Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-29 / 120. szám

DÉLMAGYAR OR SZAG T935 május 29. I gyar honvédség a nemzet érdekében végez és azt is, hogy nemzeti szuverenitásunknak még mindig hiján vagyunk abban a kérdésben, hogy egyenjogúságunkat katonai téren nem értük el. Ez az utóbbi kérdés ma legfontosabb problémaMagyarországnak nemcsak katonai, hanem talános politikai szempontból is. — Ez a kérdés ma napirenden van. A békét biztosítani annyit jelent, mint Európái megmenteni. Nem háborús uszítás, nem hadiipari érdekek determinálják azt a szándékot, amely bennünket vezet, hanem az a tudat, hogv az a nemzedék, amel

y résztvett a háborúban, ismeri annak borzalmait és így mindent elkövet, hogy az uj háhorti veszélyeit elhárítsa. — Amikor katonai követelésekkel állunk elő nem a háború lebeg szemünk előtt, hanem a béke. A mi tárgyalásaink ebben a kérdésben sine qua non ja az. hogv az egyen jogúságot a legrövidebb időn belül ndiák meg nekünk. Mi bebízonvitottnk Európa előtt, hogy nem önkényesen,^ hanem a jog és igazság alapián állunk és bízunk az igazság érvényesülésében. — Türelemmel vár juk azt a pillanatot, amiko

r áz európai nagyhatalmak megadják Magyarországnak a nemzeti szuverénilásoak hiányzó részét. Mi nem követjük Németországot, de bízunk a Népszövetség igazságában, a hatalmak belátásában és abban a reményben akarunk tárgyalásokba bocsájtkozni. hogv Magyarországnak hajlandó lesz rövid időn belül megadni a katonai égvénjoguságot és nem leszünk kénytelenek önkényes eszközökhöz folyamodni ebben a kérdésben. — Követel jük nz általános védkötelezettséget, — mondta a miniszterelnök —, követel jük _ a legfeljebb két ősé szolgálatot, követel jük a kisantanttal azonoe felfegyverkezés lehetőségeit. Követeljük, bogy a magyar honvédségnek arányos légvédelmi eszközök álljanak rendelkezésére. — Követeljük ezeket annál is inkább, mért Magyarországon a zsoldos hadsereg fenntartása a legnagyobb nehézségekkel jár. A lakosság nem szimpatizál vele. A magyar katona önként szolgálja a hazáját. Önérzetes állam, mint Magyarország, nem ha jlandó továbbra is guzsbakötött kézzel fejét járom alá hajtani. A magyar nemzet tulönérzetes ahhoz, hogv rabszolgasorsban lássa a maga jelenét és jövőjét. Gömbös ezután a vita során elhangzott felszólalásokra válaszolt. — Nekem az a fontos — mondotta —, bogy megtartsam azt az összhangot, amelyben ae or szág él. Ez az összhang, ez a béke, ez a nyugalom a mi aranyvalutánk. Felemelt fővel járja . minden hadirokkant azt a magyar kálváriát, amelyet számára a sors előirt. Későn rendeztük a kérdést, de az ország olyan viszonyok között eh. hogy ez a súlyos helyzet megmagyarázza a késedelmet. A miniszterelnök ezután M a 1 a s i t s Gcza felszólalására válaszolt. Elismerő szavakkal nyilatkozott Malasitsról: — Malasits Géza níkem nagyon szimpatikus ember, — mondotta —, mert rendkívül szakszerűen szokta a honvédelmi tárca keretébe tartozó kérdéseket tárgyalni. örülök, hogy a képviselő úrral egy véleményen vagyok

. Az más, hogy elvileg más táborban vagyunk. — A magyar sors — fejezte be beszédét — és a magyar történelem a hadsereg sorsa és történelme. Igy látom én a honvédséget, amely nem agresszív, nem mások ellen irányul, hanem a magyar nemzet álmának őre. Ezután következett a hülüciyi tárca költségvetésének tárgyalása. Lakatos Gyula előadó azt magyarazta, hogy a tárca költoégvetésében további lakaré. koskodás veszéllyel járna. Buchinger Manó felszólalásában a legitimizmussal és a Habsburg-kérdéssel foglalkozott, antely elsősorban külpolitikai probléma. — Mi. szociáldemokraták — mondotta —, rem fudjuk