Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-10 / 104. szám

DHMAGYflRORSZAG SZEOBB, ••nketztSiég: Somogyi ucca S2.K. am. TaMon: 2303,.Klad6hivalal. kUlctaMOnniár é* tégy Iroda: Aradi ncen S. l«Mom 13-Oö. _ Nyomdai lőw UpOt n«a 1«. Telefon: 13-00. . TAvlraU te leTélclmj Oélmagyaronzáa Szeaed. Péntek, 1935 május 10. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 104. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken es Budapesten 3.BO, kllliíildön ® 40 pengd. — Egye» sz&m Ara hélKöxnap ÍO, vatár' és Ünnepnap lö flli. Hlrdetéselc lelvcíele tarlia szerint. Megtelelik hélío .¿Irisielével, naonnta reniel, flz elhanyagolt egyetem Kénytelenek vagyunE az egész Kormányt, de különösen a kultuszminisztert védelmünkbe venni az egyetemi ügyek legújabb szakértőjének, Petrovácz Gyulának mindenképpen igazságtalan és „minden alapot nélkülöző" támadásával szemben. A kormány abból az alkalomból, hogy a budapesti tudományegyetem május 12-én éri meg alapításának háromszázadik esztendejét, törvényjavaslatot nyújtott be az egyetem alapitója, Pázmány Péter érdemeinek és a budapesti egyetemnek a magyar tudományosság szolgálatában kifejtett tevékenységének törvénybe iktatásáról. Az ilyen törvényhozói aktus formájába öltöztetett kegyeletes megemlékezések a világ minden parlamenti kormányformával biró államában szokásosak és megszavazásuk rendszerint egyhangúlag történik. A szavazás egyhangúsága nálunk is megvolt, de hozzájárulását bejelentő beszédében Petrovácz Gyula aggodalmát fejezte ki azon jelenség fölött, hogy a kormány ujabban a budapesti tudományegyetemet erősen elhanyagolja a vidéki egyetemekkel szemben. Sajnáljuk, hogy Petrovácz Gyula, mint egyetemi szakértő megállapítását csak állítás formájában hangoztatta és elmulasztotta konkrét bizonyítékainak előterjesztését. Még inkább sajnáljuk, hogy sem Korniss Gyula, aki a többségi párt nevében nagy beszédet mondott az egyetemek kérdéséről, sem pedig a kultuszminiszter, nem látták szükségesnek az elhangzott állitásnak és felmerült aggodalomnak megcáfolását. Mert ha akarták volna, kétségtelenül a legsúlyosabb adatok egész arzenáljának feltárásával bizonyíthatták volna be a megkockáztatott állitásnak pont az ellenkezőjét. Adataik feltárása esetén a napnál világosabb derült volna ki, hogy nemcsak elhanyagolásról nem lehet beszélni, de jóformán még az összehasonü ási alap is hiányzik a budapesti egyetemek és a vidéki egyetemkék között. Mert ugy méltóztassék tudomásul venni, hogy a néhai műegyetemnek közgazdasági fakultással és mindennemű külön tanszakokkal történt kiegészítése óta a gyakorlatban Budapestnek két igazán nagyszabású egyeteme van, melyek külön-külön is jobban fel vannak szerelve és nagyobb erőt képviselnek, mint talán a vidéknek három egyeteme együttvéve. És ha a vidéki egyetemeknek is vannak kétségtelenül szép, de velük szemben gyakorta pazarlás formájában felhánytorgatott épületeik, ugy ezzel szemben ne méltóztassanak megfeledkezni arról a kétségbevonhatatlan tényről, hogy a budapesti tudományegyetemnek van olyan tanszaka, amelynek több a profeszszora, mint ahány professzori állást az utolsó három esztendő alatt beszüntettek, vagy megüresedés után nem töltöttek bp a szegedi egyetemen. Óh igen, a húszas évek első felének és a vidéki egyetemek alapításának lendületében nyilvánultak meg olyan törekvések — és állapítsuk meg, jogosult törekvések, — amelyek meg akarták szüntetni Budapestnek a felső oktatás terén élvezett monopolisztikus helyzetét s a debreceni egyetem kifejlesztésével és a kolozsvári és pozsonyi egyetemek újjászervezésével a vidéknek is helyet akartai? biztosítani a jövő magyar intelligenciának és tudományosságnak képzése és nevelése körül. Akkor az anyagi és kulturális decentralizáció jegyében az volt az elgondolás, hogy uj életlehetőségeket kell nyújtani a vidéknek s a vidék egyetemi városaiban uj kulturális gócpontokat kell teremteni a magyar jövő számára. Akkor csakugyan az volt az elgondolás, hogy a mammut-méretekre megduzzasz'tótt és a komoly oktatásra már szinte képtelen budapesti egyetem és a vidéki egyetemek között a hallgatók egészséges módon megosztassanak. Ez az időszak is távol állott Budapest elhanyagolásától, ellenkezőleg Budapest akkor is mindent megkapott, ami tellett egy szegény országtól, de legalább az uralkodó közszellem elismerte a vidéknek az élethez való jogát és nem tekintett aggodalmas jelenségnek, ha a vidéki egyetemeknek is megvan legalább szűkösen a nélkülözhetetlen felkészültségnek az a mértéke, amely őket a tudomány szolgálatára és továbbadására képesíti. Hol vagyunk ezeknek az időknek távlatától és mekkora árok választja el Klebelsbeig nagyszabású kulturális elgondolásait Petrovácz kicsinyes aggodalmaitól! És hol van a tárgyilagosság^ az olyan beállításnak, amely még a budapesti egyetem jubiláris megemlékezésének alkalmát is arra használja fel, hogy a vidéki egyetemek túlzott favorizálása miatt