Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-13 / 131. szám

4 BÉL M A 'íVARORS7*6 T955 junius H: Isméi csökkent a bankjegyforgalom Budapest, junius 12. A Magyar iNciiueli Bank bankjegyforgalma a junius 7-i kimutatás szerint 17.1 millió pengővel csökkent. Tanyai történet nyomozással, gyanúval és hepienddel (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes ügyben nyomozott napokon keresitül az alsóta­nyai rendőrség. Névtelen levél érke/ett a multko­ráhan a rendőrségre és a levélíró arra hívta fel a rendőrség figyelmét, hogy az egyik csinos ta­nyai leánynak gyermeke született már hóna|»ok­kal előbb, de ez a gyermek nincs sehol. Való­színű, hogy a leány eltette láb alól. \ névtelen levélíró megnevezte a leányt és azt is közölte, hogy a leány időközben férjbe/, nient és valószínű, hogy emiatt tette el útból az újszülöttet. A nyo­mozás a legnagyobb titokban indult meg. Mind­járt kezdethen akatad tanuk, akik azt igazol­ták-, hogy a leány hosszabb időn keresztül áldott állapotban volt. A további nyomozás során a rejtély megoldó­dott, még pedig mulatságos csattanóval. A fia­tal menyecske elismerte, hogy sokak jóhiszemű tévedésben lehettek, azonban a tévedést ö idézte elő, még pedig szándékosan. Kimondotta, hogy az egyik legény hónajiokon keresztül udvarolt neki. de egyetlen szót sem szólt ax esküvőről. Szülei már arra akarták rábírni, hogy hagyja ott a legényt, aki csak bolondítja, de láthatólag nincs komoly szándéka, ö azonban a legényt szerette és elhatározta, hogy cselhez folyamodik. Külön­böző ravaszságok árán ugy tüntette jel magát, mintha anyai örömök elé nézne., azután pedig ke­reken felszólitotia a legényt, — hogy »igye a pap elé. A legény nem is tért ki a felszólitís elöl és az esküvő megtörtént. Csak azután tudta meg a fiatal férj, hogy a felwsége beugratta a házas­ságivá. V fiatalasszony előadását a férj is alátámasz­totta vallomásával ós ezzel a hepienddel véget­ért a negy bűnügy. Kéfhónapi fogház nemzetgyalázásért (A Délmagyarország munkatársától.) Nemzet­zetgyalázás iniatt került szerdán a szegedi tör­vényszék Vadai-tanácsa elé P i v od a János 41 esztendős dombegyházai gazdálkodó. Pivoda a községben arról nevezetes, hogy fanatikusan gyűlöli a magyarokat és állandóan a románo­kai dicséri. Emiatt már kellemetlenségei is voltak. A mull év őszén, egyik délután, a korcsmából tért haza és hangosan szidta a ma­gyarokat. — „Megálljatok büdös magyarok? majd meglátom, milyen gyávák vagytok, ha jönnek a románok, kiirtalak akkor benneteket. Rossz világ lesz rátok, ha bejönnek a románok ..." A szerdai főtárgyaláson Pivoda azzal véde­kezett, hogy erősen ittas állapotban volt és nem emlékszik arra, hogy miket beszélt ösz­sze-vissza. Lehetséges, mondotta, hogy kiabált valamit, de nem józanul. Tagadta, hogy ro­mán érzelmű lenne, azt állította, hogy egyetlen szót sem beszél románul. A bíróság több tanút hallgatott kj, akik terhelően vallottak Pivo­dára nézve. Mindenekelőtt elmondották, hogy Pivoda „magyarfaló." A kérdéses alkalomkor valósággal dühöngve szidta és fenyegette a magyarokat. A tanuk azt is elmondották, hogy a felesége román nő és a házastársak odahaza nem is beszélnek másként, csak románul A bíróság Pivoda Jánost 2 hónapi fogházra fUilte. A magyar gyalázó földműves az Ítéletet tadomásul vett és az ellen fellebbezést nem je- ; lentett be. i 40—50 házat és több mfnf 100 gazdasági épületet pusztifoSt el a tűzvész Tapolcán Nagykanizsa, junius 12. Ma délben Tapolcza legszegényebb .negyedében tűzvész ütött ki. A tüz éppen abban a pillanatban keletkezett, ami­kor az emberek a mezőkön voltak ós igy a pil­lanatok alatt elharapózott tűznek nem tudtak rög­tön gátat vetni. Négy ucea állott percek alatt lángokban és mire a zalaegerszegi, keszthelyi és sümegi tűz­oltók, valamint a környékbeli falvaik és köz­ségek tűzoltósága kocsikon, autókon ás kerékpárt* kon megközelítette az égő területet, a tüzet már nem lehetett elfojtani. Az oltási munkálatokat nagyban hátráltatta a hatalmas szélvihar. Végre délután 6 óra tájban sikerült a tűzoltóságnak hő­sies munkával a tüzet lokalizálnia, de igy is 40—50 ház és több mint 100 gazdasági épület az állatállománnyal együtt a tüz martalékává lett. A tüzvizsgálat folyamatban van. A velszi herceg németbarát nyilatkozatának viszhangfa Az angol szakszervezet küldöttsége is el akar látogatni Német­országba London, junius 12. Az angol reggeli lapok vezető helyen közlik a velszi herceg beszédét, amelyben barátságos hangon emlékezett meg Németországról. Közlik azt a lelkes fogadtatást is, amelyben a velszi herceg szavai Németor­szágban részesültek. A Times jelenti Berlinből: Az a javaslat, hogy a Britísch Légion képviselői látogassanak el Németországba, teljes összhangban állnak Hess Rudolf, a vezér, helyettese