Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-29 / 120. szám

áius 28. sek tünk részéZyes egéd s rádió elás, fel rét eajánlatok y megjelörólag Méta Podmasz. címre * 40 t, renfelt veszek. — >»th L. suélköli re arosok kftstnere'rége n, KEK >ron — itt ruhát, lemüt. hebibtiákat, atokat és ik dotgoIV ATH, 2 . i~iévfí ttszvesz Fény u. 17. eltséggel jövede'effl el. Érdeki u. 6.1/4ftzgazdask' régzeit F9 'at >res sedeln?1 út és rések lista, cjf: ma te rí a''>artneraöJ IS. •• eligérc adob.'" ^ lenéa ű rakozó . rt 1 igére (ihat és jutai kiadóién. A NY OK felvétetnek ilyné, női n Kö'csey'isza Laioí pitett, adó >ttel. Szent13. TiszaÖVPI fin ángy betéreges iiz'et:séseket -f z" jeligére alba. lanernuen Jókai Vtf* DELM AöYARO RSZAG SZEGED. SzerketxMtég: Somogyi ucca 22. E em. Teleion: 23-33.-Kiadóhivatal, kttlc*Unklinyvl&r és legrlroda: Aradi ucca «. Telelőn: 13-00. - Nyomda: Ww Lipót ucca 19. Teleion: 13-00. - Tévlratl és levélcím: DélmagyarorszAa Szeged. Szerda, 1935 május 29. Ara ÍO llllér XI. évfolyam, 120. sí. ELÖE1ZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken es Budapesten 3.00, ulllinidHn 6 -43 pengd. — Egyes szám Ara hétktfz. nap to, vasár* és Ünnepnap Itt (111. Hlrdelések lelvélele tarifa szerint. Megjelenik hélf1 -<lvélelével napo-tla regnél. Sajtószabadság de •.. A képviselőház teernapi ülésén, az igazságügyi tárca tárgyalása folyamán újra sajtókérdések és sajtóproblémák kerültek szóba. S az érdekes az, hogy valami csudálatos megegyezéssel fejezték ki magukat, csudálatos egyformasággal formulázták mondanivalóikat a vita előkelő szónokai. És még valami ezenkívül is csudálatos az, hogy a sajtószabadságnak hogyan vall szerelmet az is, aki tiszta szivéből s meztélen őszinteséggel utálja a sajtót s mindent (s mindenkit, ami és aki a sajtóval összefügg. Minden felszólaló lövetelte a sajtószabadságot, de ... A külölbség csak abban van, ami a de után következett. A sajtószabadság got mindenki védte, t» sajtószabadságot mindenki oltalmazta, mi denki tisztelte és imádta, de .. A sajtó le yen szabad, a sajtószabadsághoz nem lehe nyúlni, de... A sajtószabadság a legelevef bb alkotmánybiztositék, a sajtó szabadságáhi s már csak azért sem lehet hozzányúlni, de- • • Magyarországon sajtószabadság van, df •• A sajtó ma is megírhat mindent, de.. S nem győzzük felsorolni, hogy „száz alap™, százképen" hogyan követeltek szabadsáv a sajtónak. De... Csak azt nem érfük, hogy akik ilyen fen•artásos hivei a safószabadságnak, akik a sajtónak szabadság csak a de szóval követeik, azoknak mi fkuk van sajtóreforfo o t követelni. M egyik szónok szerint a sajtó ne foglalkozó válóperi tárgyalásokkal. Pár éve hozott töÉ™V alaptan be lehet zarni azt az ujságird aki válóperi targyalasrol lr tudósítást A rrJsik szónok szerint biztosiéi kell a sajtószíMsásot, az ° de-je a zugsajtó kiirtásával jytatódik. Dehat nyert ahhoz sajtóreform, P^Y a zugsajtot kiirtsak? a belügyminízter' diszkrecionális jogkotöhez tartozik a )P°k terjesztésének eltiltásán tul a lap/k megjelenésének tiltása is Azért akarnak reformot, S°gy ezt a jogi' a belügyminiszter kezéből kivegyék, vagy azétt, hogy még több fegyvert adjanak a >°litikai hatalom kezébe? Man fterkt dio Absi<ht, und wird verstimmt. Hogy 9 mai sajtójoo{al szemben a reform a sajtp^fk mai'szabóságát bővíteni, vagy szükiteni togja-e, abH12 semmi kétség nem lehet. A reform' j/g ki terjesztéssel fog járni, de n fin a sajtó jogát fogják kiterjeszteni fanem a sajtóval szemen eljár0 végrehajtó hatalomét. He n/el most a végrehajtó hatalomnak ioga va* bármelyik lap életét kioltani, va!