elfelejteni, hogy negyedszázaddal ezelőtt a Habsburgok megígérték a népjogokat a munkásoknak és nem tartották meg ígéretüket. Helytelen, hogv a kormány külpolitikájában letért a szabadkéz politikájáról és a hármas egyezményt jelölte meg külpolitikája alapjául. Meg kell találni azt a módot, hogyan lehetne a haragos szomszédokkal jobb viszonyba kerülni, hogy azért ne kelljen lemondani ideális nemzeti követeléseinkről. Magyar Pál: A Magyarország részéről történő kezdeményezések nem keltették a szom' szédállamokhan azt a visszhangot amelyet megérdemelt volna. Hangoztatta, hogy az amerikai magyarokkal való kulturális kapcsolatok fenntartása elsőrendű érdek. Ezzel kapcsolatban sürgette az amerikai magvarok útlevél- és vizumdijának leszállítását. S i g r a y Antal gróf arról beszélt, hogy a legitimista program a szocialista követeléseknek is megfelel. Rámutatott arra. hogy a német expanzív törekvések, miután gyarmataikat elvették, a Visztula és Odera irányában a balti államok. a Duna irányában pedig Délkeleteurópa felé vezetnek. Hitler legutóbbi beszéde Ausztria tekintetében nem volt megnvugtató. Mussolini, aki mindig a revízió mellett volt, a legközelebbi nem/"fközi konferenciákon előhozza majd a Duna medence kérdésének rendezését. Nem szabad azt a látszatot kelteni külföldön, mintha németbarát politikát folvtatnánk Kérte a miniszterelnököt, hogy ezeket az aggodalmakat oszlassa el. Végül hangoztatta, hogv a választásokon a legitimizmus eszméje nem bukott el. csak a nyílt szavazás dolgozott. Tur y Béla: A dunai probléma kulcsa Ausztria, de nekünk arra kell törekednünk, hogy ennek a kérdésnek súlypont ja Magyarország legyen. A magyar királyság tényleges helyreállításával nagy vonzó erő felett rendelkezhetünk. A kisantarttnak minden oka meg van arra, hogy féljen ettől. Két malomkő között őrlődünk, a sZlávság és a németség kőzött. Csak olyan dunai szövetségben vehetünk részt, amelyben egyenlő jogainkat elismerik. Peyer Károly intette a kormányt, bogy ne csatlakozzék olyan állásponthoz, amely Európát a háború felé viszi. Nem híve az olasz orientációnak, inkább francia orientációt kelt követni. Ezufán a kisebbségi kérdésről beszélt, a költségvetési nem fogadta el. A felszólalásokra a k«!figym>n"szíer helyeit Gömbös miniszterelnök válaszolt. Az utóbbi napok legérdekesebb külpolitikai eseménye Hitler beszéde volt — mondotta. Szükség van arra, hogy a külpolitikai kérdésekkel tisztában legyünk. Speciális magyar vonatkozásban a revízió, a kisebbségi kérdés és az egyenjogúság problémája azok a kérdések, amelyek érdekelnek bennünket. Természetes, hogy ezeknek a tételeknek a megoldása ellenzésre talált azoknál, akiknek eddig is az volt a politikájuk, hogy elejét vegyék és útjába áll janak minden magyar törekvésnek. Ezek azok a szomszédok, akik a mindenkori magyar kormányokat arra kényszeritették, hógy öszszeütközö elgondolásokat tervezzenek, amelyek ellensúlyozzák elsősorban gazdasági szempontból az émlltett országok ténykedéséi. — Az első pozitiv sikerünk Olaszország volt — folytatta. A római paktum, nemcsak gazdasági, de politikai tekintetben is bevált, mint ahogy az olasz barátság és elsősorban a Duce külpolitikája Magyarország javát szolgálták. Ez a paktum volt az első, amely reális alapokra igyekezett az európai politikát fektetni. Annakidején az volt az álláspont, hogy a paktumhoz mindenki csatiakozhatik. Azóta nagv sakkhnzások történtek Európa politikai mezején és ezek középpontjában Németország áll. A világ el fogja ismerni Németországnak azt a nagy érdemét, hogy megállította a bolsevizipust. Bizonyos az is, hogy a Kárpátok medencéjéből