Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-22 / 138. szám

2 DÉLWAGyARORSZÁü 1935 junKis 22. Knaanyaaiik Vásznak és sífonok—Feh'rnemiielckészen és rendelésre-Férfi divatkaapok wK naerv választékban, legolcsóbban PolIAR Te«tvéreknél, Csekonios ucea. megoldást nem talált, minthogy a régenstanácsnak bejelentette az egész kormány lemondását. Az uj kormány megalakulásáig a régenstanács megbízásából az eddigi miniszterek vezetik az ügyekel. Beavatott belgrádi politikai körökben ugy tudják, hogy az uj miniszterelnök dr. Stojadinovies, az eddigi pénzügyminiszter lesz, aki már tárgyalásókat is folyialott az egys nemzetiségek vezetőivel. Altalános az a vélemény, hogv az uj kormány feloszlatja » szkupstín&t, uj választásokai rendel el és békülést fog keresni a horvátokkal. Belgrádi jelentés szerint Szerbinban feloszlatták a jugoszláv fasisztaszervezetei, mert politikai működési fejtett ki. Mac se k, a horvát parasztpárt és az egyesült ellenzék vezére délután fél négy órakor Zágrábból jövet Belgrádha érkezeit. Megér kezésekor kijelentette, hogy a kormánvzótanárs meghívására érkezett Belgrádba hogv meghall j gassák véleményét a kibontakozással kapcso- | latban. Pál kormányzóberceg négy órakor kihallgatáson fogadta Macsek pártvezért. Londonból jelentik: A Reuler Iroda leljescn hitelt érdemlő forrásból ugv értesül, hogy Macsek és Zsifkovics állítólag mégegveztek abban, hogy Zsifkovics lábornok alaldt kormányt, amelynek feladata a választójog reformiának keresztülvitele, a sajtószabadság és általában a polgári szabadságjogok helyreállítása és az őszi választások előkészítése lesz. Belgrádi politikai körök szerint Macsek az uj kormányba aligha lép be. hajtandó lesz azonban visszatérni a szkupstinába. ha előzőleg szabad és titkos választást elsősorban a sajtótörvény módosítása fogja kővetnL ,A szoronpKra épitett hormfiniizfts nem lehet állandó jellegű" A miniszterelnök beszéde a lelsOházban - „Nemaondolnnkparanes•rnlml rendszerre" - Az egvientoénság, az általános védkötelezettség, arelormoh — Pap JOzsei, northq István Cs Apponul Károm érdekes beszéde Fh ttffi f p juníns 2!. A felsőház pénteken folytatta a költségvetés tárgyalását. Pap József, • vita első szónoka a kormány négyéves munkaprogramjában olyan reformokat is Iát, amelyek évszázados intézményekkel vannak őeszefügjésben. A sajtóreformot csak a szabadság elvi alapján tndja elképzelni. A magyarság felfogásába annyira beieidegződött a sajtószabadság, hogy A magyar géniusz nem is tudna olyan intézkedéseket magáéivá lenni, ame'yek a sajtót béklyóbi verik. Pap József ezután az ügyvédség helyzetével és az ügyvédi rendtartás reformjával foglalkozott. Tulradikális intézkedéseket nem szabad tenni, mert erek nnmerus claususho? vezetnének, ami a halálnál is rosszabb orvosság. Horthy István volt a következő felszólaló. Ennek a hónapnak elején értesültem — mondotta •—, hogy egy tál)ornok olyan kijelentést tett a' tisztikar előtt, amely szerint tavalyi beszédemben megsértettem a lovasságot. Kénytelen vagyok tiltakozni, hogy egy valaki az én beszédemet ugy magyarázza, ahogy én azt nein mondtam, mert ez csak rosszakaratú ferdítés lehet. — Arra kéiein a pénzügyminisztert — folyoitta Horthy István —, hogy sem parancsnak, sem imiig kérésnek ne engedjen, hanem az ország pénzét oda legye, ahol arra okvetlenül szükség van s a