Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-16 / 134. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SZEGED. Szeikesziöség: Somogyi ucco 22. L em. Teleion: 23-33..Kladótllvalal, kOlcaOnkOnyvlar ét Jegyiroda: Aradi Dcca S. Teleion: 13-06. _ Nyomda: Löw UpAt ucca 19. Teleion: 13-Oe. - I ftvlrnll é» lerélclm: DélmagyarortzAo. Szeged. Vasárnap, 1935 jiinlus 16. Ara 16 fillér XI. évfolyam, 134. S2. ELÖErZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken é* Budapelleo 3.60, kUllölder e 4U pengő. — Egye» izém ara hétköznap ÍO. vasár- é* Ünnepnap 16 fiit. Hirdetések tel-vétele tarifa szerint. Megfe* taDlk Mtl6 klvélR'ével nsnonla reggel« Uj harc A választójogért folytatott közdelem uj szakasz elé érkezett. Eddig legalább az elvi kijelentések voltak megnyugtatók. „Többet nyiit választással nem lehet választani", — mondotta a választási harcok idején a belügyminiszter, a kormány más tagja pedig nem egyszer a lelkek tiprásának nevezte a nyiit szavazást. A miniszterelnök ur is azon az állásponton volt, hogy a választójogról szóló törvény alapján többet választatni nem lehet. „Egyszer, csak egyetlenegyszer" — hangzott el valamikor a vádoló mentség, a vétkesség — vádoló elismerése s a választások előtt ugy érezte és ugy gondolta ez az ország is, hogy egyszer, csak egyetlenegyszer kell még átesnie a lelkek tiprásán, a megtagadott, szégyenben marasztalt, magyar néphez méltatlan nyiit választáson. S mintha — revízió alá vették volna a titkos választójog terén eddig vallott határozott és — nyiit álláspontot. A titkos választójog kérdésében mintha titkossá vált volna az álláspont is. Nincs Magyarországon reform, aminek olyan messzemenő előzménye volna, mint a választójognak. Évtizedek óta a magyar poMkai közvélemény minden rétege és minden árnyalata megegyezett abban, hogy a választójogot reformálni kell. Bethlen István távozása óta a választójogi reform hiva- i talos kormányprogrammá vált s megmondhatjuk azt is, hogy az a tagadhatatlanul jelentős szimpátia, ami a jelenlegi miniszterelnök inat fogadta, nem- utolsó sorban abból származott, hogy a kormány elnöke a titkos választójog hiveinek sorába lépett minden fenntartás, minden feltétel és minden hátsó gondolat nélkül. S különösen hat most, hogy a reformkorszak a reformok reformjának — megtagadásával nyitja ki a kaput a történelemnek jelenkorában. Nem hisszük, hogy a 33-as bizottság életének meghosszabbítását a nemzeti közérzület követelte volna. Nem hisszük, hogy a késő történetíró ezt a törvényhozási alkotást a reformkorszak eredményei közé fogja sorozni s nem táplálunk magunkban afelől sem illúziót, hogy a költségvetés, az apropriációs vita, vagy a 33-as bizottság életének meghosszabbítása révén fogják az utódok ezt a kort reformkorszaknak nevezni. A választójog reformja lehetne vízválasztó a régi és az uj stilus világrészei között, ez lehetne az az alkotás, amiről korszakol neveznek el, lehetne olyan eredmény, am! egy nemzedék küzdelmét fejezi ki és koszorúzza meg, lehetne az a hegycsúcs, amiről az egész világtájat elnevezik. A jobbágyfelszabadítás után következhetne a volt jobbágyok utódainak politikai joggal való felruházása, a választójog kiterjesztése és titkos szavazással a választójognak szabaddá tétele, — lehet, hogy az utánunk következők a jobbeígyfelszabaditás befejezésének tekintenék ezt a reformot. Halljuk a közkeletű ellenvetéseket: a magyar népnek adóelengedés kell, nem titkos választójog. A magyar népnek m u n k a kell, nem politikai jog. A magyar nép nem azt a politikust becsüli, aki választójogot hoz, hanem azt, aki gyümölcsét és jószágát kiviszi a külföldre. Mindebben lehet valami, ami hasonlít az igazsághoz. Dehát ha a mai gazdasági eredményeket az öt év multán jövő választás módjával hasonlítják össze, akkor — nem az igazságot szolgálják. Ezek az öszszehasonlitások azért veszedelmesek és azért kártékonyak, mert egy meg nem valósított ígéretet vetnek össze egy megvalósított jogfosztással. Persze, hogy fontosabb a kenyér, a munka, az export, dehát adnak kenyeret, adnak munkát, tudnak exportálni azok, akik megtagadják e titkos választójogot? A titkos választójogra már csak azért is szükség van, hogy érettebbé váljon a nemzet tagjainak politikai ítélete s ne lehessen őket tetszetős jelszavakkal, olcsó ígéretekkel az érdekeik elleni elhatározás számára megnyerni. A titkos választást nem lehet összevetni a munkának, a kenyérnek, a magas gabonaáraknak elsőségével, mert titkos választójogra éppen azért van szükség, hogy tcbb legyen a munka és több legyen Ü kenyér. Titkos választójogra azért van szükség, hogy az igazi reformparlament összeülhessen. Népies politikát nép nélkül, reformpolitikát reformok nélkül nem lehet folytatni. Ez a nép ezer esztendőn keresztül v á I a s