Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-02 / 123. szám

IDV) június .1 D fi I. M A G y A R OR S Z A G 9 Az Alföld öntözése Évek óta a Délmagyarország hasábjain foglalkozom az Alföld legfontosabb, a Duna— Tisza-csatorna és az öntözés problémáival. Ezeknek a kérdéseknek megoldása a mai Magyarország megcsonkított területénél nem is az Alföld, hanem az egész ország érdekében állana. Sokszor hallottunk róla és olvashattuk, hogy a Duna -Tisza csatorna problémájának megoldásánál angol töke érdeklődik; ezek a hírek azonban — sajnos — nem bizonyultak valónak. A csatorna kérdése, — amelyet az Alföldkutató Bizottság állandóan napirenden tart — egyelőre a megvalósulástól még messze van. Annál kellemesebben lep meg az a hir, amely az époly fontos öntözés kérdésének a valószínű közeli megoldását jelzi. A ..Magyar Közgazdaság" legutóbbi számában olvashatjuk arról a következőket: „Németország — mint azt már többször jeleztem —, nagy gondot fordít arra, hogy azokat a terményeket, amelyekre saját népének és gazdálkodásának ellátására szüksége van, azokról a területekről szerezze be, amelyeknek Németország szempontjából földrajzilag is kedvező a fekvésük. Természetes, hogy elsősorban a dunai államok jönnek számításba s Németország már régóta szakítani szándékozik azzal a régi gazdasági törekvéssel, amely különösen az agrárterményeket a tengerentúlról szerezte be. Mindjobban előtérbe nyomulnak Németország beviteli statisztikájában a középeurópai és dunai államok, ami e törekvésre való tekintettel szinte természetesnek mondható. Már régebben jelentettem, hogy éppen a gazdaságpolitika kihatásaként német részről fnntas tárgyatások folynak Magyir. országgal a Magyar Alföld öntözése körül. ezeknek a megbeszéléseknek tárgya, hogy Németország a maga részéről is megfelelő tőke nyújtásával segítse elő azoknaik az öntözőmüveknek a' létesítését, amelyek nélkül az Alföldet kellő vízmennyiséggel ellátni nem lehet. A németek átlát ták e kérdés nagy horderejél és ezért igyekeznek idejekorán annak finanszírozásába bekapcsolódni Németországnak igen nagy szüksége van fehérje dus takarmányokra a m-ga állattenyésztésén'0: fenntartására, ezenkívül pedig sok olyan termény van, amelyre rá van utalva és amelyet szeretne Magyarországból vásárolni. Az Alföld öntözése nek megoldása pedig azt jelentené, hogy az eddi gi mennyiségeknek sokszorosát lehetne kitermelni. Természetes, hogy ez fölkeltette a németek érdeklődését, mert belátták, hogy az Alföld öntözésének segítségével elsősorban azokat a takarmányokat lehetne nagv mennyiségben produkálni, amelyekre« Németországnak szüksége van. így történt azután, hogy megkezdődtek az ily- t irányú tárgyalások, amelyek folyamán a németek 1 hajlandóknak mutatkoztak erre a célra megfelelő tőkét rendelkezésre bocsátani. Mielőtt azonban erre sor kerülne és mielőtt a konkrét tárgyalásokat megkezdték volna, tudni akarták, miképpen is áll technikailag és gazdaságilag ez a terv. Az Alföld öntözésének jólismert szakértője, Ruttkay Udó már évek óta foglalkozik e kérdéssel és az fi tervei a legalkalmasabbnak bizonyultak arra, hogy ezt a nagyszabású feladatot tökéletesen megoldják. Ezen az alapon indultak meg a tár gvalások, amelyek folyamán a németek a világszerte elismert hatalmas német Philipp Holzmann-konszernt bizlák meg a tervek műszaki és gazdasági felülvizsgálásával. Ez a hatalmas német vállalat, amely többek között a bagdadi vasút építkezését végezte és amely az utolsó évtizedekben a leghatalmasabb technikai munkákat bf>nyolitatta le, elvégezte a reábízott feladatot. A felülvizsgálat, illetve szakértői vélemény — tudomásom szerint —. a legjobb eredménnyel járt. amennyiben ez a konszern megállapította a terveknek minden szempontból helytálló voltát. K felülvizsgálat jelentőségét nem kell külön méltatnom, mert hiszen világhírű régről van szó, amelynek véleménye döntő súllyal esik latba. Most már a felülvizsgálat adatainak birtokában megindultak a tárgyalások és ezek eredményei biztatnak. Nemcsak arról van szó, hogy az Alföld öntözését végző hatalmas apparátus megépítésének finanszírozására bocsássanak kellő tökét rendelkezésre a németek, hanem arról is, hogy az öntözött területeken termelt cikkeket is átvegyék. E termékek átvétele a befektetett tőke kamatjáés amortizációjának terhére történnék. Egyelőre ötvenezer holdon valósulna meg