Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-16 / 134. szám

z DELMAGYAR ORSZÁG T935 runluf TG. kormány folytatása az előbbinek és a minisz­tereinők erős egyéniségének lebecsülés« volna, ha azt tartanánk, hogy az előző Gömbös-kor­mány Ígéretei nem kötelezik a mait. Sigray aszal folytatta beszédét, hogv meg­nyugtatta a miniszterelnöknek nz a kijelen­tése, hogy neki nincs klrálvjelftltje. örül en­nek a kijelentésnek, mert eloszlatta kételyeit. Ezzel elhárította a miniszterelnök magátél azt a látszatot ís. mintha az uralkodócsalád egy valnmelv oldalági tagjára kíván gondolni. A javaslatot nem fogadta el. Lázár Andor igazsAgügyminiszfer válaszolt ezután a felszólalásokra. Rassaynak a marseillei üggvel kapcsolathan tett megál­lapítására azt feleli — mondotta —, hogy a lefegyverzett kis népek egyenjogúsága nemzet­közi téren kétséges. A nehézségek könnyítésé­hez hozzájárult egves nagyhatalmak igazság­érzete. A nemzetközi megértést kivánia szol­gálni és nem használja fel ezt a kérdést arra, hogy az egyenetlenkedésnek ujabb tápot ad­jon. — Gazdasági háborúban élünk — mondotta —. amikor sokszor szükséges olvan intézke­dés, amilyenre a törvényhozásnak természeté­nél fogva hosszabb időre van szüksége. A par­lament csak akkor őrzi meg tekintélyét és je­lentőségét. ha a nemzeti élet nagy kérdésével foglalkozik és nem megy bele jelentékeny kérdések Intézésébe. A többség ezután a javaslatot elfoaadla. Zsindely Ferenc előadő ismertette ez­után a közmunkák céljára felvett állami kölcsönről szőlő javaslatot. M ü 11 e r Antal a 15 millió pengőt jelenté­keny ősszegnek tartja, csak figyeljenek rá, hogy a beruházások valóban hasznosak le­gyenek és minél több ember érezze áldásos voltát. BucKinger Manő nem tartja kicléflitő­nek a beruházásra fordított összeget. A tör­vény javaslat nem alkalmas arra, hogv a mun­kanélküliségen jelentős mértékben enyhítsen. A javaslatot nem fogadta el. Mózes Sándor elfogadná a javaslatot, ha látná, hogv tényleg meg akarnák oldani a köz­munkákkal a munkanélküliség kérdését. Ez­után a kisipar szomorú helyzetére mutatott rá. A javaslatot azért nem fogadja el, mert a 15 milliót kevesli. Az elnök ezután napirendi indítványt tett, a Ház legközelebbi ülését hét­..•élután tartja. Az ülés 8 óra után ért véget. . amely szerint főn dél Jó ^""tK lillili III •> -i~j~t !• • elsőrendű anyagból Zsurkónái Tarló» M IB^^1!1 vásárolhat. A pénzéért teljes ér­Clegáns JIL Jt^^JP JK. téket kaP> CBak az ániért fizet Olcaó és nem a külső dekorációért Szíveskedjék áras kirakataimat megtekinteni s olcsó áraimról meggyőződni. Zsurkó János fSu«'08 "u94tu',6» ™ A. B. C. beszerzési forrás. Betiltották a független kisgazdapárt kunszentmártoni gyűlését Eckhardf szóvéíeszi a betiltást a parlamentben — Ulaln „önként kilép" a pártbö) Budapest, iunius 15. A független kisgazda­S ártha szombaton érkezett értesítés arról, ogy a párt kunszentmártoni gyűlését a ható­ságok betiltották. A pártban a hír nagy megüt­közést keltett, annál is inkább, mert azt hi­szik, hogy a párt nyári szervezkedését a ható­vágok ilyen módon akarják lehetetlenné lenni. Eckhardt