óban nei5 '"djuk, hogy a sajtó jogát ho^van lehet faíd szűkíteni s a végrehajtó hajalon> jogkÓ hogyan lehet még kiterjeszA miniszpetoök ur szerint a sajtó szabad, nert a ]apj(c mindent megírhatnak a n e m 2 ® t é r d rt é b e n. Ez itt a bökkenő, — mint ahogy HarJet, n Helsingfors és Vidéke kiil'/"nkatársj mondotta. A legnagyobb mértékP?.n helygllhetjük a miniszterelnök ur elvi "•.jelentés^ 4 magyar sajtó nem tehet semk p 8 nen-fct érdeke ellen, de mindent meg " forvnie6 "omzet érdekében, de — ki fogja jjzt ojbirálií, hogy mikor teljesiti s mikor mu,f,,sZtja ] Sftjtó ezt a nemzeti kötelességét? ]- • FÍ'OJtésH máskép fogja ezt a kérdést eli. ni Ö ^ndórkapitány és másképen az i térti, maként a kormánypárt kortese és máskép az ellenzéki harcos, máskép a tőkés és máskép a munkás, máskép a békét hirdető pap és máskép a harcos lelkű katona. S a kormány hatalmától függőek könnyen esnek ezenfelül abba a hibába is, hogy a kormány elleni támadást a nemzet elleni támadásnak minősítenek s a kormányt védik, amikor a nemzeti érdek pajzsát tartják fel uraik védelmére. Nincs a sajtószabadságnak olyan megátalkodott bive, aki korlátlan szabadságot akar. Csak a politikai hatalom érdekeitől akarják f ü g g e 11 e n i t eni a nemzeti érdekekért harcoló és munkálkodó s aj t ó t. Ne a végrehajtó politikai hatalom birálja meg, hogy a sajtó szolgálja-e, vagy sérti a nemzeti érdeket, hanem az a független magyar biróság, amelynek pártatlanságát, lelki előkelőségét, tekintélyt sugárzó erkölcsi erejét egy lélekzetvétellel magasztalták a sajtójog reformjának sürgetésével. A magyar bíróságnak megadhatják azt a jogot is, hogy egy időre, vagy akár véglegesen beszüntetheti a bünos lapoknak megjelenését, de ezt a jogot n e a pártpolitika elfogultsága, hanem s biróság elfogulatlansága gyakorolja. Örülnünk kellene, hogy hány előkelő politikus vallott tegnap szerelmet a sajtónak. Cs k azt fájlaljuk, hogy ezeknek a sajtótruhad urok n a k mennyivel őszintébb a gyűlöletük, mint szerelmüket tolmácsoló szavaik. A többségi szellem sokkal többre becsüli a pártsajtót a sajtószabadságnál s ha a sajtónak csak propagáló erejét tartják szemük előtt, akkor nem is lehet ezen csudálkozni azok részéről, akik a politikai szervező erőt, a meggyőződés és hit szervező hatalmánál sokkal többre becsülik. A magyar sajtót nem az ellenségeitől kell félteni, hanem a barátjuitól. Addig magasztalják, addig csókolják és ölelik a barátok, amig — lélekzet van benne. S ha egyszer nem lesz sajtószabadság és nem lesz sajtó, — mert parancs-lapok és irányított újságok lehetnek akkor is, amikor sajtó már nincs, akkor végre lehet majd a d e-k óvszere nélkül is I szabadon szeretni a sajtót. Róma és Berlin miniszterelnök külpolitikai beszédében a képviselőház keddi Az