Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)
1935-06-22 / 138. szám
DEMAGYARORSZAG SZCOED. SzerketzlAtég: Somogyi ucca 22.1. em. Telelőn: 23-33.. Kiadóhivatal, k»lc*»nk»nyvlAr 6» Jegyiroda: Aradi ucca a. Telefoni 13-06. - Nyomda: Lflw Lipót ucca. 19. Telefon: 13-oe. • Távirati e* leveleim: DélmaararonzAa. Szeged. Szómbaí, 1935 junius 22. Ara ÍO fUlér XI. évfolyam, 138, S2. ELÖEIZETtS: Havonta helyben 3.2«), vldtken et Budapesten 3.ÖO, KUllttId&n H 4U pengő. — Egyei tzam Ara hélküznap ÍO, valAr- ét Ünnepnap IO 111». Hlrdet«sek felvétele tarifa szerint. Meglelanlk hétfő kivételével nnponln renqel. Termésértékesités A néhány napos meleg sárgára festette a f obonát és a földeken megjelentek az első eresztek. Egy-két nap múlva mindenfelé megindul az aratás és ezzel a termésértékesités kérdése eddigi elméleti jelentőségéből a legégetőbb aktualitások közé emelkedik. Évről-évre visszatérő nagy és izgató kérdése ez a magyar - gazdasági életnek, mert a termés értékesítésétől függ a következő gazdasági és pénzügyi év során az egész közgazdaság, magángazdaság és állami háztartás alakulása. De Magyarországon a termés, különösen a gabonafélék értékesítésének ügye több egyszerű financiális kérdésnél. Nem hiába nevezi a magyar . szóhasználat a gabonát életnek, nálunk a gabona értékesítésének külön lélektani jelentősége is van. Évszázados beállítottságunk folytán nagy a hajlandóság nálunk arra, hogy egész gazdasági életünket a gabonapiac alakulása szerint Ítéljük meg, noha kétségtelen, hogy különösen a háború óta a mezőgazdasági és ipari termelés egyéb ágai fokozott mértékben nvomultak előtérbe. A mult esztendőben egész kivitelünk 411 millió koronára rúgott. Ebből 54 millió esett a búzára. Igen tekintélyes szám, de mellette 40 millió kivitelünk volt élőállatokból, 54 villamosgépekből, 29 disznózsírból és szalonnából, 14 tollból és 10—ÍO millió lisztből és különböző gépekből. A felfogás kizárólagossága, hogy nálunk a gabonától függ minden, ezek szerint nem állhat meg. Ezzel szemben érthető és természetes azonban, ha az egész gazdasági közvélemény feszült érdeklődéssel várja, hogy milyen annak a terményfajtának a termése és miként alakul az értékesítése, amely az ország kiviteli statisztikájának érték tekintetében az első helyet foglalja el. De mennyiségileg' is nagy nálunk a gabona jelentősége. Búzatermésünk fölöslege is átlagban öt millió métermázsa körül mozog. Tavaly és a megelőző esztendőben egyformán négy és félmillió métermázsát sikerült kivinni az országból. Ennek, vagy még nagyobb mennyiségnek a külföldön való elhelyezése és általában a gabonában mutatkozó termésfölöslegnek az értékesítése a jelen pillanatban Magyarország legsúlyosabb gazdasápi problémája. Gyakorlatban ez a probléma két irányban jelentkezik. Egyrészt el kell helyezni a termésfölösleget a nemzetközi gabonapiacnak olyan alakulása mellett, melynél a tengerentúli termelés óriási megnövekedésének folytán a kínálat állandóan magasan fölötte áll a keresletnek, másrészt elfogadható és olyan árat kell biztosítani a magyar gabonának, hogy a gazda ne dolgozzék egyenes ráfizetésre és a magyar mezőgazdaság rentabilitása biztostiható legyen. Az elmúlt évek tapasztalatai és különösen a megboldogult boletta-rendszerrel folytatott kísérletezések bebizonyították, hogy a bajokat és nehézségeket helyi eszközökkel megoldani nem lehet. Lehetetlen egyik oldalon azt hirdetni, hogy a gazdatársadalom a fenntartó rétege az egész közgazdasági életnek s ugyanakkor a másik oldalon a többi társadalmi osztályok burkolt szubvenciójával biztosítani a fenntartó réteg fennmaradását. Sajnos, arra az ideális állapotra, hogy gabonánk termésfölöslegét liszt formájában, vagy még jobban feldolgozott állapotban vigyük ki s a feldolgozás hasznát a magyar malomiparnak biztosítsuk, a nemzetközi gazdasági politikának jelenlegi helyzete mellett nem számithatunk. Meg kell elégednünk azzal, hogy a búzát természetes állapotában tudjuk kivinni. Hogy ennek a lehetősége megvan, arra a mult esztendőben megkötött római egyezmény mutatott példát, amely egy meghatározott, a világpiacnál