kiinduló magyar politikát csak ugy lehet elképzelni, hogy állandóan mérlegelik a hatalmak a német nemzet politikáját. A római paktumhoz hasonlóan ma is tanácskozások folynak azzal a céllal, hogy Európában rendet teremtsenek. Ezt akkor érhetik el, ha nem az igazságtalanság alapján munkálkodnak és ha I Itf?. fcnrhfd -'80 1 kg. akácméz; 1' 1 liter tányérica étolaj 1' — 1 liter feQér saláta olaj 1'60 Nagy Albert ÍSXX. MA Szegedi ipari Vásár. nyitva: reggel 8-tól este g. I nem ellenünk irányulnak egyes törekvések, ugy mi is szivesen veszünk részt az európai béke állandósítására irányuló munkában. Ha azt látjuk azonban, hogy az ellenkezőjéről van szó. ugv magyar államférfi nem vehet részt ezeken a tanácskozásokon. , Nem mehetünk bele olyan szerződésekbe, amely egyet jelentene azzal, hogy egy tál lencséért eladjuk jogainkat. Bármilyen kicsinyek vagyunk, földrajzi fekvésünk és történelmi multunk alapján határozott jogunk van követelni, hogy olyan pozíciót töltsünk be, amely megfelel ezer év óta teljesített missziónknak. Eddig azt látta, hogy mindenütt tudatosan a magyar bűnösséget keresték. Marseillet is arra használták fel, hogy célba vegyenek bennünket. Hála a nagyhatalmak józanságé nak, hogy a marscillei ügy végleg lezárult. Meg a környező államok a külpolitikai üldözést és a politikai légkör súlyosbításának stílusát követik, magyar államférfiak csak a rezerváltság álláspontjára helyezkedhetnek- örül, hogy Tury Béla visszatért a róma berlini tengely gondolatára. Az olasz és német nemzetet egymástól csak az osztrák kérdés választja el, amely kérdést likvidálni kell. — Nem kiván hozzátenni semmit — folytatta, a királykérdésben a mult évben tett nyilatkozatához. Annak idején a nemzet érdekének megfelelően intézzük el majd ezt a kérdést. A királykérdést csak a nemzet jól felfogott érdeke irányithatja; a külpolitikai helyzet nem tisztázott ahhoz, hogy ez • kérdés időszerű legyen. Szolidáris Ausztriával és Olaszországgal és szimpátiája van Németország felé is. A reálpolitika alapján áll mindhárom irányban és balgaság volna ezért, vagy azért bármely baráti vonalat elhanyagolni. Mi nem követhetjük a legutóbbi német példát, nekünk bízni kell abban, hogy erkölcsi igazságunk győzelemre vezet. Szívesen leülünk tárgyalni bármelyik szomszédunkkal, de lássák be, hogy egy ezeréves múlttal rendelkező nemzetet nem lehet gúzsba kötni. A miniszterelnök ezután a legerélyesebbea visszautasította azt, hogy német invázió van nálunk. A magyar nemzet idegen államférfi látogatását megtiszteltetésnek veszi és 9 szíves vendéglátó stílusának felel meg, amikor megadja az illetőnek járó tiszteletet. Nemzetünk mindig tisztelettel viseltetik azokkal szemben, akik ha másért nem is, de a múltban velünk vállvetve küzdöttek. — Oroszországgal — folytatta — nem szövetséget kötöttünk, hanem felvettük a diplomáéi3' érintkezést. Az igazság kedvéért meg kell állapítani, hogy a marseillei tárgyalások során L i t v i n o v Magvarország érdeke mellé állt. ; — Világosan látjuk, — fejezte be a minísz! terelnök szavait —, hogv a Kárpátok medence' 1 iében és a Duna völgvében Magyarország 310 i kül a kérdéseket megoldani nem lehet ,, j A Ház ezután a külügyi tárca költségvetése' elfogadta és áttért a kereshede'mí tárca i. költségvetésének tárgyalására. j Knób Sándor előadó után Magyar szólalt fel, majd a Ház az elnök napirendi EJ ditványát elfogadta, amelynek értelmében a v ' tát szerdán délután folytatják. , c.t Az ülés végén gróf P á 1 f y D a u n JozST! Propper Sándor. Vázsonyi János, j* pert Rezső személves kérdésben szólalt f«b Az ülés délután egynegyed 5 órakor ért v®** I 1\