egyenjogúság és a nemzetközi helyzet - A kormány olasznémetbarát politikája — A királykérdés, a szomszédok és Ausztria Reggel 8-íól dé'után 4-ig letárgyalták a honvédelmi, a külügyi tárca költségvetését és megkezdték a kereskedelmi tárca vitáfát — Az ellenzék álláspontja Budapest, május 28, A ivariaménl hétfői izgalmas ülése — mint .jelentettük — éjfél után 1 óráig tartott. A keddi ülését reggel 8 órára hívták össze, hogy a képviselők és miniszterek délután megjelenhessenek a kormányzó garden partyján. Ez volt az u j parlamentnek első délelőtti ülése. Sztranyavszky Sándor nyitotta meg a reggeli ülést; a miniszterelnökségi tárca részletes vitá jával kezdődött az ülés. Rupert Rezső szólalt fel a cinihez. Helyeselte a kormányzói garden partyt és szeretné, ha a Ház a jövőben is délelőtt tartaná üléseit. Kifogásolta a rendelkezési alap félmelését. mert a költségvetésben 75 milliós deficit van. Helytelenítette, hogy a miniszterelnök nem akar elszámolni a rendelkezési alappal. Gömbös Gyulának — mondotta — nincs szüksége ilven sajtó- és rendelkezési alapra és nincs szüksége a fizetett sajtó tömjénezésére. A rendelkezési és a sailóalapol nem fogadta el. Gömbös miniszterelnök válaszolt Rupert felszólalására. Kijelentette, hogy a régi Magvarország miniszterelnökének rendelkezési alapját nem lehet összehasonlítani a mostani Magyarország rendelkezési alapjával, mert a régi politikát nem a magyar miniszterelnök irányította, hanem a monarchia külügyminisztere N'inrs abban a helyzetben, hogv bővebb felvilágosítást adjon. A többség a további fe jezeteket hozzászólás nélkül elfogadta. Farkas Elemér előadó ezután ismertette a honvédelmi törca költségvetését, amelyben közel tótmillió pengő az emelkedés. A tárcához elsőnek Rakovszkv Tibor szólt hozzá, aki azt hangoztatta, hogy ez a tárca, amelyben nem szabad krajcároskodni, jóllehet, ő is a takarékosság hive. Hangsúlyozta, hogy a frontharcosokat meg kell kiinélni a páltpolitikától. C s i c s e r y-R ó n a y István katonai egyenjogúságot követelt Magyarországnak. Malasils Géza helyeselte azt az elgondo lást, amely a határok megvédésére irányul, de a módszereket nem teszi magáévá. Aggodalommal látja, hogy Európában olyan mértékben fegyverkeznek, ami előbb-utóbb háborúhoz vezet; Különösen a légi háború eszközeit fejlesztik. Elpocsékol ják Európa pénzét, ami az ellenállóképesség csökkentésére vezet. A szociálisIák azt vall iák, hogv a nemzetek közötti viszályokat háború nélkül kell elintézni. A leeélescbben tiltakozunk — mondotta — a fegyverkezési őrület ellen. A béke biztosítását abban látja, ha a fegyvergyártást állami monopóliummá teszik. A tár ca költségvetését elvi okokból nem fogadta el. U j f a 1 u s s v Gábor a tisztelet és az elismerés hangján szólott arról a testületről, amelv az állampolgárok biztonsága fölött őrködik. Cseh-Szomba th y László szerint a rokkantkérdés elsősorban társadalmi kérdés. A társadalom nem mutatott olvan megértést á rokkant-ügy iránt, amilyet kellett voína. A költségvetést nem fogadta el. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter állott fel ezután szólásra. El kell ismernünk" — rriondclta — azt a nagy munkál, amelyet a ma-