és R i b b e n­t r 0 p német nagykövet ama törekvésével, hogy megegyezést hozzanak létre a két ország között a frontharcosok kölcsönös együttműködése ál­lal. A Daily Express írja: Egész Németország üdvözli a velszi herceget, mint a béke előmoz­dítóját. Kijelentéseit a legnagyobb lelkesedés­sel fogadták Németországban. A News Chronicle szerint a velszi herceg ja­vaslata nem egészen uj dolog. Francia front­harcosok már a télen látogatást tettek Német­országban. A velszi herceg bátor kijelentései­nek legnagyobb jelentősége az a hatás, amelyet a beszéd Németországban keltett. Lansbury, a munkáspárt vezére az egyik munkáspárti gyűlésen kijelentette, hogv öröm­mel üdvözli a velszi herceg javaslatát. Szeret­né. ha az angol szakszervezet levelet ima Hit­lernek, felkérve, hogy fogadja a szakszervezet küldöttségét és engedje meg az angol szakszer­vezet tagjainak, hogy körülnézhessenek Német­országban. F e t h e r s t o n-G o d 1 e v őrnagy, a Britísch Légion angol vezére, a Daily Maiiban nyilatko­zik küszöbönálló berlini látogatásáról. Utazá­somnak — mondotta Fetherston — inkább tá­jékoztató jellege lesz, a végső célokkal most még nem foglalkozunk. Reméljük azonban, hogv sok kölcsönős problémát mindkét részen barátságos szellemben megvizsgálunk és meg­beszélünk. Azonkívül érdekes lesz tanulmányozni a né­met frontharcosok működését és megvizsgálni, hogyan mozdíthatnék elő a két ország front­harcosainak barátságát. A látogatás főcélja megvalósítani a British Légion által nemrég elfogadott azt az alapelvet hogy a légió sikra száll „a fegyverek testvérisége" melleit, amely testvériség nem ismer országhatárokat. Azt hi­szem, körülbelül egy hétig leszek Berlinben. Német válasz a velszi hercegnek I.ondon, junius 12. A Reuter Iroda hosszabb tudósításban számol be arról a fogadtatásról, amelyre az angol trónörökösnek Németország­gá' kapcsolatban tett nyilatkozatai Németor­szágban találtak. Göring tábornok a következőket mon­dotta: — Ha a velszi herceg csakugyan meglette azokat a kíielentéseket, amelvekről 3 hozzánk érkezett tudósítások beszámolnak, akkor csak örömmel lehel üdvözölni nvilatkoznlit. mert ez teljes összhangzásban áll a Vezér politiká­jával és hozzájárul a világ békéjének fenntar­tásához. Hess Rudolf birodalmi miniszter igy nyi­latkozott: -T- Magától értetődően örömmel fogadom a velszi herceg szavait. Ha az angol frontharco­sok el akarnak látogatni Németországba, ter­mészetszerűen bizonyosra vehetik, hogy _ a német frontharcosok ugy fogadják őket, mint bajtársaikat. Ribbentrop nagykővet ezeket mondotta: — A brit frontharcosokat a német frontkato­nák és a német nép minden bizonnval szívesen fogiák üdvözölni. A frontharcosok összejöve­telein szerzett tapasztalatok arra mutatnak, hogv barátságos érzelmek kifejlesztésére nir>cs jobb mód azoknak az embereknek a nyilt és becsületes érintkezésnél, akik a harcvonalban állottak Meggyőződésem, hogy az a szellem, amely a különböző országok frontharcos szö­vetségeiben uralkodik, nagy segítségére lesz az egyes kormányoknak abban a törekvésben, hogv végre megteremtsék Európa békéjét és együttmunkálkodását. Asz olvasó rovata Uiszegedi illatok Mélyen tisztelt Főszerkesztő Url Az ujazegeefi. park egyik legkellemesebb, legárnyasabb utja volt az, amely a nagy tenniszpályák között vezetett, de csak volt, jó ideje nem az már. A közelben van ugyanis elhelyezve valami szennygyűjtő medence, valószínűleg a papnevelő intézet csatornáját ve­zették ide, le is fedték szabályosan, vasfedőlappal, tisztítva azonban már igen régen, vagy talán még sohasem volt, mert alóla állandóan és nagy bő­séggel csergedezik a csalornalé, penetráns szaggal árasztva el a környéket. Egyéni dolog, hogy ki miként tűri ezt az illatot és ha annak a sok arra járó halósági embernek nincs kifogása ellene, én vógre sétálhatok másfelé is. Van azonban a do­lognak más része is, amely igazán már a közt illeti. Ez a csatorna folyadék nemcsak bűzt ter­jeszt, hanem nagy területet el is posványositott a bokrok és fák aljában, melegágyat nyújt a kó­ros miazmák miriárdjainak, a meleg idők be­álltával pedig annyi szúnyogot fog kitermelni magából, hogy attól vakarózhat Szeged egész kö­zönsége a nyájas idegennel együtt, akinek az itteni forgolódására illik most mindenkor hivat­kozni, ha valamely piszok eltakarítását kell szor­galmazni. Talán helyesebb lett volna egyszerűen feljelentéssel élnem, de kit és kinek jelentsem? A rendőrséget a közegészségügyi hatóságnál, vagy a közegészségügyi halóságot a rendőrségen, vagy mindkettőt a polgármesternél? Az eredmény nem volna más, minthogy a I»eadványomat meglelelez­nék hiányos felbélyegzés címén. Ezért fordultam ahhoz a fórumhoz, amelytől eredményt is vár­hatok: a Délmagyarországhoz. Híve: dr. K.

Next

/
Thumbnails
Contents