Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-02 / 123. szám

io f)t\ M * ARORSZAG TQ35 funhis 2: Harisnyát csak gFb jegyűt vegyen, minden párért szavatosság aJjJSS Dl V ATOSEVEG ES A nyári kalapok Még soha ennyiféle kalapot nem viseltek, mint az idén. A legkűlönböző, a legszeceszíósahb formák váltakoznak a legegyszerűbbekkel. Még fel sem tudunk ocsúdni a Dámulattól egy -egy szokatlan kalap láttára, amikor másik, még szokatlanabbat látunk. De azért ne tessék azt hinni, hogy egy-egy ilyen kalapköltemény maradandó és mindenki által elfogadott divat lesz. A kalapdivat örökké forgó valami, amely soha nem állapodik meg. Tehát hölgyeim, ebben a pillanatban a kővetkezőket közölhetem a kalapfrontról: vannak legújabban olyan filc, illetve nyúlszőr kalapok, amelyek trópusi sisakokhoz hasonlítanak hátul lelógó szalaggal. A nagykarimájú baku, ez a selyemfényű szalma, talán a legdivatosabbak közé tartozik. A Királydíjon az elegáns hölgyek legnagyobb rcsze ezt viselte a nyúlszőrök mellett. Érdekesek a kétszínű kalapok is. (Vigyázat, csakis az őszinte, egyenes hölgyek viseljék.) Vagy a tető fekete filc és a karima nyersszinü szalma, vagy megfordítva: a karima filc és a tető szalma. De ha alacsony vagy kedves olvasó és féls«, hogy netán a nagy karima alacsonyítana, vehetsz nyugodtan kis zsokéformát is, ami az arcnak kedves pikantériát kölcsönöz. Ezeket a formákat is kétszinből készítik legújabban. A nagy nyári ruhákhoz a már tavaly is anynyira felkapott hatalmas karimájú florentin kalapokat fogjuk viselni részint gyümölcs, rérzint főzelékfélékkel díszítve. így szőllő, cseresznye, illetve paprika, zöldség slb. De azért a virágdísz sem marad el, különösen kedvelt forma az imprimé ruha kivágott virágai. Egyre több nagykarimájú fekete nyúlszőr kalapot látunk. Fekete nyári köpenyükhöz az elegáns hölgyek csak ezt veszik, már azért is, mert a legcélszerűbb viselet, ugyanis » karimáját egész januárig kisebbíthetjük, amikor is újra áttérünk a szalmára. (Ez már így van sajnos nálunk, nőknél, nyáron nehéz filcet, Mi iesz asc ösJe/ek esíi zárórájával A polgármester felterjesztette véleményét a Reres• kedelml miniszter fyes. (A Délmagyarontág munkatársától.) A szegeti i kereskedőket továbbra is foglalkoztatja az a kérdés, hogy mi lesz az üzletek zárórájával. Május első hetében szavaztak a kereskedők, 14-én már a városházán volt a kereskedelmi és iparkamara véleménye a záróra-ügyben. A városházán azonban kissé megakadt a dolog, dr. Pálfy József polgármester elfoglaltsága miatt csak most tudott behatóbban foglalkozni a záróra kérdésével ós a saját véleményé ve! együtt tegnap f'elterjesztene az iratokat a kereskedelmi miniszterhez végleges döntés végett. A polgármester véleményében, értesülésünk sze| rínt, utal a kereskedelmi és iparkamera álláspontj [ára és a maga részéről ís kifejezi, hogy a zár; óra-kérdés elbírá'ásánál mindenesetre figyelembe kell venni azt a számszerű többséget, amely a j kereskedők megszavaz tatása allkalmából kialakult, i A polgármesteri vélemény nem terjeszkedik ki arra n kívánságra, hogyha a záróra egységes. 6 órában is szabályoztatnék, kivételes alkalmakkor, így a húsvéti és karácsonyi ünnepeket megelőeő két-két hétben, valamint az ipari vásár és a SWH badtéri játékok időtartamára, valamint az alkalmi kiárusítások idejére esti 7 órában állapittassók: meg. Ellenben megemlíti a polgármester véleményében, hogy feltétlen kívánatos a zárórakérdés renderése, mert a kereskedők körében addig nem nyugszanak meg a kedélyek, amíg ezt a kérdést a kereskedelmi miniszter meg non» oldja. Végűi annak a nézetének ad kifejeaée» a polgármester, hogy mindentől függetlenül, • záróra kérdésének országos rendezése volna a legkívánatosabb. A záróra-ügyben a polgármester a saját véleményével együtt felterjesztette a kamara véle* ményét, valamint »a hatórás blokk« mnkheti nagygyűlésén hozott javaslatot ís. légszekrények 12 liavi részletre Szántó Edényáruházban városi bérház széchenvHér n szigeteléssel kaphatók télen pedig könnyű szalmát hordunk ...) Nem szabad megfeledkeznünk a kis tokokról sem. Ez ugyan későbbi divat . de a Kiiálydijoti már volt alkalmam látni kis filc tokokat, amelyeknek karimáját a ruha selyme alkutta plisszirozva. Tehát hölgyeim, fel van adva a lecke. Tessék megoldani ezt s problémát. Nem környű dolog. Mert ennyi kalap közül nagyon nehéz kiválasztaiv azt, ami a legpraktikusabb és a legjobhan áll az archoz, amit ősszel is tudunk viselni és délután épp oly elegáns, mint este., Dr. Déva Iné Erdő* Böske. DIVATP08TA: Gardon party. Szőke hajához legjobban állana, ha halványkék transparente ruhát csináltatna, sötétebb