Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-23 / 139. szám

1935 Junius 23. DÉLMAGYARORSZAG 9 DIVATCSEVEGES Ismét divat kézimunkázni Egyik nap, néhány deka fonalra lévén szüksé­gem, bementem egyik legnagyobb belvárosi kézi­rriunkaüzletbc. A legnagyobb meglepetésemre az zsúfolva volt, a legelőkelőbb társasági hölgyek vásároltak kézimunkákat, pamutokat, tanulták szorgalmasan a legújabb horgolási és kötési min­tákat Mi az, hogy itt látom azokat az ismerősei­met is ,akiket eddig csak a bridgeszaloriokban üdvözölhettem. Csak nem akarnak felhagyni ed­digi éíetnkkel és kézimunkázni? — Gondolataimat szavakba öntöttem és egyik hölgyismerősömtől azonnal megkérdeztem, hogy mi történt vele? Azt mondá, hogy a nyáron ismét divat lesz kézimun­kázni. Horgolják vagy kötik a legújabb mintázás­sal fürdtrikójukat és shortjukat. Szebb evezős dresszről pedig nem is lehet álmodni. Sőt, vászon pizsamanadrágjukhoz egyedül kötik a ritka köté­sű pulloverekot is sodrott és sattirozott pamu­tokból, továbá egyedül horgoíják fehér váízonru­hájukra a gallérkát és manzsettákat. Tehát vég­re* valahára elérkezett a férjek által annyira áhí­tozott korszak, mikor feleségeik felcserélik, leg­alább egy időre, — a bridgeasztalt a kézimunka­kosárkával. De meg nem szabad figyelmen kivüí hagynunk az ezzel járó határozottan kimutatha­tó spórolást. Egy fürdőtrikónál 6—7 pengőt, egy shortnál 8—9 pengőt és egy pullóvernél 10 pengőt is megtakaríthatunk. De van egy ujabb szenzációja is az idei kézi­munkadivatnak: a horgolt paplan. Igazán egész kis remekmüveket láttam. (Nem is hittem volna, hogy egy asszony, aki eddig csak bridgelni láttam, ilyen ügyes íehet.) Fehér, vagy más világos szin­nü alapot horgolunk sablonos, egyszerű horgolás­sal és a saélét elütő szinü, de vele harmonizáló színekkel horgoljuk meg. Egy ilyen paplan is je­len» 5—6 pengőt a zsebünkre. Nagyszerű strandtáskákat készítenek egyedül a hölgyek. Veszek színes vásznat, ebből egyszerű szabással kivágják és belefűzik a karikába a tás­ka két oldalát és vagy asszimetrikus színes min­tákat hímeznek bele, vagy csak még egyszerűbb két színes nagy monogrammal látják el. így ez­után előállítottuk a lehető legolcsóbb és mégis na­gyon divatos strandtóskát. Bizony hölgyeim, igy keli spórolni! Most nyáron ,amikor mindenki felszedi szőnye­geit, leszedi a függönyöket és kézimunkadolgait, a lakás teljesen elveszti jellegét és valami „mez­telen" hatást tesz. Ezt fel kell öltöztetni, hogy is­mét barátságos legyen. Vegyünk tehát szines íen­vásznakat, amikből szabjunk ki minden asztalra kis teritőket és egyszerű keresztöltéssel készít­sünk virág, vagy kalászmintákat rá, meglátjuk, milyen üde, nyári hatást fogunk elérni vele. Ugyanettől a fenti hölgytől azt is megkérdez­tem, hogy tulajdonképpen miért e nagy buzgalom? Erről is felvilágosított. Ez a kézimunkaláz egy ujabb főzési lehetőség. Mert tudja drágám, — igy szólt —, mikor az ember tul van a nyaralóban a strand és egyéb szórakozásokon, a nyári, alko­nyatban milyen kedves és igéző hatást fogunk kel teni, ha mellénk ültetjük álmaink lovagját, vagy ennek hiányában férjeinket és előszedjük kézi munkáinkat... Dr. Dévainé Erdős Böske. DIVATPOSTA. Pacsirta. Fehér vászon shortjához csináltasson piros csikós blúzt, vagy a sajátjából ingblúzt pi­ros gombokkal. Fejérné. Levél megy, melyben részletesen le­írom a kért fazonokat. Bakfis. Jobban állana azt hiszem egy halvány­kék selyempiké önnek, piros gombokkal és övvel. Nagyon divatos ez az összeállítás és nagyon bá­jos. Perzsaszőnyeqekef legolcsóbban vásárolhat, %Tt őnyegfavltás, tisztítás, moly­raentesités szakszerű vezetés mellett GADOK siönuetfuOrNt N.