Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-12 / 130. szám

T93b jun'us 12. DÉLMAGyARGRSZÁG 3 Mindenütt emelkedett, Dorozsmán csökkent a választók száma (A Délmagyarország munkatársától.) A városok és községek most állítják össze az 1936. évre érvényes választói névjegyzéket. Altalános tapasztalat, hogy az országgyűlési képviselőválasztók száma évről-évre emelkedik. Szegeden a jövő évi választói névjegyzékben eddig már 1500 uj nevet vettek fel. Hasonlóan emelkedett a szomszédos városok és községek választópolgárainak száma is. A csongrádi kerületben eddig például 5460 választó volt a névjegyzékben, most, a kiigazítás után, a választók száma 374-el több. A mindszenti kerületben a legjelentékenyebb a választók számának növekedése, 9935-ról felemelkedett a választók száma 10.540-re. Szentesen is több, raint 500-al emelkedett a választói névjegyzékben szereplők száma, de a dorzsmai kerületben csökkent a választók száma. Kiskundorozsmán és környékén 7350 volt eddig a választók száma, az újonnan kiigazított választói névjegyzékben ellenben most 7089 választó neve szerepel A válaszlók száma tehát Dorozsmán és környékén 261-el csökkent. A felFEHÉR CIPŐK BOCSKOROK SZANDÁLCIPŐK óriási választékban 37 ABC Könyvre vásárolgat. tűnő apadásnak értesülésünk szerint az az | oka, hogy a törlések jóval túlhaladják a fel\é- ; teleket. Áz elmúlt évben sokan elköltöztek Dorozsma vidékéről és a község népmozgalmi adatai sem voltak kedvezőek. A törlések i emelkedését ezek a körülmények indokolják, viszont felvételüket az idén kevesebben kérték, mint általában. Jövőre Csongrád vármegye területén is újból összeírják a választásra jogosultakat. Az összeírást ötévepkint eszközlik, közben pedig csupán kiigazítják a választói névjegyzékeket. Arra számítanak, hogy az általános összeírás során Kiskundorzsma választóinak száma emelkedni fog. 150 jugoszláviai lücnchQH család t\ ntág Szegeden Wtöbb menekült családokat telepítenek Szegedre (A Délmagyar ország munkatársától.) A Jugoszláviából kiutasított menekült családok nagyrészét ideiglenesen Budapesten telepitették le és állami támogatásban részesítették. Most, hat hónlap után, a belügyminiszter elhatározta, hogy a menekültek budapesti táborát feloszlatja és a további támogatásra rászoruló családokat egyes városok gondjaira bízza. Tegnap leirat érkezett a belügyminisztertől Szegedre, a városhoz is, hogy 185 családfőnek és 180 családtagnak, összesen 365 menekült személynek vállalja el a segélyezését, mert sem szociális, sem gazdasági szempontból nem indokolt, hogy továbbra is fentartsa : menekültek táborát. Megjegyzi a belügyminiszteri leirat, hogy a segélyezés ellenében személyenkint némi hozzájárulást hajlandó az állam is biztosítani a város részére. Dr. Pdlfy József polgármester utasítására a tlé.pjóléli ügyosztály a miniszteri leirattal kapcsolatban kimutatást készített a Szegeden és környékén élő jugoszláviai menekültekről Ebből a kínulÉrdekes felmentő ítélet a járásbiró és a törvényszéki altiszt rágalmazást perében (A Délmagyar ország munkatársától.) Beszámolt a Délmagyarország arról az érdekes rágalmazási perről, amely dr. Lázár Ferenc járásbiró feljelentésére indult meg Varga Péter törvényszéki altiszt ellen. A járásbiró, akinek dr. Pettykó Jánossal sajtópere van, az egyik főtárgyaláson semmiségi panaszt jelentett be amiatt, mert a törvényszéli tanácsa az általa előterjesztett bizonyítási kérelem felett' olyankor tanácskozott, amikor a tanács jegyzője, dr. Pávó Pál beteg volt. A főtárgyaláson, amelyen a vádlott járásbiró a semmisógi panaszt bejelentette, nagy vita volt, az elnök kérdést is intézett a vádlotthoz arra vonatkozói g, nűképen szerezhetett tudomást arról. hogv a zárt tanácskozás milyen körülmények között történt. Erről a főtárgyalásról felveti jegyzőkönyvet később a vádlott járásbiró a különirodában megtekintette és ott, a kérdéses résznél, az elnök kezétől származó ceruzaíeljegyzési talált a következő szöveggel: „— mert hallgatózott, Varga Péter jelentette". A járásbiró behivatta az irodába Varga altisztet és felelősségre vonta arra nézve, hogy mit jelentett az elnöknek? Az altiszt kijelentette, hogy a járásbiró az elnök zárt ajtaja előtt hallgatózott és ő azt jelentette dr. Pávó Pál tanácsjegyzőnek, aki viszont az elnök tudomására hozta a dolgot. A járásbiró kétrendbeli rágalmazás miatt emelt vádat az altiszt ellen. Nemrégiben tartotta meg az érdekes ügyben az első tárgyalást dr. Ujvdry István járásbiró. A vádlott altiszt kijelentette, hogy nem érzi magái