felesleges kiadásokat [>edig szüntesse meg. Ha tudnám, hogy teljesen a |nónziigyminiszter ur rendelkezik és ő határozza meg, hogy hova fordítsák a pénzt, a legnagyobb örömmel megszavaznám a költségvetést, minthogy azonban ugy látom, hogy a pénzt hajigálják, a miniszterelnök úrban nincs bizalmam, ezért a költségvetést nem szavazom meg. Gömbös miniszterelnök állt fel ezután szólásra Az élharcosok nem fizetett egyének — kezdte — és ha fizetett ebének volnának is, nem az állam pénzéből fizetnék őket. — Engem diktaturúixil vádolnak — folytatta —, de azok ai urak, akik velem szemben ezt a vádat emelik, ugylátszik maguk rendelkeznek diktatórikus hajlamokkal, mert ők akarják megállapítani, milywi legyen az országgyűlés munkarendje, holott az kizárólag a kormány feladata. Csak a szociális és gazdasági javaslatok letárgyalása után vagyunk abban a helyzetben, hoty az összes — tehát nem egy — alkotmányjogi javaslattal jöjjünk az országgyűlés elé. Én, amíg a két Házzal együtt nem teljesítettem Ígéreteimet szociális és gazdasági vonatkozásban, nem. akarok a titkos választás manőverébe bocsátkozni, mert az fogják mondani, hogy sem az alsóház, sem a felsőház, sem a kormány nem teljesítette ígéreteit és elseprik ezt az egész Házat) konzerrvativ világszemléletével együtt. A külpolitikáról beszélt ezután a miniszterelnök. Az a külpolitika helyes ma is — mondotta —, amely bi:onyos rezerválUággal intézte az ország külpolitikáját. Nem kívánkozunk a politikai leveli béka szerepére, mert félő, hogy a jósol gatás nevetsőgbe fullad, mintán mi nem vagyunk azok az erőtényezők, amelyeknek behatása dönti el a kérdéseket a mai európai színpadon. Mi megmondottuk, hogy a jog alapján, az igazság alapján és ragaszkodva a Népszövetség intézményéhez, követe'jük azt az egynnjoguságot, melyet nemcsak az igazság elve alapján kell megkapnunk, hanem amelyet meg is érdemiünk, mert minden tekintetben korrektül viselkedtünk ezzel az intézménnyel szemben. Kérjük az általános védköteleretlségel, maximálisan a kétéves szolgálati időt, ugyanazokat a fegyvereket, mint a kisantant — a levegőt, is ideértem — és ha ezt. mind megkapjuk, akkor még mindig kisebb lesz Magyarország békebeli hadereje, mint. a legkisebb katonai erővel rendelkező kisantant államé, tehát semmiféle veszélyeztetési momentum Magyarország részéről akkor sincs, ha száz százalékig megkapja egyenjogúságát. — Felvetjük azt a kérdést is, hogy mi írsz a magyar gazdasági szanálással. A inai gazdasági helyzetet csak ugy tudjuk okosan ós célirányosan áthidalni, ha elsősorban a pénzüsryi segítség tekintetében a nemzetközi fóromukkai tárgyaljuk le a speciális magyar kívánságokat. Németország, mint hatalmas ország, más utakon igyekezett ? maga igazságát érvényesíteni. Már akkor azt az álláspontot képviseltem, hogy Magyarország tega'ább is ezidőszerint. nem követheti S'émeiországot. Az összes államok között velünk bántak el a Iegigazságtalanabbul a békeszerződések megkötésénél. Meg vagyok győződve arról, hogy a vi'ág ma már realizálta azt, hogy Magyarországnak c'hivatottsága van a Kárpátok medencéjében és Keleteurópában és hogy a Dunamedencében Magyarország nélkül megoldást keresni nem lehet. A miniszterelnök ezután a belpolitikára tért át Többségre kellett törekednie, mert félt egy koalíciós kormányzástól. Nem olyan korokat élűnk, •miikor