Tibor az ügyet a képviselőházban is szóhahozza. A független kisgazdapártot erősen foglalkoz­tatja Ul a i n Ferenc feltűnést keltő beszéde. A rt tagjai azt gondolják, hogy Ulain Ferenc izárása a pártbál elkerülhetetlen. Viszont t£ Ulaint olyan erős barátság köteléke fűzi egy­részt a partvezérhez, másrészt a párt többi ve­zetőségi tagjához, hogy olyan megbélyegző el­járást, mint a kizárást, lehetetlennek tart­ják. Ilyen körülmények ldást fogják találni, hogy Ulaii *nést" ajánlják. Ulain Ferenc azonban semmi haj­azt a megoldást fog rencnek a pártból ínyek között valószínűleg ják találni, hogy Ulain Fe­való „önkéntes kilét* landóságot sem mutat a pártból való kilépésre, EŐt hangoztatta, hogy ma is a párthoz tartozó, nak érzi magát. így egyelőre nem lehet tudni, hogy miképen oldják meg a kérdést. flz angol külügyminiszter hétfőn nyilatkozik a japán-kina helyzetről London, junius 15. A japánok lassan, de bizto­san növelik a Kinára gyakorolt nyomást. A Bri­tish United Presse tiencsini távirattá szerint a japán katonai hatóságok teljesen átvették a Pe­kings iutancse vasutvonalat, hogy a Dél felé irá nyúló csapatszállításokat akadálvtalannl lebonvo­litsa. Délelőtt puskákkal és gépfegyverekkel ellátott japán csapatok bonyolult gyakorlatokat tartottak a tiencsini japán negyedben, ahol az uccákat gya­logos és lovas csapatok zárták el a forgalom dói. Kina londoni követe ezúttal harmadszor láto­gatta meg Sir Sámuel Hoare angol külügyminisz­tert, hogy felhivja figyelmét arra, hogy Japán eljárása a kilenc hatalmi szerződésbe ütközik. Sir Sámuel Hoare külügyminiszter hétfőn nyilatko­zik a kinai helyzetről. f&sl&narrxúíaű? Cégl Csányi Mihály rÄ'^ C7ÍIRRFFCIFCT cimfesfésMnázolást és / Készit elsőrendű kivitelben M*»""MB SLÖLRRWLRA bu'orféRVezéS' drban 12 Füst Irta KOSZTOLÁNYI DEZSŐ , ' ' » I. Amint este öl * lámpánál, betüt-botüre vetve, vékony, éles csöngetést ball. I.leteszi tollát, figyel. Valahol csöngetnek. De nem kivül, hnnem be Ml, őbenne Csöng n füle. Meddig tart ez? Percek múlnak. A csöngetés nem szűnik: nem erősödik, nom gyöngül, mindig ugyanaz. Rettenetes ez a makacs, hosszu csöngetés. Mintha vészcsengő berregne, jelezve, hogy abba a zárt palotába, melyet testének neveznek, alat­tomos veszedelem közeledik, valami betörő, vala­mi gyilkos, aki hamarosan végezni fog majd vele. II. Rápillant balkezére. Mutatóujja meg a nagyuj­ja közt észreveszi a cigarettát. Mihelyt fölébred, fogai közié harap egyet s az utolsót akkor köpi ki. mikor az ágyba dől. Hányadik ez ma? A harmincadik. Nem, a negy­venedik. Mindezt előre megjósolták neki. Orvos-barátjai részletesen leirták a tüneteket: a szédülést, az ér­görcsöt, a fülcBöngcst is, ezt az ijedclmes csön­getést. Fölugrik a »lékről Még mindig csöng a föle. Lftie.t órákig, napokig, évekig hallgatni ezt a för­telmes muzsikát? Inkább föbelövj magát. III. De nem: élni tog, egészségesen, becsületesem okosán A cigarettát, melyet reszkető ujjai kötött szo­rongat, mini bűnjelet, magasba emeli, szemügyre veséi, aztán beledobja a viszel telt hamutartóba, melyben még sok-sok csonk úszkál, a mai nap dohány-abrakja. Nem