Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-02 / 123. szám

1935 junius 2. DÉLMAGYARORSZÁG 7 Sürgősen rendbe kell hozni az alsótanyai utakat Küldöttség a polgármesternél (A Délmagifarország munkatársától) Szombaton délelőtt Királyh'alom, Nagyszéksós és Feketeszél gszdatársadahnának küldöttségét vezett5 dr. Pálfy József polgármester elé dr. Bokor Pál tb. városi főügyész, hogy felhivja a polgármester figyelmét azokra az útviszonyokra, amelyek ezeknek a kapitányságoknak a területén uralkodik. Dr. Bokor Pál elmondotta, hogy a transzkontinevláMs ut építésével kapcsolatban könnyen meg lehetne o;dani a régi törvényhatósági ut rerr" 1 ' urob'cmáját. Ezt az utrendezést a város közgyűlése már évekkel ezelőtt, 1931-ben és 1932-ben elhatározta, de a határozat végrehajtására mind a mai napig nem került sor, pedig az ut rettenetes állapotban van. Ha a környékbeli gazdák piacra akarják hozni terményeiket, már éjfél előtt útra k V kelniük, hogy idejekorán beérkezzenek a városba. Sok helyen a keskeny homoktöltésben járhatnak csak a kocsik, de ez a töltés olyan keskeny, hogy két kocsi egymás mellett nem fér el, a szembejövő jármüvek tehát nem kerülhetik ki egymást. A transzkontinentális ut épitése következtében a régi ut egyik szakasza elszabadul, illetve feleslegessé válik. Ha a város ezt az itt felszabaduló útépítési anyagot használná fel a rossz útszakaszok rendbehozására, mintegy öt kilóméteres jó utat építhetne és igy megoldhatná a három kapitányság égető utproblémáját. A küldöttség kérte még a Madarász-tóhoz vezető összekötő ut rendbehozását is. Bokor Pál bejelentette a küldöttség élén, hogy ezt az utat maguk az érdekelt gazdák hoznáik rendbe, ha a város lórékat és sineket bocs;''jtana a rendelkezésre. A polgármester hosszabb beszédben válaszolt a küldöttségnek. Megállapította, hogy a tanyai utak rendbehozása és jókarban tartása a város egyik legsúlyosabb feladata, mivel óriási úthálózatról keli gondoskodnia a tanyavilágban. Határozott Ígéretet nem tehet, hogy a küldöttség kívánságát soronkivül teljesiti, de mihelyt lehetőség nyílik rá, elrendeli a kérdéses útszakasz átépítését, mert tisztában van azzal, hogv ez az ut tényleg igen fontos az alsótanyai közlekedés lebonyolítása szempontjából. A küldöttség mindkét kivénsj'^át jegyzőkönyvbe foglaltatja és tárgyalni fog Breinovits Vilmos műszaki tanácsossal, a külterületi utügyek szakértőjével, hogy keressen lehetőséget a megoldásra. SZEGED« lEGBOMiü Tejszínes faőiiialthUlöii(e*esse# amerikai fagyasztás Könnyen szállithatíV r Késeiti <s árusítja: KMIjHHltCIl cu (rés? üudolf t«r ö. HO filter. Szőre?, vagy Szeged (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentette a Délnuigyarország, hogy a Felsőtorontáli Armentesitő Társulat, amelynek Szegeden van a székhelye, legutóbbi igazgatósági ütésén elhatározta, hogy Szőregrc leszi át székhelyét. Az igazgatóság határozatát felterjesztenék a földművelésügyi miniszterhez. A döntése az érdekeltek körében nagy izgalmat váltott ki és a közérdek sérelmét látják, meri ez Szegedről egy ujabb intézmény elhclvezését jelentené, Most az érdekellek körében mozgalom indult meg. a mozgalomnak az a célja, hogv továbbra is Szeceden maradjon az ármentesitő társulat székhelve. A mozgalom vezetői felterjesztést intéztek a földművelésügyi miniszterhez, hogy ne hagyja jóvá az igazgatóság elhatározását. Csatlakozott a mozgalomhoz: a Magyar Kender . Len- és Jutaipar. az Alföldi Mezőgazdasági Intézet, az Egyetemi Füvészkert, a börtön igazgatósága, a Lőwy-fürésztclep, az ujszegedi tanitóképző és számos faiskola. Ezek indokolásul felhozzák többek között, hogv a társulat székhelyének az áivízvédelmi vonalon. Szegeden van a helye, Szóreg teljesen kiesik ebből a vonalból. Minden létező szinben Minden létező fazonban Minden létező méretben Minden létező árban készítünk és árusitunk: FÍIilDŐlUHJ[K\T LAMPEL ÉS HEGYI PLA&TRICO T-L A S T E X s u m i t c x t i 1 f ü r d ő r u h a k ii 1 ö n l e g é s «.'