Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)
1935-06-23 / 139. szám
1935 Junius 23. DÉLMAGYARORSZAG 9 DIVATCSEVEGES Ismét divat kézimunkázni Egyik nap, néhány deka fonalra lévén szükségem, bementem egyik legnagyobb belvárosi kézirriunkaüzletbc. A legnagyobb meglepetésemre az zsúfolva volt, a legelőkelőbb társasági hölgyek vásároltak kézimunkákat, pamutokat, tanulták szorgalmasan a legújabb horgolási és kötési mintákat Mi az, hogy itt látom azokat az ismerőseimet is ,akiket eddig csak a bridgeszaloriokban üdvözölhettem. Csak nem akarnak felhagyni eddigi éíetnkkel és kézimunkázni? — Gondolataimat szavakba öntöttem és egyik hölgyismerősömtől azonnal megkérdeztem, hogy mi történt vele? Azt mondá, hogy a nyáron ismét divat lesz kézimunkázni. Horgolják vagy kötik a legújabb mintázással fürdtrikójukat és shortjukat. Szebb evezős dresszről pedig nem is lehet álmodni. Sőt, vászon pizsamanadrágjukhoz egyedül kötik a ritka kötésű pulloverekot is sodrott és sattirozott pamutokból, továbá egyedül horgoíják fehér váízonruhájukra a gallérkát és manzsettákat. Tehát végre* valahára elérkezett a férjek által annyira áhítozott korszak, mikor feleségeik felcserélik, legalább egy időre, — a bridgeasztalt a kézimunkakosárkával. De meg nem szabad figyelmen kivüí hagynunk az ezzel járó határozottan kimutatható spórolást. Egy fürdőtrikónál 6—7 pengőt, egy shortnál 8—9 pengőt és egy pullóvernél 10 pengőt is megtakaríthatunk. De van egy ujabb szenzációja is az idei kézimunkadivatnak: a horgolt paplan. Igazán egész kis remekmüveket láttam. (Nem is hittem volna, hogy egy asszony, aki eddig csak bridgelni láttam, ilyen ügyes íehet.) Fehér, vagy más világos szinnü alapot horgolunk sablonos, egyszerű horgolással és a saélét elütő szinü, de vele harmonizáló színekkel horgoljuk meg. Egy ilyen paplan is jelen» 5—6 pengőt a zsebünkre. Nagyszerű strandtáskákat készítenek egyedül a hölgyek. Veszek színes vásznat, ebből egyszerű szabással kivágják és belefűzik a karikába a táska két oldalát és vagy asszimetrikus színes mintákat hímeznek bele, vagy csak még egyszerűbb két színes nagy monogrammal látják el. így ezután előállítottuk a lehető legolcsóbb és mégis nagyon divatos strandtóskát. Bizony hölgyeim, igy keli spórolni! Most nyáron ,amikor mindenki felszedi szőnyegeit, leszedi a függönyöket és kézimunkadolgait, a lakás teljesen elveszti jellegét és valami „meztelen" hatást tesz. Ezt fel kell öltöztetni, hogy ismét barátságos legyen. Vegyünk tehát szines íenvásznakat, amikből szabjunk ki minden asztalra kis teritőket és egyszerű keresztöltéssel készítsünk virág, vagy kalászmintákat rá, meglátjuk, milyen üde, nyári hatást fogunk elérni vele. Ugyanettől a fenti hölgytől azt is megkérdeztem, hogy tulajdonképpen miért e nagy buzgalom? Erről is felvilágosított. Ez a kézimunkaláz egy ujabb főzési lehetőség. Mert tudja drágám, — igy szólt —, mikor az ember tul van a nyaralóban a strand és egyéb szórakozásokon, a nyári, alkonyatban milyen kedves és igéző hatást fogunk kel teni, ha mellénk ültetjük álmaink lovagját, vagy ennek hiányában férjeinket és előszedjük kézi munkáinkat... Dr. Dévainé Erdős Böske. DIVATPOSTA. Pacsirta. Fehér vászon shortjához csináltasson piros csikós blúzt, vagy a sajátjából ingblúzt piros gombokkal. Fejérné. Levél megy, melyben részletesen leírom a kért fazonokat. Bakfis. Jobban állana azt hiszem egy halványkék selyempiké önnek, piros gombokkal és övvel. Nagyon divatos ez az összeállítás és nagyon bájos. Perzsaszőnyeqekef legolcsóbban vásárolhat, %Tt őnyegfavltás, tisztítás, molyraentesités szakszerű vezetés mellett GADOK siönuetfuOrNt N.