bűnösnek, mert kötelességét teljesítette, amikor vl ajtó előtt hallgatózó járásbirót figyelmeztette, illetve az ajtótól elküldötte. A főmagánvádló járásbiró azt vitatta, hogy a kérdéses eset március 20—21-én lehetett, amikor a tanács, a jegyző betegsége miatt jegyző nélkül tárgyalt, tehát az altiszt az ügyet nem jelenthette a tanácsjegyzőnek. Dr. Lázár szerint az egész hallgatózási vádat az altiszt eszelte ki, még pedig azért, hogy a felelősséa alól szabaduljon, ó ugyanis éppen Varga aítatásból megállapítható, hogy még 150 családfő 108 családtaggal él Szegeden, a menekültek száma azonban állandóan hullámzik, mert a határátlépések nem szűntek meg és bár sokan visszatértek Jugoszláviába, de viszont legutóbb is többen jöttek át Magyarországra a megszállt területről. A Szeged környékén élő menekültek nagy- 'szének, ugylátszik, van bizonyos megélhetést biztosító foglalkozása, mert a népjóléti hivatal információja szerint, a télen csak elenyésző kis számban jelentkeztek közellátásra. A miniszteri leirattal kapcsolatban most a polgármester felterjesztést intéz a belügyminiszterhez és bejelenti, hogy harminc menel '-'trel- magánosoknál való elhelyezését megkísérli majd város, szükséges volna azonban már most tudni azt, hogy személyekint mekkora hozzájárulást vállal magára az állam. Ha a válasz mtegérkezik, összeírják azokat a családokat, alkik állami - zzájárulás ellenében a menekült családok gondozását magukra vállalják. tiszttől tudta meg, hogy a tanács jegyző nélkül tárgyal. Az altisztet az indiszkréciója miatt felelősségre vonták és ő aizért eszelte ki az egész mesét. A vádlott ezzel szemben azt állította, hogy az eset jóval későbben, április 13-án történt, amikor már dr. Pávó is ott volt és így ő jelenthette neki azon melegiben az ügyet. A bíróság a mult tárgyaláson a vitás körülmények tisztázására bizonylást rendelt el és kedd délelőttre megidézte az egész Vaday-tanácsot, valamint a különirodának azt a két tisztviselőjét, akiknek jelenlétében történt az altisztnek a járásbiró által való felelősség revonása. A keddi tárgyalás megnyitása után dr. Lázár Ferenc még egyrendbeli rágalmazás miatt is vádat emelt az altiszt ellen, azon az alapon, hogy az altiszt azt állítja, hogy április 13-án küldötte őt el a zárt ajtó elől, holott az eset március 20 21-én történhetett, ha egyáltalán történt. A járás bíró ezután uj bizonyitáskiegészitési indítványokat terjesztett elő és jegyzőkönyv-kiegészítést kért. Itt előadta, hogy ő a mult tárgyaláson elvben hajlandó volt békésen elintézni az ügyet, de a vádlott elutasította a békés szádékot. Ebből is látható, hogy csak az ő meghurcoltatása a cél, mert példátlan eset az, hogy a szolga szembenáll a biróv:' és igv viselkedik. Kijelentette, hogy Varga Péter valószínűleg anyagi ellenszolgáltatás fejében csinátta az egész ügyet. Kérte a főmagánvádló, hogy az -Ilene indított bűnügyi iratnak azt a részét, ahol az elnök széljegyzete van, a biróság szerezze be. Dr. Dettre János védő ellenezte az iratok beszerzését és felolvasását és az!, hogy az elnököt a széljegyzetre vonatkozólag is kihallgassa a biróság, mert az elnök azt saját hatáskörében tette A főmagánvádlónak — folytatta a védő — az a célja, hogy a sajál iigye befejezését hálráltassa és elfogultsági kifogásokat szerezzen a tanács ellen. A biróság minden további bizonyítást mlellőzötl. de a jegyzőkönyvkiigazitási kérelemnek hel-jt adott. Az első tamu Vadai Károly törvényszéki tanácselnök volt, aki mindenekelőtt elmondotta, hogy a vádlottnak kötelessége volt őrködni afelett, hogv a tanácskozást senki meg ne zavarja és ki ne hallgassa. Ha valaki hivatalos ügyben kereste őt, akkor az altisztnek háromszor kellett az ajtón kopognia és az ajtó csak erre a jelre nyilt meg. Az elnök ezután jegyzeteiből megállapítja, hogy vagy április 13-án, vagy 18-án történt, hogy Varga a hallgatózást jelentette. Délelőtt 11-kor szünetel rendelt el az elnök és szünet közben jelente'!" dr. Pávó Pál, hogy mit hallott Vargától. Pávó szerint Varga reszketve, falfehér arccal jelentette neki. hogy a járásbirót az ajtó előtt találta hallgató:"" és onnan elküldötte. Az elnök előadta, h(~y ez'-k hallatára az egész tanács konsternálva volt. Másnap Varga az ő felszólítására neki is előadta az esetet ugy, ahogy dr. Pávónak jelentette előző nap. Varga szerint dr. I,ázár le és fel szaladgál! az ajtó előtt, odatette a fülét és ezt nerrt nézhette, közbelépett. Dr. Ujvdry járásbiró arra nézve tett fel kér belvárosi Nozi MM utoljára Ez a kitty eladó Széchenyi Mozi Ma utoljára