panaszkodjak, — azoknak a vidéki egyetemeknek favorizálása miatt, amelyek csak t;^ valy menekedtek meg egy-egy fakultásuknak beszüntetésétől, de ennek ellenében egymásután vesztették el tanszékeiket és professzoraikat. Azoktól a budapesti uraktól, akik a vidéki egyetemek miatt aggodalmaskodnak, még elfogulatlanságot se kérünk, csak a való adatok tárgyilagos feltárását. Az igazság akkor önmagától is kiderül. wwawwwxMwmwi mi. M mm*************** A felekezeti harc a nemzet pusztulására fog vezetni — mondotté a kultuszminiszter e képviselőház tanügyi vitájában Budapest, má jus 9. A képviselőház csütörtöki ülését Sztranyavszky Sándor elnök nyitotta meg. Bemutatta G s i k József levelét, amelyben lemond felsőházi tagságáról és a közigazgatási bíróság átiratát, amely bejelenti, hogy a Budapest délikerületi választás ellen a bíróságnál panaszt nyújtottak be. Bornemissza Géza kereskedelmi miniszter benyújtotta az iparügyi és kereskedelemügyi, közlekedésügyi minisztériumról szóló törvényjavaslatot. Ezután folytatták a közoktatásügyi igazgatásról szóló javaslat tárgyalását. Pintér László a valláserkölcsi nevelés fontosságát hangoztatta és örömét fejezte ki, hogy a javaslat elismeri a vallás ezeréves munkáját a tanítás körül. Drózdy Győző hangoztatta, hogy az iskolának is haladnia kell a korral. A technikai nevelésre is súlyt kell fektetni. Sok helyen teljesen túlzottnak tartja a decentralizációt. A javaslatot elfogadta. Törs Tibor kérte a minisztert, aki nagy szeretettel és szaktudással készítette el a javaslatot, hogv ennek a fontos javaslatnak az életben való megindításánál is ugyanolyan bölcsességgel és szeretettel járjon el. A javaslatot elfogad la. S c h a n d 1 Károly hangoztatta, hogy a népnevelésnek ki kell terjednie a jó állampolgári nevelésre is. Gróf Eszterházy Móric rámutatott arra, hogy bármennyire kívánatos is a decentralizáció. nagyon óvatosnak kell lenni ezen a téren. Nálunk a közigazgatás lassankint a napi politikába sodródik. A téli gazdasági tanfolyamok kitűnően beváltak, csak arra kell törekedni, hogy a kis- és közéngazda ne legyen lelki okokból tartózkodó és bizalmatlan az ott elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazásával szemben. A javaslatot elfogadta. > Ezután H ó ma n Bálint kultuszminiszter állóit fe] szólásra. Hangoztatta, hogy a magyar történelem egyik legsúlyosabb korszaka az a 20—25 év. amelven keresztülmentünk Ebben a korszakban sokszor éreztük, hogv a szellemi élet alapiának gyenge a fplóm'tése s azt. hogy a nemzeti nevelést is uiiá.kell teremteni. A javaslat- végső ideális célja az egvséges nemzeti világszemlélet. Ezt az egységes nemzeti világszemléletet a nevelés egységének biztosításával kívánja diadalra juttatni. Ez a nagy feladat voltaképen nem is az iskolákon, hanem a személyi képességeken, a jó tanárképzésen múlik. Ezt csak ugy érhetjük el, ha először biztosítjuk a tanerők képességének legmagasabbfoku tökéletesítését, másrészt a tanerők munkásságának állandó és céltudatos irányítását, felügyeletét és ellenőrzését. Hóman Bálint ezután sorra reflektált a vitában felvetett kérdésekre. Nincs ellentét az egységes nemzeti világnézet és a magyar felekezeti oktatás között. A nemzeti egység előre segiti, tiszteletben tartja az egyházak oktatását. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra a sajnálatos tényre, hogy a felekezeti harc napjainkban nem mondható szokatlan jelenségnek. — Ez — mondotta a kultuszminiszter — a nemzet pusztulására fog vezetni. Mint történész és felelős miniszter kérve kérem képviselőtársaimat, hassanak oda, hogy országszerte ezt a kérdést kiküszöböljék. Régi óhaja, hogv az egész oktatás állami felügyelet alá kerüljön. Ezt most az uj főigazgatóságok létesítésével biztosítja. Hangsulvozta. hogy politikai szempontok sohasem vezették és nem is fogják vezetni tanügyi állások betöltésénél. A népoktatás fejlesztésére továbbra is nagv gondot fordit és népiskolák építésére 000 ezer pengőt kivan előirányozni. A gazdasági szakoktatásról szóira kijelentette, hogy a szakipari oktatást a kereskedelmi miniszterrel egyetértésben átveszi a vallás- és közoktatásügyi minisztérium hatáskörébe. Végül bejelentette, hogy a szakoktatás kérdésében külön törvényjavaslatot terjeszt majd a Ház elé. Gömbös Gvula miniszterelnök beterjesztette az 1033—19.14. évi zárszámadást és az CTrő> «-'ölő számszéki jelentést. Müller Antal felszólalása után a Ház a tör vénv javaslatot általánosságban elfogadta. A részletes vitában csak egv szónok volt. Petró Kálmán, aki az általános vitában nem fogadta el a törvényjavaslatot, most azonban tekintettel arra, hogy a miniszter felszólalása megnyugtatta, utóing be jelentette, hogv a törvényjavaslatot elfogadja. Végül a Ház hozzászólás nélkül elfogadta az elnök napirendi javaslatát. A Ház legközelebbi ülését pénteken délután 4 órakor tartja. Napirendjén a ma letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasása szerepel.