««t»kár* 30, Megnagyobbított üzlelün' b?n legolcsóbban vásárolhat csillárt, állólámpál és minden villamossági cikket Wéfjylángu modern ebédlöcslllár P 17-Villamosvasa ló ötévi félállással P 6-90 Állólámpa modern P 3-98 Kérje most megjelent árjegyzékünket. Szerelőknek árengedmény Vásároljon Unió könyveoskére 6 havi hitelre. szegedi fiókja Kárász n. 11. csillárul • Telefon 33—76. vásároljon umo Konyvecsn«rö u METEOR « GYAR Ke»lUk 20 ktrakalun" mealeklnlétel Római légiók nyomában... »Vendéglő a második légióhoz" Trenceénteplic, június. TrencséntepTieen egy borozó nyilt meg Virágos terraszán székek tarkállanak, magas pódiumon esténkint a Karmusik játszik, lent, a sziklába vágott pincében pedig öreg hordókban a borok arisztokratái várják a vendégeket. Fura neve van enne!, a vendéglőnek. Amig másutt a borozókat a makklirtesröl és a vén diótárói nevezik el, addig itt azt hirdeti a cégér: Vendéglő a második légióhoz. Kihez az elnevezéshez Trencsén teplicnek jussa van: a még ma is kemény téglák, amikre a hegy oldalába vájt pincében akadtak a munkások, A második légió bélyegét viselik magukon ... Az Ur 176-ik esztendejéből... Abból az időből, amikor Constans legátus, a második légió 583 katonájával győzelmet aratott a dákok fölött, Laugaritió városában. Hol volt ez a Laugaritió? Laugaritió — a mai Trencsén. A mult század ötvenes éveiben Starck Lajos trencséni apátplébános római leletre bukkant egyikén azoknak a szikláknak, amelyeken ma Csák Máté várának omladékai dacolnak az cny'szette?. Hat méternyire, a földtől sziklába vésve hirdették 1 a közel kétezer esztendős betűk, hogy: VICTORIAM AUGUSTORUM EXERTITUS C VI LAV CARITIONE SEDIT MIL L II ECCCLV ' TANS LEG II CUR F. Tudományos körök hosszú ideig nemfoglaikoz I tak "áz érdekes lelettel és akadtak olyanok is. akik i .azt tartották róla, hogv hamisitvánv. A felírató» 1 végűt Mommsen Tivadar, .a világhírű német tudós fejtette meg. aki erről a treneséni í'eletről könyvet is irt. Ámde bizonyos vonatkozásban M o m m s e n is tévedett... A laikus számára mindenesetre felette érdekes megtudni azt: hogyan is fejtenek meg ilyen öreg római felírásokat. Erről a kérdésről beszélgettem Branveczky Józseffel, a trencséni T>ianstag;mn;izium tudós igazgatójával, aki' a következőket mondotta: — Azt hogy a titokzatos Lauíraritio a mai Trencsén. Mommsen nem tudta még. Ezt én állapítottam meg Mommsej] a felirat jelentőségét voltaképpen ahbni a szóból fejtette meg. hogy „An gnstórum". Ez szószerinti fordításban azt jefenti: „császárok". Ez a szó adta meg a kulcsot. Felmerült a kérdés: mikor uralkodtak Rómában császárok; vacvis több rr.íis-?:'i*". A felelet rá: Marcus 1 •> reliu-i császár ideién, fis lia ezt a feleletet megtaláltuk: máris megfejtettük a felirat rejtélyét, — Marcus Auretiu's még életében császárrá koronázta fiát. Comsodust Az az esemény — ,.a császárok győzelme" — tohnt Marcus Aurélius és Cnmmodus idején történt. De mikor? Marcus Aureíüis. és fia Krisztus után 176-tól 180-iü uralkodott együtt. Marcus Aurelius Krisztus után 180-ban Vindobonnban. a mai Bécsben meghalt. Tudjuk a történelemből, hogy a császárok légiói hadjáratot vezettek a kvádok ellen és 179-ben gvőzeimet is arattak. Tehát nyilvánvaló a magyarázat: a trencsíni emléktáblát ennek a gvíízelemnek emlékére 179-ben emelte Constand legátus, a második