««t»kár* 30, Megnagyobbított üzlelün' b?n legolcsóbban vásárolhat csillárt, állólámpál és minden villamossági cikket Wéfjylángu modern ebédlöcslllár P 17-­Villamosvasa ló ötévi félállással P 6-90 Állólámpa modern P 3-98 Kérje most megjelent árjegyzékünket. Szerelőknek árengedmény Vásároljon Unió könyveoskére 6 havi hitelre. szegedi fiókja Kárász n. 11. csillárul • Telefon 33—76. vásároljon umo Konyvecsn«rö u METEOR « GYAR Ke»lUk 20 ktrakalun" mealeklnlétel Római légiók nyomában... »Vendéglő a második légióhoz" Trenceénteplic, június. TrencséntepTieen egy borozó nyilt meg Virágos terraszán székek tarkállanak, magas pódiumon es­ténkint a Karmusik játszik, lent, a sziklába vágott pincében pedig öreg hordókban a borok arisztok­ratái várják a vendégeket. Fura neve van enne!, a vendéglőnek. Amig másutt a borozókat a makklir­tesröl és a vén diótárói nevezik el, addig itt azt hirdeti a cégér: Vendéglő a második légióhoz. Kihez az elnevezéshez Trencsén teplicnek jussa van: a még ma is kemény téglák, amikre a hegy oldalába vájt pincében akadtak a munkások, A második légió bélyegét viselik magukon ... Az Ur 176-ik esztendejéből... Abból az időből, amikor Constans legátus, a második légió 583 katonájával győzelmet aratott a dákok fölött, Laugaritió városában. Hol volt ez a Laugaritió? Laugaritió — a mai Trencsén. A mult század ötvenes éveiben Starck Lajos trencséni apátplébános római leletre bukkant egyi­kén azoknak a szikláknak, amelyeken ma Csák Máté várának omladékai dacolnak az cny'szette?. Hat méternyire, a földtől sziklába vésve hirdették 1 a közel kétezer esztendős betűk, hogy: VICTORIAM AUGUSTORUM EXERTITUS C VI LAV CARITIONE SEDIT MIL L II ECCCLV ' TANS LEG II CUR F. Tudományos körök hosszú ideig nemfoglaikoz I tak "áz érdekes lelettel és akadtak olyanok is. akik i .azt tartották róla, hogv hamisitvánv. A felírató» 1 végűt Mommsen Tivadar, .a világhírű német tu­dós fejtette meg. aki erről a treneséni í'eletről könyvet is irt. Ámde bizonyos vonatkozásban M o m m s e n is tévedett... A laikus számára mindenesetre felette érdekes megtudni azt: hogyan is fejtenek meg ilyen öreg római felírásokat. Erről a kérdésről beszélgettem Branvecz­ky Józseffel, a trencséni T>ianstag;mn;izium tudós igazgatójával, aki' a következőket mondotta: — Azt hogy a titokzatos Lauíraritio a mai Trencsén. Mommsen nem tudta még. Ezt én álla­pítottam meg Mommsej] a felirat jelentőségét vol­taképpen ahbni a szóból fejtette meg. hogy „An gnstórum". Ez szószerinti fordításban azt jefenti: „császárok". Ez a szó adta meg a kulcsot. Felme­rült a kérdés: mikor uralkodtak Rómában császá­rok; vacvis több rr.íis-?:'i*". A felelet rá: Marcus 1 •> reliu-i császár ideién, fis lia ezt a feleletet megta­láltuk: máris megfejtettük a felirat rejtélyét, — Marcus Auretiu's még életében császárrá ko­ronázta fiát. Comsodust Az az esemény — ,.a császárok győzelme" — tohnt Marcus Aurélius és Cnmmodus idején történt. De mikor? Marcus Aure­íüis. és fia Krisztus után 176-tól 180-iü uralkodott együtt. Marcus Aurelius Krisztus után 180-ban Vin­dobonnban. a mai Bécsben meghalt. Tudjuk a tör­ténelemből, hogy a császárok légiói hadjáratot ve­zettek a kvádok ellen és 179-ben gvőzeimet is arat­tak. Tehát nyilvánvaló a magyarázat: a trencsíni emléktáblát ennek a gvíízelemnek emlékére 179-ben emelte Constand legátus, a második kispgitő p i­ra.ncsnoka, ; ••< Amiben