoztatta, hogy a gazda szempontjából nem mindegy, bogvpengőért exportál-e vagy valutáért. Sajnálattal nélkülözi a mezőgazdáság felsegélvezésére szolgáló alapot. Kifogásolta, hogy a földművelésügyi politikában kevés a konkrétum. A költségvetést nem fogadta el. Bar os Endre arról beszéli, hogy a hadseregnek borral való ellátása állította meg az árcsökkenést és ez a Gömbös-kormány érdeme. Az idei fagykár és jégkár olyan nagy, hogy még sokáig fogja éreztetni hatását. Kun Béla kiemelte, hogy adórendszerünk rossz és revízióra szorul. A szérumárak még mindig magasak az állatárakhoz képest. Segítséget kér a fagy- és jégkársujtotta vidékeknek. Ha azonban annyit akarnánk adni, amenynvire szükség van, a költségvetés egyensúlya felborulna. Ezután arról beszélt, hogy a mezőgazdaság életnedveít kiszivattyúzta az áveken át folytatott rossz gazdaságpolitika. Ezulán a mezőgazdaság panaszait sorolta fel, beszélt a magas adóterhekről és a magas vasúti díjszabásokról. A költségvetést nem fogadta el. Ezután Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter beszélt A fagykárról két ízben is nyilatkozott a Ház előtt, mosl kizárólag a .jégkár sújtotta vidékekről szól. A mai nehéz gazdasági körüli menyek mellett is mindent el akar követni arra. hogv ezeknek a vidékeknek és lakóinak segítségére siessen. A legelső intézkedés az, hogy ezeket a vidékeket megfelelő vetőmaggal látják el. A belügyminiszter gyorssegélyeket hocsájtotl a városok rendelkezésére, a pénzügyt.iiniszicr megtette a szükséges intézkedéseket az adóhatóságoknál. Az ország többi részében szerencsére a ió májusi eső regenerálta a kissé visszamaradt növényzetet. A földművelésügyi miniszter ezulán arról beszélt, hogy a költségvetést nem akarj-* szépjteni, mert csak helyes diagnózis után tehetett megállapítani a helyes gyógvmódot. Mezőgazdasági politikánknak arra kell irányulnia, hogy egyrészt védekezzünk a világpiacokon uralomra jutó árak kihalásai ellen, másrész! befelé olyan árszínvonalat biztosítsunk, amely ha nem is küszöböli ki a veszélyeket, ennek további terjedését megakadályozza. A termés *rtéke!>ité«ér>é! iímét a római egyezmény alapjára fogunk helyezkedni.' nagvjában a multéví rendszer szerint fogunk eljárni és igyekszünk búzánk át ál alátámasztani. Bejelentette, hogy sikerüli Sváiccí'l olyan ji)pgúl!apudást létesíteni, amely további export számára biztosit megfelelő piacot. Több más cikkben is hasonló lépések töri téntek sohasem azzal az elgondolással, hogy a kormány a szabadforgalmat megbénítsa, hanem, hogy a mezőgazdaságon valamiképen segítsen. A sertéspiacon történt intervencióval legalább annyit sikerült elérni, hogy megakadályoztuk az árak katasztrofális zuhanását. Mindinkább előtérbe lép az a törekvés, hogy összhangot sikerüljön teremteni a valutipoli* lika és a mezőgazdaság érdekei között. A de-" vizagazdálkodás kényszerhelyzetét sikerüli felhasználni az export kiterjesztésére is. Külkereskedelmi forgalmunk az utóbbi évek folyamán nagyarányú erőfeszítések eredményekepen fokozatosan javult. Különösen sertés, zsír, vaj. barackivilelűnk emelkedett. Az Alföld fásításával kapcsolatban megemlítetté, hogy az erdőtörvény és a fásítási lörvény végrehajtása a legközelebbi jövő feladata. A reformprogram egyik leghelyesebb törekvése — folytatta — olyan birtokpolitika, amely alkalmas az ország különböző erőinek' kiszélesítésére. A cél az, hogy a nemzetnek lehetőleg széles rétegeit körültekintéssel, de a mai kor színvonalán álló földbírtokpolitikával földhöz juttassuk; a nagy-, közép- é> kisbirtok között helyes arányi biztosítsuk. Bejelentette, hogy a telepítési törvényjavaslat kidolgozása befejezés előtt áll. — A trianoni szerződés 15. évfordulójára —> fejezte he beszédét Darányi miniszter — emlékezetbe idézem azt a magyar gazdát, akit a román megszállás alkalmával mindenéből kifosztottak és midőn azt kérdezték tőle, mondja gazduram, mindene elveszeti-e, acélos erővel azt felelle: „Nem uram, a föld megmaradt.." A földtől függ a nemzel ereje és midőn kérem a Házat, hogv adja meg a magyar földnek és a magyar gazdának egy évre ezt a lehetőséget, ugy érzem, mint Anteus, aki lehajolt a főidre és ettől az'érintkezéstől uj erőt nyert. Ezután F a h i n v i Tihatpér pénzügyminísz-: ter benyújtotta az appropriációs törvényjavaslatot és erre a sürgősség kimondását kérte. Csikvándi Ernő a mezőgazdasági munkások helyzetére hivta fel a miniszter figyelmét. Takács Ferenc, a 3 millió mezőgazdasági celéd helyzetének megjavítását sürgette. Nirnsee Pál rámutatott arra, hogy nz agrárválságot legmegfelelőbben a termelési költségek csökkentésével és a kényszeregyességi eljárás életbeléptetésével lehetne megoldani. Ezzel az általános vita véget ért. A Ház több-, sége állalánossághan elfogadta a tárca költségvetéséi. Az ülés éjfélután egynegyed egy órakor ért véget A legközelebbi ülés szerdán lesz. Három halálos ítélet a SzaJiatíság-téri bankrablók ügyében Budapest, jnnras 4. Az ítélőtábla k'eddea <161után hirdette ki Ítéletét a Szabadság-téri bankrablók ügyében. Először a perbeszédek hangzottak el. majd a három vádlót* zokogva élt az utolsó szó jogával és elcsukló hangon kért kíméletes ítéletet. Félórai tanácskozás után nagy izgalomban, halálos csendben hirdette ki K á 11 ay tanácselnök a tábla ítéletét, amely a törvényszék halálos ítéletét helybenhagyta. Amikor a tábla halálos ítélete elhangzott, a hallgatóság sorában efjy idős, feketeruhás aszszony felsikoltott, majd hangos zokogásra fakadt. R a d o v i c s anyja volt. A vádlottak sápadt arccal hallgatták végig nz ítélet indokolását. Az elnök megállapította, hogv az ítélőtábla szerint mind a három hmkrnbló előre megfontolt szándékkal, közös elhatározással követte el a gyilkos merényletet. Az enyhítő körülmények annyira elenyészőek a Miivosbitó körül mén vekkel szemben, hogy a törvényszék halálos Ítéletét helyben kellett hagyni. A védők semmiségí panaszt jelentettek be, amihez 3 vádlottak suttogó hangon csatlakozlak. A biróság ezután kegyelmi tanáccsá alakult át és zárt ülésben hozta meg döntését a kegyelemre való ajánlás tekintetében.