Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-13 / 131. szám

Í935 junius 13. DÉLMAGYAR OR SZAG 3 Percenhinf T200 liter fizet fogyasztott Szeged a hániholai napokon 30.000 köbméter a város kétnapi vízfogyasztása (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden; és szerdán kánikulai hőség szakadt a városra. Az egyelem meteorologiai intézete ugyan 33—34 fo­kos maximális hőmérsékletei, mutatott ki, azon­ban a városban, az aszfaltos uccákon és tereken, jóval magasabb volt a maximális hőmérséklet. A Széchenyi-téren például déltájbari közel járt a hőmérő a 40 fokhoz. El is néptelenedett ezekben a napokban a korzó, viszont pezsgő élet támadt a Tiszán. Szinte egyik napról a másikra megro­hanták a fürdőket ós jóformán mindenütt re­kordközönség volt. A kánikulai napokat a leg­jobban a vizmütelep munkája jellemzi. Műkö­désbe kellet hozni a Dugonics-uccai tartalék­üzemet is, mert a főtelep egymaga képtelen lett volna a közönség igényeit kielégíteni. Ezekben a napokban a közönség elfogyasztotta napközben aa éjszakánként a víztoronyba tartalékolt óriási víz­mennyiséget, azonkívül naponta 15> ezer köbméter vizet is elhasznált. Ebből a főtelep 10 ezer, a tartaléktelep 5 ezer köbmétert szolgáltatott ál­landó munkával. Fennakadás a vízszolgáltatás te­rén nem volt, de az is igaz, hogy a telepek ezzel kimerítették maximális teljesítőképességüket. A két nap alatt a szegedi vizvezetékcsövekben 30 ezer köbméter viz folyt el. A vizmü telepek percen­kint 7200 liter vizet bocsájtottak a közönség ren­delkezésére. Ez a mennyiség korántsem fejezi ki hiven a Szegeden elfogyasztott vízmennyiséget, hi­szen igen sok helyütt még mindig nincs vízveze­ték és a lakosságnak ez a része kutakból, ártézi ki­folyókból fedezi szükségletét. A vizmütelep sze­rint nem lett volna szükség a napi 15 ezer köb­méter vizre, ha a közönség a drága vízvezeték­vizet nem használná fel kertek, járdák öutözé­is. licííön hisggülés, szerdán: közgijeiés A városi tisztviselők nyári szabadsága (A Délmagyarország munkatársától.) A város­házán már előkészületeket tettek a nyári szabad­ságolásokra. A szabadságosok sorát dr. Pál.fy József polgármester nyitja meg, junius 21-én megy szabadságra és csak augusztus 5-ón foglalja el ismét hivatalát. Ugyanebben az időben megy szahadságra Renkey Lipót kulturtanácsnok és vi­téz dr. Szabó Géza, az adóhivatal és a pénzügyi ügyosztály vezetője. Augusztus hatodikától kezd­ve hat hétre dr. Tóth Béla polgárniesterhelyettesi megy szabadságra. Vele egyidőben dr. Katona István tanácsnok, az előljárósági ügyosztály és dr. Csonka Miklós, a gazdasági ügyosztály ve­zetője megy pihenőre. A szabadságok beosztásá­nál az volt a szempont, hogy a polgármesterrel és a helyettes polgármesterrel is egyidőben 2—2 tanácsnok maradjon a hivatalában, nehogy a vá­rosháza ügyforgalma fennakadjon. A főtisztvi­selőkhöz hasonlóan, szerdán beosztották a szám­vevőség, a mérnökség, az árvaszék és a többi hiva­talok személyzetének .szabadságidejét is. A polgár­mester rendeletére a szabadságolásokat legkésőbb szeptember 15-ig be kell fejezni, mert ekkor már az 1936. évi költségvetés előkészítése kezdődik, a pénzügyi és egyéb szakbizottságok kezdik meg működésüket és a tisztviselők jelenlétére feltétle­nül szükség van. Arra való tekintettel, hogy már junius liarnta­dik hetében megkezdődnek a városházán a sza­badságolások, Bárányi Tibor főispán a junius» kis- ós közgyűlést jóval korábban hívta össze. A kisgyűlés hétfőn délután tartják, a közgyűlést pedig szerdán délután. Ugy a kisgyülést, mint a közgyűlést szombaton készíti elő a város tanácsa. Előrelátható, hogy a kisgyülésnek és a közgyű­lésnek ezúttal is szürke lesz a tárgysorozata, mert fontosabb ügyek nem kerülnek tárgyalásra. Országos érdeklődés az ujrendszerii szegedi útépítés iránt Magyarországon először Szeged vezette be a talajkeveréses út­építést — Tovább iolylajjók a kísérletet (A Délmagyarország munkatársától.) Or­szágos jelentőségű útjavítást fejeztek be a teg­napi napon Szegeden, öt hónappal ezelőtt az ujszegedi Temesvári-körút javításához kezd­tek hozzá egészen ujrendszerü talajkeveréses eljárással. Breinovits Vilmos tb. műszaki tanácsos és Kroól Oszvald tb. főmérnök hosszú idejű kísérletek előzték meg a talajkeve­réses útjavítást, amellyel az volt a céljuk, hogy olyan burkolatot állítsanak eló, amelyik örmagáhan is forgalomképes és megfelelő alacsony terhelés mellett közútként is hasz­nálható. öt hónanos szünetnélküli munka után vég­re elkészült a héten az uj rendszerrel javított útvonal, melyet egy-két nap múlva adnak át a forgalomnak. Az utépités során egészen kü­lönleges eszközökkel dolgoztak, traktorokkal, boronákkal és hengerekkel javították az utat, szigorúan alkalmazkodva a laboratóriumi kí­sérletek eredményéhez. Kroól főmérnök ugyan­is a javítási munkát megelőzően az egyetem földtani intézetében végzett laboratóriumi kí­sérleteket a talajkeverésekkel kapcsolatban. A kísérleteknek megfelelően végezték a tala ¡ke­verést a Temesvári-körút átépítésénél is. A helyi agyagtalaj anyagához marosi és tiszai homokot kevertek, mégpedig ugy, hogy mező­gazdasági eszközök segítségével egy rész agya- i got, két rész homokkal kevertek össze. 