tanácskozásokkal és pártviszályokon kelesztiil lehet érvényesíteni akaratunkat. Bizonyos nexusokkal magyarázza, hogy a felsőháznak rezonanciája van pártpolitikai kérdésekkel és a válaszlá-okkal kapcsolatban. Ezek lehetnek közjogi vonatkozású nexusok a két Ház között, azután a liberalizmus, amelyre tegnap bejósolták, hogy a jövő regenerálni fogja ezt a gondolatot. — Nekem természetesen más nézetem van —« mondta a miniszterelnök —, örökre levitézlett gondo'alnak tartom. Én a felsőház szerepét nem ebben lá lom, hanem pártpolitikán felül álló intézménynek tekintem, ahol mindent magasabb nemzeti szempontból kell bírálni. — A takarékossági elv bennünket is teljesen foglalkoztat — folytatta. Nem lehet kifogásolni, hogy autókat engedé'yeztem a miniszter uraknak. Én más tempóban dolgozó ember vagyok, szeretem, ha a minisztereim sietnek és ha a kormány a technika vívmányait igénybeveszi. Aí Nemzeti Egység Pártjának győzelmét a párt vezére, a miniszterelnök nem arra használja fel, hogy diktatórikus rendszert inauguráljon. — Jól tudjuk, hogy a népek ciciében a diktatúrái: csak átmenetel jelenthetnek és magam is azon a nézeten vagyok, hogy a szuronyokri felépült kormányzás nem állandó jellegű és különösen nem jó Magyarországon, ahol mindenki ragaszkodik a szabadsághoz. — Amióta minisztereinők vagyok, semmifélé erőszakos eszközhöz nem fordultam még. Ezek a vádak tehát lepattannak rólam ebben a tekintetben. A miniszterelnök ezután a reformokról beszélt. — SzűJcséges — mondotta —, hogy az érdekképviseletek ügyében törvényes uton elvi dón* tés történjék. Mi nem szeretjük a szociáldemokráciát, mint politikai pártot, nem akarjuk megtűrni az országban ezt az idegen világszemléletet. Én a képviselőházban nyíltan megmondottam, hogy likvidálni kell a szakszervezeteket pofi-» tikai szempontból. Perhorreszkálom, hogy a munkásság idegenből importált sztrájkokkal akarjon a maga helyzetén segíteni. Reformálni kell a hitelkérdéseket is. — A reform-szótól nem szabad megijednünk. A lényeg az, hogy olyan reformokat hozzunk, amelyek időszerűek ós amelyek a nemzet életéi szolgálják az evolúció jegyében. Nem gondolunk parancsuralmi rendszerre, nem goiWlohink katonásitott közéletre, hanem csak azt gondoljuk, hogy olyan kőzszellemre van szűkségünk, amely magán hordja a fegyelemnek katonás ismérvéi. A piinisztenelnök ezután a sajtóról beszólt és azl mondotta, hogy a sub titulo liberalizmus, nem lehet minden családi ügyet a nyilvánossági elé vinni. Ennek megakadályozására a jelenlegi törvények nem adnak módot, majd csak az uj reform-törvény ad módot erre. Reformokra szükség van — folytatta a miniszterelnök —, mert különben a felhalmozódó energiák negatív energiákká alakulnak át és akkor jön a robbantás. Beszéde végén arról szólott, hogy a revíziót tudatosan tette kormányprogrammá. Simontsils Elemér ezután kijelentette, hogy a hibák, amelyeket a miniszterelnök a liberalizmussal kapcsolatban sorolt fel, mint például a sajtó elfajulása, nem a liberalizmusnak, hanem a vele való visszaélésnek következményei. Gróf Api>onyi Károly azt fejtegette, hogy nem viseltelik bi ¿alommal a kormány politikája iránt. Nem lát különbséget a becsületszó és az ígéret között. Aki nem tudja betartani ígéretét, az forduljon az illetékes fórumhoz és annak döntését kérje ki. A felsőház szombaton folvtatja a költségvetés vitáját.