é g e k. UR IR, ŐR UR, UR RI • • • Irta TONELLI SÁNDOR A tisztelt olvasó kétségtelenül visszaemlékezik még az elemi iskola első osztályára, mikor a tanító bácsi vagy a tanító néni jóakaratú segítsége mellett belüzle a szellemes szövegeket: u r i r, u r rí, tini üti inimit, tini sir... Azért tételezem fel, hogy emlékszik ezekre a szövegekre, mert az első elemi óta sok minden eltűnhetett a feledés jótékony homályában, elfakulhatott a matézis, az aoristos, a Liliomfi tartalma, a német rendhagyó igék csoportosítása, a magyar magánjog. a nemzetközi jog cs sok minden egyéb, dc örök podgyászként visszük magunkkal, amit civilizációs pályafutásunk leglcezdetén adtak nekünk utravalónak: ur i r, u r ri. mini! üti tinit, tini s í r... Mindez természetesen kisbeíüvel, mert az öreg betűkre már csak karácsony után került a sor. Ezek a furcsán értelmetlen kis monda jócskák akkor elevenedtek meg szokatlan élességgel előttem, mikor a mult hetek folyamán, mint Szeged város közgyűlésének, kisgyüléséi:ek és muzeumi bizottságának tagja, kénytelen voltam kissé behatóbban foglalkozni az újonnan készített muzeumi szabályrendelettel, továbbá a szabályrendelet alapjául sznlgiló 1029. évi XL. törvénycikkel és a magy. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 9300— 1935 III. számú rendeletével „a muzeum-, könyvtár- cs levéltárügy némely kérdéseinek rendezése tárgyában." A törvény és rendelet ugyanis egyebek mellett intézkedik arról a kérdésről, hogy a muzeumok lisztviselői milyen fizetési osztályokba sorozandók és az egyes osztályokba sorozott tisztviselők milyen cimeket jogosultak viselni. A vidéki muzeumok vezetői az állami rendszerű VIII. fizetési osztályba valahainak meg ésaVII. fizetési osztályba léphetnek elő. A VIII. és VII. fizetési oszlályba larlozó muzeumi tisztviselőket a muzeumi őr cím •'leli meg. Igazgatói eimet a muzeumi őr csak abban az cselben kaphat, ha belekerült a VII.. vagv pláne a VI. fizetési osztályba, amire a vidéken nem is lehet esel. Az a tisztviselő, aki vezet egy tekintélyes vidéki muzeumot, például a szegedit, vagy debrecenit, csak őr cimet viselhet. A törvény, rendelet ós szabályrendelet szerint a megszólítása csak cz lehet: — Tisztelt őr ur... ur ír, ur ri, mimi üti tinit. — A törvény és a rendelet megszövegezői kétségtelenül teljes jóhiszeműséggel jártak el éi nem gondoltak arra a hangtani, nyelvtani és logikai képtelenségre, amely a eimeknek ilyetén szabályozása folytán előállhat. Bizonyára elkerülte a figyelmüket, hogv a vidéki muzeum igazgatóját a VIII. fizetési oszlályba választják meg s hogv igy az a tisztviselő, aki igazgatja az intezetet, nem lehel az intézet igazgatója. Mert, ha gondoltak volna rá, kétségtelenül másként intézkedtek volna, nemcsak azért, hogy vele hiúsági igényeket elégítsenek ki. hanem igen komoly megfonlolást érdemlő tárgyi okoknál fogva is. Néhai Móra Ferenc aranyos humorra! átszólt írásaiból megismerhette az egész ország olvasó publikuma, hogy mi mindennel kei! .-gy vidéki muzeum igazgatójának foglalkozni es miféle praktikákkal kell élni, hogv eredményeket tudjon produkálni. Mert a gyűjtőnek és ásatónak munkája nem olt kezdődik, hogy kimegy a földek közé cs a domboldalakból kiemeli az avar ősök, vagy gepidafe.jü ídegeoek „hullámait." A munka kezdete az, hogy bele kell élni magát a Mátyások, Szilveszterek. Szél ángyok és egyéb tanyai és falusi ningvavok bizalmába, akik megátalkodottak, akár a kasza kő. Emellett az ásatói n,unkahoz némi .szellemi tekintély és eszmcerő' is szükségelletik. F.z pedig, li igy jók el nekem a törvény- és rendeletszerkesztő urak Budapesten, az őröknél hiányzik. öiökel ismer a falusi és tanyai nugvar gondolatvilága is. ör például az éjjeli őr a váltóőr, a pályaőr, akiket a bakter gyűjtőfogalma alatt foglal össze, rtr lehet a múzeumban is, :iz a karszalagos szolga, vagy hadirokkant, aki i terem ajtajában áll és arra ügyel, hogy a kiállított cserepeket rakoncátlan csemeték ne piszkálják, vagy pedig Árpád apánk U UllJlUj llllllllll ** ípwmpígspgg wésáv és áHandó m kiált ii ás Szendvényi Géza és T avsa ÜSZTALOSMCSTCRCK bútorcsarnoka, Szeged, Ougonics-tér ii. Tel:49-82. Olcsó beszerzési forrás!