Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-10 / 104. szám

2 DÉLMAG7AR OR SZAG f035 mnrus 10. Tárcaközi értekezlet vfzsgálfa meg a (agykár következményeit A pttizUiHjl bizottság lefárguoifft a kereskedelmi es a löldmöveiesl lórca holíseavtíéseí Budapest, május 9. A képviselőház pénzügyi bizottsága rsülörlők délelőtt a kereskedelmi tárca költségvetését tárgyalta. Knob Sándor előadó ismertetése után Éber Antal a külke­reskedelemmel kapcsolatos kifogásait, a kéuy­szcrszindikátus rendszerét tette szóvá. Buchinger Manó a vasárnapi munkaszü­i»et kérdését, valamint a 44 órás munkahét be­vezetésének és az alacsony munkabérek fel­emelésének szükségességét hangoztatta. Biró Pál ellenezte az önálló iparügvi mi­nisztérium felállítását ugy elvi, mind gyakor­lati szempontból és kérte a kormányt, hogy ezt a tervet tegye ujabb megfontolás tárgyává. A római megállapodás gazdasági eredményeit nem látja kielégítőnek. Szinnyei Merse Jenő felvetette a gon­dolatot, hogy nem volna-e helves a Máv. tari­fái.ít valamely viszonylathan kisérletképen le­SzAllitani. Bethlen István az Olaszországgal és Ausz­triával kötött gazdasági megegyezések kérdését tette szóvá. Megérettnek látja az időt arra, hogy szabadabb formában egvezzünk meg. amit az­ért is fontosnak tart. mert az érvényben levő szerződések fenntartása mai alakjukban többé nem érdekünk Ez nyilvánvaló az utolsó év áruforgalmának számunkra kedvezőtlen ered­ményeiből. Meggyőződése szerint Olaszország kész áldozatokat is hozni: éppen ezért azt kérdi n kereskedelmi minisztertől, hogy a kormány hailandó-e ebben a vonatkozásban valamit tenni. Krúdy Ferenc a külön iparügyi miniszté­rium felállításának szükségességét hangoztat­ta. Bornemissza Géza kereskedelmi mi­niszter szólalt fel ezután. A külkereskedelem­mel kapcsolatban ígéretet tett, hogv vagy a Külkereskedelmi Tanársot. vagy a budanesti érdekeltségek szűkebb körét meg fogja hall­gatni. Ha lehetséges — mondotta —. meptirtja a kereskedelmi szabadság elvét. \ római meg­állapodások végrehajtása az utóbbi időben kis­sé nehézkessé vált. A három ország közölt meg­levő rendkívüli barátság azonban bizonyára lehetségessé teszi, hogy ezeket a nehézségeket áthidaljuk. A külkereskedelmi politikában a régen bevált utat fogjuk követni, amelyet a ró­mai hármas egvezinénv kijelölt. A vasárnapi munkaszünet kérdését legközelebb rendeleti uton s/abálvozza. A legkisebb munkabérnél azt a megrtldáii utat fogiák követni. amelv a mun­kaadó és a munkavállaló megegyezésén alap­szik. Vz utkérdés általános rendezését cél iául tűzte ki — folytatta a miniszter. Első feladata a meglevő utak karbantartása lesz, másodsorban pedig a bekötő utak kiépítésére törekszik. Er­re a célra a felveendő 15 millió beruházási köl­csönökből 2 milliót sikerült biztosítani. A ta­rifapolitika szempontjából legfontosabb a Máv. és a különböző közlekedési eszközök kö­zött fennálló verseny viszonyának rendezése. Tarifaleszállitással nem lehet eredményt elérni. A mezőgazdaság érdekében szükséges tarifa­kedvezményt a legnagyobb figyelemmel fogja kezelni. A bizottság ezután általánosságban elfogad­ta a tárca költségvetését ós áttért a részletes tárgyalásra. Eek h a r d t Tibor külkereskedelmi kérdé­sekkel foglalkozott, különösen a mezőgazdasá­gi kivitel fejlesztéséi kérte. Éber Antal devizapolitikánk egyoldalúsá­gát kifogásolta. Tiltakozott a gváripar detail­árusilása ellen. A kisipar érdekében a kisipar színvonalának emelését kérte. A kereskedelmi miniszter megígérte, hogy a gváripar detail árusítását