jelentékej nyen magasabb, de az ausztriai és olaszor: szági belső jegyzéseknél még mindig tetemesen alacsonyabb árak mellett garantálta j 5.2 millió métermázsa magyar búzának ; Ausztriában és Olaszországban való elhelyezését. Az idén a tárgyalások ugyanebben az irányban és ugyanezen az alapon indultak meg és ha hihetünk az osztrák és olasz részről nagyon sokszor elhangzott kijelentéseknek, hogy megvan a komoly törekvés n Magyarországgal való kölcsönös gazdasági együttműködésre, akkor remélhetjük, hogy a tárgyalások eredménnyel is fognak zárulni. Legalább is erre enged következtetni a földművelésügyi miniszternek az az optimisztikus kijelentése, hogy az idén gabona értéki íitetlenül nem fog maradni. Eddig ez az év a gazdasági csapások esztendeje volt. A májusi fagy lehervasztotta a gyümölcs- és szőlőterméshez fűzött reménykedéseket. A junius elejei jég olyan károkai okozott az alföldön, aminőre már hosszú esztendők óta nem volt eset. Aggódó reménykedéssel és reménykedő szorongással nézünk az aratásnak és a termés értékesítésének elébe, hogy itt térüljön meg, ami az elemi csapások során elveszett s a magyar gazdasági élet a megpróbáltatások után könnyebben tudja megállani az elkövetkezendő hónapokat. Eden tanácskozása Párisban Lavallal Az angol népszövetségi miniszter vasárnap Rómába utazik Paris, junius 21. Edcn angol népszövetségi miniszter csütörtök este Parisba érkezett, ahol La v a 1 miniszterelnök megbízottja várta a pályaudvaron. A francia kormány tagjai a reggeli órákban minisztertanácsra ültek össze, hogy megbeszéljék az angol miniszterrel folytatandó tárgyalások ayagát. A nemzetközi politikának ujabb meglepetése: Eden Párisból nem tér vissza Londonba, hanem tovább utazik Rómába, hogy tárgvalsokat folytasson Mussolinival. A News Chrcnicle szerint Eden azért meg»' Rómába, hogy megkísérel je visszatartani Olasz országot annak a fenyegetésének a megvalósi tásatól. hogy otthagyja a Népszövetséget. Laval és Eden péntek délelőtti megbeszélései baráti légkörben folytak le. Laval kiemelte azt a tényt, hogy az angol—német tengerészeti megegyezést véglegesnek nyilvánították és megjegyezte, hogy a német tengerészeti kérdés korai redezése megnehezíti azoknak a kérdéseknek törvénves uton történő megoldását, amelyek Németország szárazföldi és légi ujrafegyverkezésével kapcsolatban felmerültek. Laval a tanácskozás végeztével a következő nyilatkozatot tette: — Eden ismertette azokat az indokokat, amelyek az angol kormányt arra az elhatározásra bírták, hogy megkösse a Németországgal a bari ¡tengerészeti egyezményt. Nem mulasztottam el az alkalmat, hogy ismét hangoztassam előtte azokat a fenntartásokat, amelyekkel kormányom az egyezménnyel kapcsolatban élt. Rómából jelentik: Még nem tudják, hogy Eden mikor érkezik az olasz fővárosba. Mindenesett vasárnap estére, vagy hétfő reggelre várják. Mussolini nem tartózkodik Rómában és nincs kizárva, hogy a megbeszélések nem Rómában, hanem valnmelv, a francia határ közelében levő városban lesznek. J®M Megbukott Jefties diktatúrát a 4 megalakítandó uj szerb kormány helyreállítja a polgári szabadságjogokat és megalkotja a demokratikus választójogot Belgrád, junius 21. Drámai események után Jefties jugoszláv miniszterelnök a kormány tagjaival együtt lemondott. A7. események a szkupslina uj elnökének megválasztásával kezdődlek és csütörtökön délután a minisztertanácson robbantak ki. A tanácsülésen felszólalt d>\ Kosul j Marko j közmunkaügyi miniszter, aki horvát nemzetij ségü és éles beszédben támadást intézett Jefties ellen azért, mert amikor a királygyilkossággal kapcsolatban Banic képviselő megtámadta a horvátokat, a miniszterelnök ez ellen nem tiltakozott. Ez nagy felháborodást keltett a horvátok között és ő is levonja a konzekvenciákat: lemond miniszterségéről, de a többi miniszter lemondását is követeli. Dr. V r b a n i c és dr. A u e r szolidáris volt K o s ii 1 j Markoval és ők is bejelentették lemondásukat. Ezután gyorsan peregtek az események: bejelentette lemondását dr. Stojad i n o v i c s szerb nemzetiségi pénzügyminiszter is. Ilyen körülmények között Jefties más