zt o 11 s ez az önrendelkezési jog disze és tartalma a magyar alkotmányos felfogásnak. Az alkotmány tekintélye védi meg a választójogot. Rassay Károly napy beszéde a Ház szombati ülésén t Eles Összecsapás az ellenzék és a Nep közöli, meri a löbbség nem hosszabbította meg Rassay beszédidejél — 4 33-as bizottság és a reformok — Sigray a pengőről és a királykérdésről (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A politikai élet hullámzásában szombaton ujabb szakasz nyílt meg azzal az afférral, amely Rassay Károly parlamenti felszólalása körül támadt és amelynek politikai körök megítélése szerint előreláthatóan következményei is mutatkozni fognak. Azt történt, hogy Rassay a 33-as bizottság hatáskörének meghosszabbításáról szóló javaslat tárgyalásakor beszédidejének meghosszabbítását kérte. A kormánypárt többsége ezt a kérést nem teljesítette annak ellenére, hogy ilyen kéréseket csak a legritkább esetben szokták megtagadni és Rassaval szemben eddig méig soha meg nem tagadták. Másrészről azért is indokolatlan volt a kérés nemteljesitése, mert Rassayn kivül csak egyetlen feliratkozott szónoka volt még: gróf Sigray Antal. Ennek ellenére sem :)dták meg a me^ioszszabbitást és amint az egyik kormánypárti képviselő gúnyosan megjegyezte: „Azért, mert ellenzéki beszédet mondott". Az ellenzéket a kormánypártnak ez az eljárása kellemetlenül érintette és ennek kifejezést is adtak. Maga Rassay Károly Sigray beszédének befejezése után átment a kormánypárti oldalra és megállt Ivády Béla, a Nep elnöke előtt, akinek a következőket mondotta: — Minden időben és legutóbb is ellenzéki álláspontom ellenére, mérsékelt lojalitást gyakoroltam a kormánnyal, illetve a kormánypárttal szemben. Ezzel szemben a kormánypárt teljesen indokolatlanul megtagadta beszédidőm meghoszszabbitását. Én ezt, mint alkotmányos érzésű ember tudomásul veszem, de egyben kijelentem, hogv mától kezdve semminemű pártközi értekezleten, vagy pártközi megbeszélésen nem óhajtok résztvenni. A parlament szombati üléséről részletes jelentésünk a következő: A képviselőház szombat délutáni ülését 1 órakor nyitotta meg Sztranvavszkv Sándor elnök. Folytatták a 33-as bizottság hatáskörének meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Rassay Károly szólalt fel elsőnek és hosszabb beszédet mondott. Nem látja azokat az okokat — mondotta —, amelyek szükségessé tennék a 33-as bizottság fenntartását. Hibáztatta, hogv a kormány még az alkotmányjogi biztosítékokat sem tart ja be a 33-as bizottság működésénél. A kormány utólag nyújtja he rendeleteit a bízott sághoz anélkül, hogy előzetesen még rsak értesítette volna a bizottságot. 33-as bizottság teljesen üres formasággá sülyedt le. A kormány nem akar lemondani arról a jogról, amelyet ideiglenesen kapott. Kérdezi, hogy mi a kormány álláspontja a társadalmi és gazdasági elvek tekintetében. Ellenlétet lát a pénzügyminiszter felfogása — aki a gazdasági szabadság hívének vallja magát — és a kereskedelmi miniszter közölt, aki nem híve a gazdasági szabadságnak. A kormánynak az a • kötelessége, hogy tartalmat adjon a sokat emlegetett reform jelszavaknak. — A reformok tekintetében — folytatta Rassay —, még csak egy pozitív kijelentés történt. A miniszterelnök kijelentette, hogy a* alkotmányjogi reformok tekintetében tévedett és ezeket a négv éves munkaterv végén valósítja meg. A miniszterelnök kijelentette, hogv a titkos választójog elvi alapján áll, de a választójoggal szemben aggályai vannak. Miután azt is kijelentete. hogv az egypártrendszer híve, nyilvánvaló, hogv fenn akarja tartani többségét. Ezután külpolitikai kérdésekkel foglalkozott Rassav ós hangoztatta, hogv a kormány nem rendelkezik azzal a tekintéllyel, amelv ezen a téren nélkülözhetetlen A marseillei flgvet diplomáciai vereséünek tartja. A zöld lámpa ekkor jelezte, hogy a beszéd! idő lejárt, mire Rassav beszéd idejének i meghosszabbítását kérte. Az elnök szavazás ! alá bocsájtotta a kérdést, de a többség »*em járult hozzá Rassav beszédének meghosszabbításához, 1 mire Rassav szó nélkül leült. Az ellenzék soj káig tartó nagv zajjal kifogásolta a többség ! magatartását. Gróf Sigray Antal volt a következő szónok. Beszéde elején sajnálkozott afelett, hogy ez az incidens megzavarta «zt a jó hangulatot, amelyre a miniszterelnök i.. hivatkozott beszédében, amelyben megállapította. hogy a költségvetési és a felhatalmazási javaslatoknál olvan magasnivóju ellenzéki vitát még nem hallott, mint a mostanin. <3 semadia meg a kormánynak a felhatalmazást ugyanabból az okokból, amelyekre Rassay már hivatkozott. Ha a pengő vásárló erejét meg akarjuk őrizni, nem volna szabad túllépni a költségvetés eddigi kereteit és nrm volna szabad a kormánynak annvira igénybe venni a Nemzeti Rankot, amint i<»«zi. \ mai Gömbös-