ez az öntöző gazdálkodás, később azonban a szükséghez képest ennél sokkal nagyobb területre terjesztenék KÍ. Nyomatékosan hangsúlyozom, hogy még nem a közeli hetekben megvalósuló tervről van szó. meri hiszen még folynak a megbeszélések. Ez különben nem is fontos, mert ilyen nagyszabású munka igen gondos előkészítést és alapos megtárgyalást igényel. A két ország szakemberei között folyó tanácskozások azonban eredményesen haladnak elő re. Nemcsak a vízmüvek megépítéséről van szo tudomásom szerint, hanem arról is, hogg az öntözött területeken termelt fehérjedus takarmányokat iparilag Magyarországon dolgozzák fel és csak e feldolgozott áru kerülne azután a német piacra." Ezen Berlinből jött hirhez a „Magyar Közgazdaság" a következő megjegyzéseket fűzi: „Eddig tart németországi tudósítónk jelentés.* amely valóban nagyhorderejű és Magyarország mezőgazdaságának sorsára döntő fontosságú kér dés megoldásáról számol be. Az Alföld öntözése egyik legelsöhlirangu feladata n magyar gazdasági étetnek s csak sajnálatos, hogy azok a tervek, amelyeket Ruttkay Udó kidolgozott, eddig még nem valósulhattak meg. Amennyiben ez a nagyszabású vállalkozás létrejön, — ami a fenti, igen megbízható jelentés alapján kétségtelennek látszik -, nemcsak a magyar mezőgazdaság, hanem a magyar ipar életében is uj lendületet jelent. A per s|>ektivák még beláthatatlanok és ha sikerül az Alföld vizszegény területein az öntözést megoldani, valóban Európa kertjévé válhatik Magyarország, amelyben a gyümölcstől a takarmánynenüíekig a legkiválóbb minőségeket lehet produkálni A kérdés megoldása persze itt is a tők.'a múlik és ha Németország hajlandónak mutatkozik erre Jubileumi sláqerünk turnusban !M Csiszol! iveiüészlei afteifi!!! 6

személyes prima csiszolt, vizes, vagy boros kész'et Si <6 Cvcg, poicelíán. zomóncedíny es háztartási szaküzlet SZEGED, TISZA LAJOS KARÚT 38. Vidéki megrendeléseket, a csomagolás felszámításával, n revő költség-ére utánvéttel szállítunk. a célra megfelelő tőkéket rendelkezésre bocsátani, ugv ezt a magyar gazdasági élet örömmel fo gadhatga. A Ilolzmann-konnzern véleményének megkérdezése már maga azt jelenti, hogy konv>H stádiumba jutott az ügy, a kedvező vélemény pcj dig — szinte azt mondhatnók — el is döntötte. Arról van tehát szó, hogy az öntözött területeken ; fehérjedus takarmányokat termelünk, amelyeket megfelelő ipari eljárással koncentrálunk és ezt szállítjuk ki Németországba. A kiszállított áruk ellenértéke pedig a befektetett német vagy más i tőkék amortizálására szolgálna. A transzfer-kérdés is meg volna igv oldva és a rentabilitás is bíztositi va lenne. A tőkebefektetés jelentőségét pedig kár I hangsúlyozni, mert hiszen ilyen összegeknek felhasználása életet, pezsgést teremtene az Alföldön. Ezek a tervek és a velük kapcsolatos tárgyalások amelyekről fentebb számoltunk be, azt mutatják, hogy a magyar mezőgazda- ágb-n sok és nagy lehetőség kínálkozik még és ezeknek a lehetőségeknek a kiaknázása az agrárélet uj fejlődését te remlené meg. .A; utóbbi évek legnagyobb tranzakciójáról van szó és ennek sikere nrmesak ' a magyar mezőgazdaságnak, hanem a magyar technikai felkészültségnek c's invenciónak általános elismerését jelenti." Ha elgondoljuk, hogy mily nagy hordere jű a berlini jelentés és hogy Szeged szempontjából mily óriási fontossága van annak, ebbe az ügybe azonnal bekapcsolódni és minden rendelkezésre álló eszközök, meg összeköttetés igénybevételével és felhasználásával arra törekedni, hogy már a kérdés elindulásánál Szeged kerüljön az öntözendő terület középpontjába és ne esetleg Debrecen, akkor azt az utal is kijelöltük, amelyen a város hatóságának nagyon sürgősen haladnia kell, ha nem akar lekésni. Gál Miksa. • « • f • y n mindent vAíArolhnl KaKasz szefrennyel r.iiáLLe®hérekné! FEL ARU UTAZAS Május 18-től junius 5-ig 50%-os Cfe*W W ü kedvezménnvrl lohol unz, a MJ MMME* SZEGEDI IPARI VÁSÁRRA. Féláru utazásra jogosító ijyazo ványok a D£Imagl|aror$Zág fegUtrO(IA|ftl>nil kanhntők' ! Szegediek találkozó l\elye az ! István Király szálloda K£S£.' , Nyugati pályaudvar mellett.) — Telefon (Interurbán) 202—48., 294—34. — Sürgönyeim • HOTHL.IST Szobáink árát mérsékeltük. E lapra hivatkozók 20% engedményt kapnak ' Központi fűtés, folyó hideg-meleg vtz, 11(1, telefonos »zobák. • Teljes komfort. a (£• A szállodában étterem, kávéház és amerlcan bar