megszünteti. Eekh&rdt Tibor újból felszólalva, sürget­te a kisiparnak, különösen a cinő- és készruha­iparnak a közszállitásokban való nagyobb rész­vételét­Fzz-1 a bizottság részleteiben is elfogadta a kereskedelmi tárca költségvetését. A pénzügvi bizottság csütörtökön délulán 5 órakor Bud János elnökletével a földművelés­ügyi tárca költségvetését tárgyalta. K r u d y Ferenc előadó megállapította, hogv a földmüvelésügyi minisztérium szükségleteire a mult évi 35.9 millió pengővel szemben 38.6 millió pengőt irányoztak elő. Ide csatlakozik még a vizi munkálatokra felvett 700 ezer pengő és a hűtőházak, gyümölcsaszalók létesítésére szolgáló 720 ezer pengő, végül az igazságügyi tárcá keretében felvett és a tagosítás cél jaira rendelt 1 millió pengő is. Ez a költségvetés igy lehetőséget nyújt az eddigi kereteken felül az Alföld és a kopár területek hefásUásának na­gvobb mértékben való megindítására és lehe­tővé teszi a mezőgazdasági szakoktatási és kí­sérleti intézmények fejlesztését. Mig a telepí­tési törvényjavaslat törvényhozási tárgyalasa lehetővé nem válik, az ingatlanok elővásárlá­sára 630 ezer pengőt vettek fel a költségvetésbe. Temesvári Imre a fagykár által sújtott Alföld helyzetére hívta fel a földmüvelésügyi miniszter figyelmét. Far has Elemér intézményes mezőgazda­sági munkásvédelmet sürgetett, mért sok he­lyen kihasználják a munkaerőket. Éber Antal a tejforgalom teljes felszabadí­tása melb-tt foglalt állást. Buchinger Manó konkrétumokat kért a földmüvelésügvi minisztertől a telepítés kér­déséről és keveselte a telepítés céljaira felvett összegeket. Pesthy Pál örömmel állapította meg, hogy bár még mindig szegény a földművelésügyi lárca dotálása, a költségvetés némi emelke­dést mutat. Czermann Antal a fagykárt szenvedettek súlyos helyzetéről beszélt és adókedvezményt kért a fagykárosult vidék számára. Schandl Károly tiltakozott a földmüve­lésügyi tárca minden megcsonkítása ellen. Krüger Aladár felszólalása után Dará­nyi Kálmán földművelésügyi miniszter el­mondotta, hogy a fagy az ország több részében jelentékeny károkat okozott. Tudatában van annak, hogy a károsultak helvzetével a legbe­hatóbban kell foglalkozni. Bejelentette, hogy pénteken a földriiüvelésügyi minisztériumban tárcaközi értekezlet vizsgálja meg a különböző oldalról felvetett intézkedéseket. A miniszter felszólalása után a bízottság a javaslatot ugy általánosságban, mint részle­teiben elfogadta. A Kereskedők Szövetsége is hatórai üzletzárás mellett foglalt állást, de csak egyévi próbaidőre (A Délmágyororszőg munkatársától.) A Keres­kedők Szövetségének nagytanácsa csütörtökön este népes értekezletet tartott a Llovd-Társulat nagy­termében. Varga Mihály elnök magnyitójában bejelentette, hogy a hétköznapi üzleti záréra ügyé­ben hívta össze' a vezetőség a nagytanács tagjait. A ráróraügy előzményeit, majd a hétfőn megejtett szavazás eredményét ismerette. Kifejtett», hogy a kereskedőfársadalomnak az volna az érdeke, ha a többség akaratálio? képes, egyöntetűen állapíta­nák meg az űrietek záróráját. \ legtöbb szakim ugyanis a hatórai üzletzárás mellett szavazott, előfordult azonban két szakmában, hogy a hét­órai zárás mellett foglaltak állást. Dr. Kertész Béla, a szövetség ügyésze szólalt, fel ezután é? fnnafc a felfogásának adott kifeje­zést, hogy a kereskedőtárs idolom érdeke a zár­óra kérdésében egységes szabályo:ást kivan. El­képzelhetetlen volna ugyanis — mondotta —, hogy például a Kárász-uccáhan az üzletek, két­l'á-om íizfet kivéte'ével, valamennyien hat órakör zárnának, de néhány üzlet