830 1 inéter hosszú útvonal készült ilyen újrend­szerű eljárással, az u j ut szélessége 6 méter, a javított talaj vastagsága pedig 35 centiméter. A keverést két rétegben alkalmazták, teljesen ugyanazon eljárás alapján. Az ujrendszerü útépítésnél főképpen inség­munkások dolgoztak. Munkabér címén 2500 pengőt fizetett ki a város. A speciális útjaví­tással kapcsolatban Breinovits Vilmos műszaki tanácsos a következőket mondotta: — A kísérlet feltétlen eredménnyel biztat, végleges hatást azonban csakis akkor észlelhe­tünk, amikor az eső elvégzi a talajbemosást. llven talajkeveréses kísérleteket eddig csupán Amerikában és Lengyelországban folytattak, mindkét helyen a talajkeverés ügyes alkalma­zásával. kisebb forgalom számára igen kiváló , utakat létesítettek. Magyarországon eddig is végeztek talajkeverési munkát, ez azonban betonutépitéssel volt kapcsolatban, azt a talaj­keveréses útépítési eljárást, amelynek alapján a Temesvári-körut készült, mi alkalmaztuk először Magyarországon. A kísérleteket termé­szetesen tovább folytatjuk, előbb azonban meg­akarunk győződni az ut használhatóságáról. — A szegedi talajkeveréses utépités iránt már eddig is számos helyről érdeklódtek a szegedi mérnökségnél, — folytatta informáci­óját Breinovits tanácsos —, azok az alföldi városok, ahol nincsenek kőbányák és a köz­utak kiépítése érthető pénzügyi okokból aka­dályokba ütközik, szeretnék ugyancsak beve­zetni a talajkeveréses utépitést. Arról értesülünk különben, hogy Kroól Osz­vald főmérnök rövidesen Bécsbe utazik és a talajkeverésekkel vonatkozó vizsgálatát Te< szághy professzornak, a talajmechanikával foglalkozó tudósnak laboratóriumában kivánja folytatni. flndaházy-Kasnya, Milotay és Rajniss mentelmi fogának felfüggesztését javasolja a bizottság Budapest, junius 12. A képviselőház mentelmi bizottsága legutóbb több mentelmi ügyet tár­gyalt le. A jelentés most készült el s ma délután osztották szét. Az ügyek között van Andiliázy-Kas­nya Béláé, az ismeretes endrődi események miatt. A jelentós megállapítja, hogy a csendőraltisaít vallomása szerint többször felszólította Andaházy­Kasnya Bélát távozásra, aki azonban ennek a fel­szólításnak nem tett eleget, sőt a tömeget is arra biztatta, hogy maradjon a helyszínen. A bizottság a mentelmi jog felfüggesztéséi ja­vasolja, amellyel szemben Klein Antal és Dulin Jenő kisebbségi véleményt terjesztett elő. A bizottság a mentelmi jog felfüggesztését javasolja Milotay István ügyében is, akit Vakon Lukács jelentett fel sajtórágalmazás címén. Ugyancsak a mentelmi jog felfüggesztését ja­vasolja a bizottság Rajniss Ferenc ügyében, aki ellen Karch Kristóf tett rágalmazás cimén fel­jelentést egy cikke miatt, amelyben a Vásár» pénztárról irt súlyos megállapításokat. Súlyos büntetést kaptak a szatymazi villafosztogatók (A Délmagyarország munkatársától.) Ká­dár Mihály többszörösen rovottmultu hentes­segéd és Szabó András állás és foglalkozás­nélküli szegedi lakós két hónappal ezelőtt vak­merő betörést követett el Szatymazon. Kiles­ték, hogy dr. Halas i Antal szegedi orvos vil­lája lakatlanul áll. Alkulcsot szereztek és egyik éjszaka behatoltak a villába. Bengeteg fehérneműt, ruhaneműt, evőeszközt vittek el a villából. A lopott holmit özv. Szabó Lász­lóné nevü ismerősüknél rejtették el és egyen­ként értékesítették azokat. Több ingóságot el­ajándékoztak, igy Szabónak is juttattak a lo­pott jószágokból. A rendőrség rövidesen elfog­ta őket. Szerdán kerültek a törvényszék G ö in ö r v­lanácsa elé ahol beismerték a lopást és azzal védekeztek, hogy a szükség kényszeritette őket erre a lépésre. Elmondották, hogy igyekeztek állást szerezni, de nem sikerült, hiáha házal­lak végig a félvárost. Ekkor szánták rá magu­kat a lopásra. Dr. Halasi villáját szemelték ki mert ennek nem volt lakója és igy nem kel­lett tartamok attól, hogy megzavarják őket. A bíróság a két nótorius betörőt fejenként 2—2 esztendei fegyházra ítélte, özv. Szabó László­né orgazdaság miatt 14 napi fogházat kapott. Belvárosi Mozi Csütörtök, péntek Két világ fia dráma Urön'and örökös jégvilágából. KLISA LAND1

Next

/
Thumbnails
Contents