árnyalatú »agy bársony szalaggal a derekán, esetleg nyakban és az aljon pár fodorral. Nyaraló. Legjobb lenne, ha fekete-fehér imprimé ruhát csináltatna fekete köpennyel. Ez mindig elegáns és bármikor felveheti. HET EV UTAN JUHÁSZ GYULA: FIATALOK, MÉG ITT VAGYOK 1 A magyar könyvnek és a magyar szónak milyen kitáruló boldog ünnepe a magyar könyv napja, — igézel és varázslat a harci bárddá és a harangokból ágyneeövé váll életben, — az alkotás és álmodás ünnepnapja, a virágos rét önmagát áldozó rajongása a vak vihar villámlásaiban! A magyar szó majálisa ujjong fel a magyar könyv junhiei ünnepén. Hét év után megszólalt Juhász Gyula. Egy fehér kötet az áhítat és az álmodás fehér MENTSÉGÉVEL; ÍMÓ virágok ezen a fehér mezőn: egy kötet vers, egy szelíd csokor a leghalkabb és * legcsöndesebh virágokból. \z áhítat és az álmodás költője jelentkezik, hétéves fogságból és héléves csöndből, amit örmi 1 vállalt és amit önmagán bilincseit. v>A legmélyebb bánat baknesin éjén« nyíltak meg e kötet fehér szirmai, valami keresz.lényi szenvedésben, egy álmodó barát lemondásában, a fájdalom sarki fényének csöndjében. És a bánat, a csönd, a lemondás fehér lapjait a magyar könyv boldogító ünnepe varázsolta (ás kányszeritette) elő a magyar szó szent majálisára. Hétéves fogság után: Fiatalok, még itt vagyok! Eftemány, öröm és ajándék ez a könyv, Juhász Gyula könyve, — ahogy Babits Mihály írja bevezetőül a versek elé. És valóban az: esemény, öröm, ajándék ez a kötet és még több annál: üeoep a magyar könyv ünnepén. Önmagát feláldozó hétéves csönd után most a csönd költészete szólal meg a legszebb és a legtisztább magyar szavak halkan szóló hárfáján. Nincs ma magyar költő, aki ilyen áhítatos tis».ta-ághsn és lemondó alázatban őrizte volna meg az uj magyar líra megszületésének szivet melegítő dallamait, aki ilyen fehér tisztaságban vigyázta volna a magyar szó leghalkabb és legtisztább zengését. Babits Míliálly írja a bevezető sorokban: »...Valamikor, a Holnap lapjain, együtt indultunk a Holnap felé. A Holnapba azóta sem értünk el; mindi'' csak ebíten a komisz Mában meneteltünk, amiből előbb-utóbb tegnap lesz... De menetelés közt legalább énekeltünk ...« Senki nem énekelt ugy, mint a váradí Holnap hét költője, akik közül már annyim hiányzanak és akik között még Juhász Gyula is hétévi fogságba zárta el magát, mint egy szent életű remete a sivatagban. De a váradi Holnap-ot megőrrizte ez a hét néma esztendő is a szenved'« és a csönd alázatában és most ugy virult elő ez a fehér kötet a magyar sző boldogító ünnepére, mint a csönd és a bánat beethoveni szonátája. A csönd éneke ez a kötet, a leghalkabb dallamok erhlékkönyve, amit csak megtisztult na|X>kban, az á'modni-tudás nagy percmiien szabadna fellapozni és ugy olvasni, ahogy egy távoli hegedű szól az élet határán. Mart az élet nem a fagyos valóság és a hideg értelem, hanem az áhítatos álom... »Egy gyermek néz rám, több mint negyven éve. Sötét szemével, mint a fájdalom ...« Csak a gyermek mindig nyíló és mindig tiszta lelke tudja ugy nézni a világot és az embert, ahpgy Juliász Gyula hallja m^g a szavak és az események dallamait. Keresztényi lemondásban a legrajongóbb áhítat és keresztényi szenvedésben a lejrmélvebb szolidaritás. Kultura és emberség), egy gyermeki lélek szent kertjében, ahol a leghalkabb virágok nyílnak a magyar szavak har*| mato6 pázsitján. Juhász Gyula költéewte: egy|J szent élet története. »0 mennyi csönd van némely alkonyafftan, Mennyi derű és mennyi nyugalom, A felhők ugy pihennek a magasban, Mint a bárányok a domboldalon.€ A magyar szavak és a magyar színek Corof-jai fest így, a magyar csönd és a magyar béke uj Barbizonja ez. Istenről, emberről, művészetről álmodni egy napsütötte tiszai táj végtelen békéjében, a plein-air karjaiban. És a nagy mező szélé™ a fűzfák alatt lassan szálló dallamot keresni,, néhány uj szint az örök magyar palettára... »Egy hangszer voltam az Isten kezében, Ki jéct* szőtt rajtam néhány dallamot...* De a magyar mezőben ez egész emberség hangja, olasz szonettek és francia chansonok, — magyar szóval egész emberség és európai kultura. A vissza-visszatérő mult, a történelem költészete és a művészet alázata. Michelangelo é6 az nrbinoi ifjú, »ki játszva és dúdolva alkotott* a sixtinj kápolna boltozata alatt és Nietzsche búcsúja az éjben és Ka:inezy, ki a megnyílt egekbe lát és egy szonett Mikesről, aki Erdé'yt siratta és aki a holtak közt maga is halott volt — és egy emlék Móra Ferencről és Móra Ferencnek, aki szemének) bársonyával és hangja meleg aranyával, mint) rég, megint elandalít... És még egy szonett* amit nem lehet elfeledni — »Váci szeptember j