kispgitő p ira.ncsnoka, ; ••< Amiben Vfommsen tévedett. — Mommsen megfejtette s feliratot, de adós íöaradt azzal a Vérdésseí, hogy hol feküdt a titokzatos Laugaritió, ahol Constans legátus osspatai 1 tanyáztak. Azt állította, hogy Laugaritió helyét megállapítani nem lehet. Akadtak tudósok, akik Laugaritió helyét valahol Komárom tájékán keresték. Ezzel szemben én azt állitom, hogy Laugaritió a mai Trencsén neve volt. Ott, ahol ma Csák i Máté várának romjai emlékeztetnek régen műit időkre, feküdt a római Laugaritió. A magyarázatom kézenfekvő: -- A kvádokról tudjuk, hogy ez egy germán néptörzs volt, amely a szlávok bejövetele előtt az első évszázadban a mai Marvaország területén élt. Keleti szomszédaik voltak a markománok. Velem együtt sokan azt állítjuk, hogy a két elnevezés voltaképen ugyanazt a néptörzset jelöíte meg. A kvádok állandóan nyugtalanították a római provinciákat és résztvettek 166-ban Aquileja ostromában is. A Vág völgyében állandóan találunk a kvádok nyomaira. Ahol most Trencsén áll, ott is éltek kvádok. A római légiók erre jöttek. A római légiók ott, ahol alkalmas helyet találtak erődítések építésére, azt sohasem mulasztották el. Bizonyos, hogy a trencséni hegyen is emeltek fo«*a-kat valbim-okat, árkot és sáncot és nem fér kétség hozzá, hogy Trencsént már csak termésretadta előnyei mia't is állandó tartózkodási helynek tekintették. — Felvetődik «¿ónban egy másik kérdés K Tudjuk jól, hogy a régi rómaiak is ott emeltek emléktáblákat, ahol cz események, amiket megörökítet te V tényleg lejátszódtak. Mi szükségük is lett volna arra, hogy távolabbi helyen véssék eseményeiket a szlv'ál.ba? A trencséni sziklán levő felírás alapos munka Legalább két hétig tartott el annak elkészítése 'Irhát: csak olyan helyen készítettéi? el a táblát, ahol álíandóan tartézkodtak. Nem fér kétség hozzá, hogy: a mai Trencsén volt Marcus AureVus életének ntolsó esztendejében az a Laugaritió, amelyről a tábla beszél. Római téglák a tTencséntepfici hegyoldalban. A Ks hogyan kerültök a római tégiák a terncséüiteplici hegyoldalba? Erre a kérdésre is könnyű a feleíet. A rómaiak erősen űzték a fürdés kultuszát. Szívesen emeltek ott telepeket, ahol a földből csodálatos hatású források fakadnak. Szakasztott olyan téglákat, amiket az állandóan folyó intemziv trencsénteplici építkezések alatt találnak a hegyoldalban a munkások, találtak a Bécs melletti Badenben, valamint az óbudai Aquincumban. Ezeknek a tégláknak néha meg a betűi is azonosak. A régi rómaiaknak már valóságos luxuskivitelü fürdőik voltak odahaza — elég e tekintetben Pompei és llerculanum fürdőire utalnunk —, kézenfekvő tehát. hogy azok a római katonák, akik Trencsén helyén megalapították Laugaritiot, alaposan kiélvezték a trencsénteplici fürdőt is. Az a borozó, amelyet most építettek, a Teplicska patak mellett van. Á pincére ugy akadtak rá, hogy a fürdőtelep legmodernebb palotáját megvásárolta a csehszlovák postaigazgatóság. Itt rendezik most be a köztársaság legszebb posta- és táviróhivatalát. Az átalakítási munkák során a hegy oldalán lebontották a fürdőtelep legöregebb épiií'etét, az 1620-ban épült úgynevezett Republika épületcsoportot és ennek az épületnek a pincéjét találták részben római téglákkal kirakva. Nincsen kizárva, hogy ez a pince már kétezer évvel ezelőtt is azt a oélt szolgálta, amit ma: bort raktároztak el benne . . . Kár, hogy Constans legátus nem hagyott itt r.ehánv hordóval kétségtelenül gazdag borkészletéből... Pa ál JÓK