is negyven, haűcm ötven. Ez volt az utolsó cigaretta a« életébem, a leg­utolsó cigarettája Nézi, amint bibor parazsával belesercem a vas­tag, barna lébe, imbolyog benne, aztán lassan megfullad Micsoda csömörletes főzelék. Ilyén sö­tét, ragacsos lehet az ő nikotintól megmérgezett vére is IV. Kétségtelen, hogy az öngyilkosságnak nem a legkellemesebb módja a dohányzás. Van ennél fáj dalmatlanabb, gyorsabb is. Schoppenhauer joggal vetette meg a dohányzó­kat Bamba csecsemők ezek, kik ugy szopják a doh&ny-rudacskát, mint holmi keserű emlőt. De vájjon tud-e majd dolgozni nélküle ő, aki már több, mint harminc éve megszokta? Bárgyú kérdés. Musset cigarettázott, Aischylos azonban nem cigarettázott. Mindez fölöttébb megnyugtatná, csak a füle ne csöngene oly veszetten. Arca frfiérebb, mint irópapirja. Berohan a fürdőszobába, nyitja a vízcsapot, alája tartja fejét. Ha a tüzoltótrombiták rhalla­nak, oltani kell a tüzet. Utána valamivel jobb. Fülel a négy égtáj felé. Ugy rémlik, hogy a csöngetés megszűnt. Vagy csak képzelődik? V. Kissé lecsillapodva átsétál a másik szobába Ott a felesége, meg a fia olvas az asztalnál. Leül közéjük. — Nagy újságot mondok, — szólt ünnepélyesen Leszoktam a dohányzásról. — Mikor? — kérdezi felesége gúnyosan. — Ebben a pillanatban. Soha többé nem veszek szájamba cigarettát, amig élek. Az isszony mosolyog Hányszor hallotta már ett tőle. — Most azonban nem tréfa. Tudniillik az előbb kissé megijedtem, — vall töredelmesen mert jól­esik vádolni magát. — Egyszerre csöngenl kez­dett, a fülem. Legalább tiz percig csöngött. Art hittem, megőrülök. — Lásd — szól a felesége — lásd fin hiába beszéltem. Az, amit te művelsz a szervezeteddel... — Helyes, — szakítja félbe az asszonyt, mert a vád már nem esik jól. — Szóval vége. — Sápadt is vagy. — Talán adjatok egy kis tejet VI. A fehér, émelyítő folyadékot, melyet gyermek­kora óta utál, lassan kortyogtatja. Közben arra gondol, hogy Aischylos tejet ivott, Musset azon­ban feketét. így biztatja magát hangosan: — Eztán a feketének is vége. Reggelire, ebéd után, ozsonnára tejet iszom. Azonnal dobjátok k1 összes cigarettáimat. Nálunk többé nincs cigaret­ta. Vendégeknek sem. Odahozatja dohány-dobozát, melyben vagy négyszáz cigaretta szunnyad, gondosan fölraktá­rozva, arra az eshetőségre is, ha például házát körülzárnák, ostromolnák s kivülről nem szerez­hetne dohányt. Átadja a szobaleánynnk. hogy holnap reggel korán mind ajándékozza el s az máris viszi a konyhába a cigarettákat, ujságpapirosba csoma­golva. ö pedig óriási, mahagóni dohánydobozát sürgő­sen kinevezi levélszekrénynek. VII Elhatárolásától megedződve, frissen lóp dol­gozószobájába. Becsületesnek, tisztának érzi ma­gát. Száz évig akar élni. Látja, amint ősz hajjal, bőrsaruban, meztelen térddel mereng unokái köz» s pásztorkölteményeket irogat a lugasban. Alighogy leül Íróasztalához, elsápad. Ismét hallja azt a vékony, éles zajt, mely mint valami rovar zűrrög, rágcsálja agyvelejét' Leheveredik a diváiiyra. Ott halkabban hallja, de azért hallja. Ennek a fele se tréfa. Agyba, hamar, lefekfld-

Next

/
Thumbnails
Contents