esetleg hét óráig ma­radna nyitva. Dr. Kertész Béla a nagytanács elé ezután a következő határozati javaslatot terjesztette: A Szegődi Kereskedők Szövetségének nagytaná­csa foglalkozott a hétkörnapi üzleti záróra lár­gyál>an a hatóság köz ben jöttével megtartott sza­vazás eredményével. Megállapította, hogy a ke­reskedőosztály körében mindenkor fennállott tár­sadalmi béke helyreállításához fűződő érdek köve­teli meg, hogy a záróra kérdése végre hatósági intézkedéssel mie'őbh nyugvópontra jusson. A megejtett szavazás eredménye kétségtelenül iga­zolja, hogy a szegedi kereskedők körében a hét­köznapi hatórai ü'letzái ás éVtbelé ite'éíéuek hívei varnak számbeli többségben. A szavazás eredmé­nyéből folyóan a Szegedi Kereskedők Szövetség* \ a hétköznapi üzletzárás oly szabályozását tarlji j szükségesnek, amely a többségi akaratnyilváni- tekezlet elősegítéséről. Schuschnigg kancellárt tdst juttatja érvényre. A záróra kérdésének végi*- megérke2ésekor önnepélyesen fogadták. rm-ic Donhn iiA-rficim niifl nrinfoHűmi LnonntA: an_ 1 . . . _ Ernő azt javasolta, hogy a határozati Javas­latot küldje meg a szövetség a kereskedelmi mi­niszternek is. Szűcs Béla a droguieták szempont­jaira hivta fel a nagytanács tagjainak figyel­mét és azt kérte, hogy a droguiste-szakmát is sorolják az élelmiszert, fűszert és tüzelőanyagot árusitó üzletek kategóriájába. Bástyái Holtzer Tivadar bejelentete, hogy a hétórai üzletzárás hive, mert * textilszakma számára ez a megfelelő. Nemerz Dezső felszólalásában arról beszélt, hogy a szavazás eldöntötte a záróra ügyét. Hibáztatta:, hogy a Kereskedők Szövetsége a záróra kérdé­sében már előbb nem foglalt állást és hagyta, hogy a város hatósága magára hagyatva intéz­kedjen a záróra iigyéb«n. Dr. Kertész Béla szerint hiba lett volna a szö­vetség részéről, ha a szavazás előtt állást foglal a záróra ügyében. Ez esetleg kortéziáuak tűnhetett volna fel, bármelyik fél érdekeit is támogatta volna a szövetség. Iritz Béla, Reich Mór és Boda Bertalan fel­szóla'ása után a nagytanács egyhangúlag felha­talmazta a szövetség elnökségét, hogy a pénteki kamarai értekezlet elé terjessze a határozati ja­vaslatot azzal a kiegészítéssel, hogy az üzleti zárórát egyévi próbaidőre szabályozzák Szegeden. II dunai értekezlet elölt Róma, május 9. Schuschnigg osztrák kancellár ma délután 15 óra 34 perckor Bécsből jövet, Firenzébe érkezett. Hivatalos jelentés szerint a kancellár kizárólag pihenés céljából jött Olaszországba, mindamellett kétségtelen,, hogy Mussolinivei is tárgyalni fog a dunai ér­ges szabá'yozásáná! mellőzlietetlenül kívánatos an­nak a szempontnak érvényesítése is, hogy az élelmiszert, fűszert és tüzelőanyagot árusitó üz­letek kivételével a kormányrendeleti uton való szabályozás egységes, valamennyi szakmára egy­képen kiterjesztendő legyen. Elhatározza a Sze­gedi Kereskedők Szövetsége, hogy határozatáról értesiti a város polgármesterét és a szegedi keres­kedelmi és iparkamara elnökségét, amely pén­teken a kereskedők bevonásával foglalkozik a záróra ügyével. A javaslathoz többen hozzászóltak. Kertész: Jeftics jugoszláv miniszterelnök és kül­ügyminiszter valószínűleg a jövő hét végén Velencébe érkezik, ahol találkozik S u v i e h külügyi államtitkárral. Az olasz—jugoszláv megbeszélések a dunai értekezlet előkészítésé­re vonatkoznak. Hir szerint Benes és Tituleseu láto­gatása egyelőre nincs tervbe véve. Jeftics nem mint a kisantant képviselője, hanem kizárólag, mint jugoszláv külügyminiszter fog tárgyalá­sokat folytatni.

Next

/
Thumbnails
Contents