Vfommsen tévedett. — Mommsen megfejtette s feliratot, de adós íöaradt azzal a Vérdésseí, hogy hol feküdt a titok­zatos Laugaritió, ahol Constans legátus osspatai 1 tanyáztak. Azt állította, hogy Laugaritió helyét megállapítani nem lehet. Akadtak tudósok, akik Laugaritió helyét valahol Komárom tájékán ke­resték. Ezzel szemben én azt állitom, hogy Lauga­ritió a mai Trencsén neve volt. Ott, ahol ma Csák i Máté várának romjai emlékeztetnek régen műit időkre, feküdt a római Laugaritió. A magyaráza­tom kézenfekvő: -- A kvádokról tudjuk, hogy ez egy germán néptörzs volt, amely a szlávok bejövetele előtt az első évszázadban a mai Marvaország területén élt. Keleti szomszédaik voltak a markománok. Ve­lem együtt sokan azt állítjuk, hogy a két elneve­zés voltaképen ugyanazt a néptörzset jelöíte meg. A kvádok állandóan nyugtalanították a római pro­vinciákat és résztvettek 166-ban Aquileja ostromá­ban is. A Vág völgyében állandóan találunk a kvá­dok nyomaira. Ahol most Trencsén áll, ott is él­tek kvádok. A római légiók erre jöttek. A római légiók ott, ahol alkalmas helyet találtak erődíté­sek építésére, azt sohasem mulasztották el. Bizo­nyos, hogy a trencséni hegyen is emeltek fo«*a-kat valbim-okat, árkot és sáncot és nem fér kétség hozzá, hogy Trencsént már csak termésretadta elő­nyei mia't is állandó tartózkodási helynek tekin­tették. — Felvetődik «¿ónban egy másik kérdés K Tudjuk jól, hogy a régi rómaiak is ott emeltek em­léktáblákat, ahol cz események, amiket megörökí­tet te V tényleg lejátszódtak. Mi szükségük is lett volna arra, hogy távolabbi helyen véssék esemé­nyeiket a szlv'ál.ba? A trencséni sziklán levő fel­írás alapos munka Legalább két hétig tartott el annak elkészítése 'Irhát: csak olyan helyen ké­szítettéi? el a táblát, ahol álíandóan tartézkodtak. Nem fér kétség hozzá, hogy: a mai Trencsén volt Marcus AureVus életének ntolsó esztendejében az a Laugaritió, amelyről a tábla beszél. Római téglák a tTencséntepfici hegyoldalban. A Ks hogyan kerültök a római tégiák a terncséüi­teplici hegyoldalba? Erre a kérdésre is könnyű a feleíet. A rómaiak erősen űzték a fürdés kultuszát. Szí­vesen emeltek ott telepeket, ahol a földből csodá­latos hatású források fakadnak. Szakasztott olyan téglákat, amiket az állandóan folyó intemziv tren­csénteplici építkezések alatt találnak a hegyoldal­ban a munkások, találtak a Bécs melletti Baden­ben, valamint az óbudai Aquincumban. Ezeknek a tégláknak néha meg a betűi is azonosak. A régi rómaiaknak már valóságos luxuskivitelü fürdőik voltak odahaza — elég e tekintetben Pompei és llerculanum fürdőire utalnunk —, kézenfekvő te­hát. hogy azok a római katonák, akik Trencsén he­lyén megalapították Laugaritiot, alaposan kiélvez­ték a trencsénteplici fürdőt is. Az a borozó, ame­lyet most építettek, a Teplicska patak mellett van. Á pincére ugy akadtak rá, hogy a fürdőtelep leg­modernebb palotáját megvásárolta a csehszlovák postaigazgatóság. Itt rendezik most be a köztár­saság legszebb posta- és táviróhivatalát. Az átala­kítási munkák során a hegy oldalán lebontották a fürdőtelep legöregebb épiií'etét, az 1620-ban épült úgynevezett Republika épületcsoportot és ennek az épületnek a pincéjét találták részben római tég­lákkal kirakva. Nincsen kizárva, hogy ez a pince már kétezer évvel ezelőtt is azt a oélt szolgálta, amit ma: bort raktároztak el benne . . . Kár, hogy Constans legátus nem hagyott itt r.ehánv hordóval kétségtelenül gazdag borkészle­téből... Pa ál JÓK

Next

/
Thumbnails
Contents